Juhász ismét bead minden gyanús belvárosi ingatlanügyet

Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:09
Juhász Péter egy korábbi tüntetésen. FOTÓ: Vajda József
A nyilvános cégadatbázis, az érintett cégek honlapjainak és a helyi rendeletek megnézése – ennyivel intézte el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Juhász Péternek a Belváros ingatlaneladási gyakorlata miatt tett feljelentésének érdemi vizsgálatát. 

Az Együtt politikusa december 29-én a Legfőbb Ügyészéghez fordult, amely aztán a Fővárosi Főügyészségre, az pedig a BRFK-ra utalta az ügyet, mielőtt kikötött volna az NNI-nél - az amúgy bárki által elvégezhető „ellenőrzés” is csak az elmúlt két hétben történt meg. A nyilvánosan elérhető adatok megtekintése után hivatkozott az NNI az elutasításkor például arra: az egyik eladásnál azért „nem merült fel adat” arról, hogy nem volt szakértői eljárás, mert a céginformáció alapján végez ilyen tevékenységet a cég, vagyis felesleges az érintett ügyet tartalmilag is boncolni. A nyomozók végül nem találtak bűncselekményre utaló jelet.

A fideszes Rogán Antal polgármesterségéhez köthető eladások kapcsán a feljelentés arra is hivatkozott, hogy az azokat megalapozó kerületi rendeletek alaptörvény-ellenesek – ez ugyancsak nem hatotta meg a hatóságot, mivel, mint közölték, a helyi rendeletalkotás „alaptörvénnyel ellentétes voltának" felülvizsgálatára nem jogosultak.

Mivel Juhász ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, pikánsnak tűnik a Belváros reakciója, amely szerint hamis vád miatt feljelentik a politikust: ezt a bűncselekményt ugyanis – mint Juhász tegnap rávilágított – csak hatósági eljárás keretén belül lehetne elkövetni, tehát, ha esetleg tanúként vádolná meg őket hamisan. Juhászt azonban nem idézték be tanúként, sőt: egy napon megjelentek lakásán a rendőrök, hogy „elbeszélgessenek” vele, de értesítést nem küldtek.

Juhász március 8-ra korrupció-ellenes tüntetést szervez délután 4 órára, az Erzsébet térre. Ám tegnap azt is közölte, hogy újra feljelentést tesz, mégpedig egyenként, minden olyan ügyben, amelyben a Belváros jogtalanul adott bérlőinek 30 százalékos kedvezményt.

Szerző

Hazaviszik az Unióból a koszovóiakat

Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:05
Illusztráció. Menekültek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomásán 2015. február 13-án. MTI Fotó: C
Az Európai Unió országai ma megkezdik azoknak a koszovóiaknak a hazaszállítását, akiknek elutasították a menedékkérelmét - erősítette meg tegnap a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának a koszovói belügyminisztérium. A rádió weboldalán közzétett beszámolóból kiderül, hogy ma 80 koszovóit szállítanak repülőgéppel Pristinába.

A minisztérium közlése szerint a visszatérők nem vehetnek részt a kormány visszaintegrálási programjában, mert az csak azokra vonatkozik, akik 2010. július 28. előtt hagyták el az országot. A hatóságok azonban ígérik: sürgős esetekben orvosi ellátást kapnak, a visszatérők lakhelyükre való szállítását is vállalják, valamint a szakképesítésben és az álláskeresésben is segítséget nyújtanak nekik.

Koszovót ősz óta több tízezren hagyták el, hogy az EU országaiban próbáljanak szerencsét; Magyarországon áthaladva olyan gazdag államokba szerettek volna eljutni, mint Ausztria vagy Németország. Bár a koszovóiak többsége menedékért folyamodott, sokuk kérelmét elutasították, hiszen - annak ellenére, hogy a munkanélküliség, a kilátástalanság, a nyomor és az éhezés elől menekültek el hazájukból - a legtöbb uniós állam biztonságos származási országnak tartja Koszovót.

Mint ismert, múlt héten az osztrák belügyminiszter bejelentette: kéthetente charter repülőgéppel fogják hazaszállítani Ausztriából az elutasított menedékkérelmes koszovóiakat. Ezzel egy időben állapodott meg a magyar és a szerb fél - a leginkább érintett albánok tájékoztatása nélkül - a menekültek szárazföldi, buszos hazatelepítéséről.

Kapcsolódó

Vissza Koszovóba

Orbán elveszi Szijjártó fele királyságát?

Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:03
Szijjártó a Házban: félig megy, vagy egészen FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Szijjártó Péter fele királyságába fájhat Orbán Viktor nemzetközi fiaskója. Az Index szerint legalábbis a külgazdasági és külügyminiszterből hamarosan csak az előbbi lehet, az utóbbi posztra viszont még nem tudni kit szán a kormányfő. Az irányváltást ráadásul nem támasztja éppen alá, hogy miközben Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása fölött nehezen tér napirendre a nemzetközi sajtó, az Orbán-kormány újabb, vitatott megítélésű vendégeket fogad: ma Törökország kormányfője és külügyminisztere lesz a vendége.

Egy éven át szembement egész Európával az oroszbarát magyar külpolitika, mert a kormányfő nem volt hajlandó felismerni, hogy az ukrán válság teljesen új helyzetet teremtett. A Vlagyimir Putyin budapesti látogatására érkező reakciók azonban nyilvánvalóvá tették, ezt nem lehet tovább folytatni: Budapest addigi legszorosabb szövetségesét, Lengyelországot is elvesztette, és a visegrádi együttműködés is szétesőben. A kormányfő korrekciót akar, s miután a külgazdasági és külügyminiszter fel sem ismerte e váltás szükségességét, Orbán Viktor pedig egyébként is alkalmatlannak tartja annak levezénylésére, már nem Szijjártó Péterre támaszkodik majd abban - foglalta össze az Index, miféle változásokat hozhat az a diplomáciai fiaskó, amelybe Orbán és kormánya került.

A portál külügyi forrásai szerint a miniszterelnök az elmúlt három-négy hétben jött rá, hogy Magyarország elszigetelődött. Sőt, az informátorok azt is állították, az ország kívülről sokkal elkötelezettebbnek látszik az oroszok iránt, mint amilyen valójában, Vlagyimir Putyin február 17-i budapesti látogatását ugyanis a magyar vezetésben már a hátuk közepére sem kívánták. "Orbán ekkorra már tisztában volt azzal is, hogy Putyin fogadásával nagyon kihúzza a gyufát régiós partnereinél, akik többnyire teljes mellszélességgel kiálltak Ukrajna mellett. Az irányítást a kezébe véve gyorsan szervezett egy 'korrekciós körutat', ám részben az előkészítetlensége miatt, részben azért, mert a helyzetet udvariassági vizitekkel már rég nem lehetett kezelni, a kijevi látogatás hűvösre sikerült, a szerbiai visszhangtalan maradt, a varsóiból pedig kisebbfajta katasztrófa lett" - írták, a cikkben részletesen is taglalva Orbán oroszbarát politikájának lépéseit, valamint az ez alá befekvő, de azóta - egyes informátorok szerint - önjáróvá vált Szijjártó Péter mozgását, bizalmi embereinek sorsát, s hogy miként rombolták le Magyarország nemzetközi megítélését a politikai-diplomáciai körökben.

Az Index úgy tudja, a külképviseleti vezetőket március elejére hazarendelték, Szijjártó ugyanis nagyköveti értekezletet hívott össze, várhatóan itt kapnak majd fejtágítást arról, mi lesz az oroszbarát vonalat felváltó "új irány". Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az irányváltást a külügyminisztérium még Szijjártó Péter vezetésével fogja végrehajtani - hívta fel a figyelmet a portál, amely felidézte, amiről a Népszava is beszámolt, s amiről korábban a Magyar Narancs is írt: a kormányfő elégedetlen Szijjártóval, amiért nem tudja rugalmasan követni a külpolitikai hangsúlyváltásokat. "A megoldás a Külgazdasági és Külügyminisztérium kettébontása, ami a gyakorlatban Szijjártó bukását jelentené. Így miniszter is marad, de nem is okoz több kárt" - fogalmazott az egyik forrás, aki ugyanakkor nem látja, ki vehetné át az újra önállósuló külügyminisztérium vezetését.

Nemcsak a diplomáciáról, a külgazdasági miniszteri posztról is lemondatná ugyanakkor Szijjártót az ellenzék. A szocialista Mesterházy Attila szerint káosz és elszigeteltség jellemzi Szijjártó munkáját, külpolitikája zsákutcába vezette az országot, a keleti nyitás látványosan megbukott, fordulatra van szükség. Ezt az álláspontot osztotta az LMP is, miután Szijjártó Péter - a diplomáciai kátyú kérdését megkerülve - arról beszélt a parlamentben, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet és a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciós erőfeszítések sikeréhez való magyar hozzájárulás növelésére van szükség.

Újabb kétes vendégsereg
Magyarországra érkezik ma a magyar-török kormány Stratégiai Együttműködési Tanácsának soros ülésére Ahmet Davutoglu kormányfő és Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter. A látogatás Szijjártó januári ankarai útját követi, amelynek során a két ország külügyminisztériuma stratégiai együttműködési megállapodást kötött, valamint az energetikai és gazdasági kooperációról tárgyalt "a globális kihívások fényében". Orbán annak ellenére fogadja a török kormányfőt, hogy annak kabinetjét épp úgy kritizálják az ellenzékkel, a civilekkel és a kritikus médiával szembeni fellépése miatt, akárcsak Oroszországot vagy Magyarországot. A tárgyalásokon az Oroszországból érkező gázvezeték, a Török Áramlat, valamint az Iszlám Állam elleni háború biztosan szóba kerül.

Szerző