„Egyesek azt állítják, az internet-elérés mára alapvető emberi jog lett. Mások véleménye szerint nem az, de biztosítani kell a szabad internet-hozzáférés lehetőségét mindenkinek. De ismertek olyan álláspontok is, melyek szerint az internet-elérés nem tekinthető alapvető szükségletnek” – mintha már előre megírták volna a Deutsch Tamás által vezényelt internetkonzultáció kérdéseit, ilyen és ehhez hasonló felvetések olvashatók a bő két hete az internetezők véleményének begyűjtésére indult portálon, az internetkon.hu-n.
Ide március 26-ig várják a konzultációra javasolt kérdéseket, amelyekből a kormány 15-20-at tenne fel várhatóan május-júniusban, szintén az internetre, mivel a kormány mindenképpen szabályozná a netet. Szintén érdemes a figyelemre ez a - sugalmazást messziről kerülő - bejegyzés: "Az információhoz való hozzáférés joga alapjog. Ezt többek között a közszolgálati média szabad és ingyenes elérése biztosítja, írják sokan, hozzátéve, hogy nem az állam vagy az önkormányzatok kötelessége annak biztosítása, hogy az emberek bárhol ingyen tudjanak internetezni. Az ezt az álláspontot osztók szerint, aki nem akar fizetni az internetezésért, az menjen olyan helyre, ahol van ingyen Wi-Fi".
A feladatot állítása szerint minden díjazás nélkül miniszterelnöki biztosként ellátó fideszes EP-képviselő szerint a február 3-án indult oldalt eddig 37 ezren látogattak meg. Ez szerinte annak ellenére siker, hogy kevesebb mint 10 százalékuk „hagyott” is valamilyen nyomot, pénteken is csak 3400 beküldött kérdést találtunk. Bár Deutsch kezdetektől fogva a konzultáció átláthatóságát méltatja, és e hétre két sajtótájékoztatót is meghirdetett a témában, a már beküldött kérdéseket az internetkon.hu látogatói nem olvashatják – az egyetlen, amit nem tudhatunk meg, hogy az internetezők mire szeretnének választ kapni. Ráadásul maga a „netbiztos” árulta el: a beküldött kérdések csaknem háromnegyede „trollkodás”, azaz nem használható, és eddig 700 körüli az érdemi javaslatot is tartalmazó kérdések száma.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Ám a fenti idézet alapján is, aligha meglepő, hogy az oldalra kattintó látogatók többsége nem tesz érdemi javaslatot. A portálon olvasható cikkek többsége ugyanis a kormánynak az internettel kapcsolatos, a „forró krumpli” effektussal jellemezhető álláspontját tükrözi, mely az információs szupersztrádára inkább szükséges rosszként, semmint elsőrangú innovációs lehetőségként tekint. Erről árulkodnak az olyan hírek, minthogy „kell-e több informatikaóra az iskolákba?", „van-e olyan, hogy internetezéshez való jog?” – mint a fenti idézet is mutatja, ezt inkább vitatnák Deutschék –, és a letöltések utáni adózást is felveti, amikor a francia kormánnyal példálózik („fájlcserélők, félnetek jó lesz?”). Ezek mellett még olyan súlytalan hírek kapnak helyet, mint hogy „siker a magyar high-tech karkötő”.
Meglepő, de az oldalra feltöltött anyagok, hírek többségénél nem látni szerzőt – ahol mégis, ott az MTI a forrás, vagy valamelyik informatikai cég, amelynek a közleményét ismertetik. Ugyanakkor az egész konzultációt az oldalon egy videóban például Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes dicséri, egy adat említése nélkül például azzal, hogy „Budapesten használnak legtöbben internetet, és ez a szám az elmúlt tíz évben a duplájára emelkedett, ami megfelel az uniós átlagnak”. Ám, hogy ez az átlag mennyi, nem tudjuk meg. (A széles sávú internetes előfizetéseket nézve valóban jól állunk az Európai Unióban, 71 százalékkal Magyarország van az élen, míg a sereghajtó Bulgária, ahol a háztartások alig 55 százalékának van vezetékes széles sávú előfizetése.)
Mostanság a fideszes EP-képviselő egyébként nem idézi Orbán Viktort, aki decemberben azzal bízta rá a konzultáció lebonyolítását, hogy derüljön ki: ha már internetadó nem lesz – legalábbis egyelőre –, hová kerül az interneten keletkező „hatalmas extraprofit” . Vagyis aligha kétséges a konzultáció valódi célja: az internetadó nemzetközi botrányt keltő ötlete után kellő társadalmi támogatottságot szerezni egy újabb bevételi forrás megszerzéséhez. A konzultáció meghirdetésekor Deutsch elsődleges kérdésnek nevezte, hogy meg kell tudni, mindenhol kellő lefedettséggel van-e jelen egy-egy szolgáltató, és biztosan rákérdeznek majd arra, hogy a felhasználó a saját településén kívánja-e a szolgáltatók nagyobb arányú jelenlétét. Ami utalhat arra is, hogy a jövőben a kormány is beszállna valamilyen formában a netszolgáltatásba. Ezt erősítheti, hogy a konzultáció a szolgáltatások áraival kapcsolatos elégedettséget is mérné, és konkrétan azt is, hogy az előfizető miért és mennyit fizet, egy-egy szolgáltatásért, csomagért mennyit hajlandó szívesen kiadni.
„Azoknak lett igazuk, közéjük sorolom magamat is, akik azt mondták, hogy érdekli a magyar embereket, hogyha az életüket meghatározó, a hétköznapjaikban intenzíven jelen lévő kérdések fejlődését, fejlesztését érintő ügyekben elmondhatják a véleményüket” – összegzett elégedetten a kattintók számát látva Deutsch, nem említve, hogy hasonló módszert a kormány korábban is választhatott volna. Ehhez képest szerinte ennek a párbeszédnek éppen az adja meg a hitelességét, hogy a nemzeti konzultációk történetében először, „a kérdéssor összeállításának lehetőségét is a magyar emberek számára biztosítja”.
Ám valamit valamiért: ugyanis hiába kérte ki a biztos két szakmai szervezet véleményét is, az ő legfontosabb javaslatuk szinte biztosan nem kerül a végső kérdések közé. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és az Informatika a Társadalomért Egyesület egész pontosan azt javasolta, hogy az internet „legyen mindenki számára, azonos minőségben, széles sávon elérhető”, azaz legyen Magyarországon is alapjog internethez jutni.
A legolcsóbb konzultáció
Állítása szerint „saját adózott fizetéséből" vásárolta meg Deutsch Tamás az internetkon.hu domainjét, összesen 51 ezer forintért, és az akció meghirdetésekor arra hivatkozott: ez lesz a legolcsóbb konzultáció. Azóta kiderült, kicsivel mélyebben kellett a köz zsebébe nyúlni: az impozáns weboldal grafikai kivitelezési, szoftverfejlesztési és karbantartási feladatainak elvégzésére 5 millió 800 ezer forintos szerződést kötött a Miniszterelnökség a Tigra Kft.-vel, amely a szerverek üzemeltetésére további 6 millió 900 ezer forintot számlázott a Damit Informatika Kft. Mint kiderült: a Tigra Vertán Györgyhöz köthető, aki cégeivel a 2010-es kormányváltás után átvilágításokat végzett különböző kormányzati szerveknek, és az állam az ő közbeiktatásával vásárolta fel a választási informatikai rendszert kifejlesztő IdomSoft Zrt.-t.
Amikor az egyik sajtótájékoztatón a Hír Tv riportere a portál pontos költségeiről próbálta kérdezni Deutschot, a politikus csak hárított: az információk fenn vannak a weboldalon. „Nem mindenkinek van internet-elérhetősége” – vetette fel a riporter, amire Deutsch azt mondta, „viszont a Hír Tv-nek van kamerája”. Bár nem tudni, mekkora kapacitásra tervezték a honlapot, a tervezés és karbantartás piaci ára szakértők szerint ilyen rövid időre egyébként legfeljebb 2 millióba kerülhet.
