Nem tárgyalt "KGBéla" mentelmi jogáról az EP- bizottság

Bár eredetileg az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága keddi napirendjén szerepelt a kérdés, a testület időhiány miatt nem tudta megtárgyalni a Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérést.

A bizottság legközelebb március 9-én rendkívüli ülést tart Strasbourgban, de annak napirendjéről még nem döntöttek, így egyelőre nem tudni, akkor kerül-e ismét a bizottság elé a jobbikos politikus mentelmi ügye.

Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti EP-képviselő, Kovács mentelmi ügyének jelentéstevője magyar újságíróknak elmondta, hogy az ügy jellege miatt nem árulhat el többet annál, hogy elsőként a jogi bizottság áttekinti, milyen dokumentumok érkeztek Magyarországról, amelyek alapján a magyar hatóságok Kovács kiadását kérik az EP-től, majd egy későbbi bizottsági ülésen Kovács Bélát is meg fogják hallgatni.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás feladata. Az Európai Parlament jogi bizottságának mindössze azt kell megállapítania, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania.

Szerző
Frissítve: 2015.02.24. 14:44

Pokolgéppel fenyegették a parlamenti elnököt

Pokolgépes fenyegetést kapott a lengyel szejm elnöke, amely miatt Radoslaw Sikorski irodáit pirotechnikusok átkutatták - jelentette kedden a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádió.

Sikorskit, valamint a választói körzetében, az északnyugat-lengyelországi Bydgoszcz és Naklo városokban működő képviselői irodák dolgozóit e-mailben fenyegették meg ismeretlen tettesek. Az üzenetek szerint az irodákban kedden délben időzített pokolgépek lépnek működésbe, Sikorski is "meg fog halni". A zavaros stílusban megfogalmazott levelekben „a szabad Lengyelországra” hivatkoztak. A TVN24 hírtelevízió közlése szerint a pirotechnikusok a házkutatások során nem találtak robbanószert.

Sikorski még külügyminiszterként, 2011-ben ügyészségi panaszt nyújtott be az interneten terjesztett, személyét, valamint feleségét, Anne Applebaum neves zsidó származású amerikai újságírót illető gyűlöletbeszéd miatt. A varsói kerületi ügyészség több tucat tanút hallgatott meg, bizonyítékok híján háromszor felfüggesztette a nyomozást, a tavaly ősszel hozott legújabb bírósági döntés alapján azonban újraindította az eljárást.

Szerző

Virtuális gyűlölet - Lépjenek az internetes szolgáltatók!

Publikálás dátuma
2015.02.24. 13:31
Illusztráció/Thinkstock
Francois Hollande francia államfő a nagy internetes szolgáltatókat is felszólította a rasszizmus, az antiszemitizmus és a holokauszttagadás elleni küzdelemre, annak a nemzeti programnak a részeként, amelyet a következő napokban jelent be a kormány.

A Francia Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsának (CRIF) 30. alkalommal megrendezett évenkénti díszvacsoráján a köztársasági elnök hétfő este jelezte, hogy a kormány megerősíti a "mindenhol terjedő gyűlölet" elleni szankciós lehetőségeket, mindenekelőtt az interneten.

"Nincs olyan, hogy virtuális gyűlölet, amikor az mindenhol terjed" - fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy a nagy szolgáltatóknak felelősséget kell vállalniuk. "Amikor egy videómegosztó portál antiszemita tirádákat terjeszt, amikor egy klikkeléssel egy böngészőben a holokauszttagadást büntetlenül hirdető oldalakat találunk, a közömbösség cinkostárssá válik" - hangsúlyozta Hollande. "Ha a nagy internetes oldalak tényleg nem akarnak a rossz cinkosává válni, akkor részt kell venniük a szabályozásban" - hívta fel a figyelmet a francia elnök.

Hollande jelezte, hogy Manuel Valls miniszterelnök március 18-án legalább annyira teljes, mint konkrét programot terjeszt a kormány elé ebben a kérdésben. "Nem létezik hétköznapi antiszemitizmus" - mondta Hollande. Az elnök "a holokauszt után hetven évvel még mindig terjedő lepráról" beszélt, amely ellen "Franciaország teljes erejével küzd".

Az elnök szerint az új szabályozás "gyorsabb és hatékonyabb szankciókat" fog tartalmazni, s a gyűlöletkeltő, rasszista, antiszemita és homofób kijelentések ezentúl nem a sajtó-, hanem a büntetőtörvény hatálya alá fognak tartozni. A franciaországi zsidók legjelentősebb politikai szervezetének rendezvényét - amelyre hétszáz közéleti személyiség volt hivatalos - beárnyékolta, hogy Dalil Boubakeur, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsának elnöke, a párizsi nagymecset rektora az utolsó pillanatban lemondta a részvételét. Roger Cukierman, a CRIF elnöke ugyanis egy délutáni interjúban a "fiatal muzulmánokat" tette felelőssé a franciaországi antiszemita cselekmények növekedése miatt.

"A (szélsőjobboldali) Nemzeti Front jelenleg nem követ el erőszakos cselekményeket, azokat manapság a fiatal muzulmánok követik el. Természetesen a muzulmán közösségnek csak egy nagyon szűk kisebbsége, és azoknak is a muzulmánok a legfőbb áldozatai" - fogalmazott a zsidó vezető az Europe 1 kereskedelmi rádióban. A vacsorán Cukierman sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a muzulmánok vezetője nem jött el. "Zsidók és muzulmánok egy csónakban evezünk, remélem, hogy hamarosan újra felvesszük a kapcsolatot" - mondta a CRIF elnöke.

A vacsorán egyébként valamennyi francia politikai párt vezetője részt vett Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnökén kívül, aki nem kapott meghívást, mivel mindeddig nem határolódott el apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen antiszemita kijelentéseitől. A belügyminisztérium adatai szerint tavaly duplájára emelkedett az antiszemita cselekmények száma az előző évhez képest, a fizikai erőszak pedig 130 százalékkal nőtt. A január eleji párizsi terrortámadások óta a zsidó iskolákat és intézményeket a hadsereg védi Franciaországban.

Szerző