Ennél rosszabb már biztosan nem lesz az M1

Elsősorban szakmaiságot vár a március 15-én, az M1-en startoló „nemzeti hírtévétől” Zsolt Péter: a médiaszociológus szerint a túl elfogult híradások ugyanis könnyen visszaüthetnek az állami médiára. És mivel a közvélemény most elég érzékeny erre, „ha lenyugszanak a kedélyek”, szerinte az M1 is törekedni fog a szakmai szempontok betartására, és mint a szakértő megjegyezte: „rosszabb már biztosan nem lesz, mint most”.

A Miskolci Egyetem szociológiai intézetének oktatója úgy vélte, egy egész napos hírszolgáltatást nyújtó közszolgálati csatorna megvalósítása a médiatörvény okozta nehézségek ellenére valójában azt is jelenti, hogy az állami média „tiszta vizet” öntene a pohárba feladatai kapcsán, miközben, tette hozzá, az a szándék is teljesen egyértelmű, hogy mindezzel a Hír TV-t próbálják megszorongatni.

Ez utóbbi azonban, a nemrég nyilvánosságra került tervezett műsorstruktúrát nézve egyelőre kétséges: a nemzeti ünnepen 5.50-kor a Ma reggel című – az M1-ről most is ismert – magazinműsorral kezdenek, 9 órától jön a Ma délelőtt, délben pedig a Déli híradó, 12.45-kor a Ma délután, 18 órakor az esti Híradó, 20.35-től a Ma este, 22 órától pedig a Ma éjjel érkezik, a műsorok között sporthírek, időjárás. Az éjjeli sávban világhíradó és angol nyelvű adások is lesznek. A nézettségi „versenyt” némileg a 18 órás Híradó teheti izgalmassá, ugyanis a TV2-n és az RTL Klubon is akkor kezd az amúgy stabilan egy-egy millió nézőt a képernyők elé ültető Tények és a Híradó is.

Ugyanakkor a médiaszociológus szerint az M1 sikerességét vagy sikertelenségét nem a nézettsége fogja igazolni, hanem kizárólag a színvonala; a kormányzati elfogultságot leszámítva, imázsépítésben, elérhetőségben szerinte még mindig profin működik az MTVA.

A szakmai elvárások alól ma még mindenesetre ügyesen kibújik az állami média: a kormánypártnak a kétharmados parlamenti többség bukását hozó veszprémi időközi választás a hétfő esti M1 Híradónak mindössze a 30. percébe fért bele – a 17. riportanyagként, összesen 50 másodpercben, igaz, a pártok reakciójával együtt az egész anyag 1 perc 20 másodperc volt. Eközben a kórházi adósságok átvállalására öt percet áldoztak a 45 perces adásidőből, azután szó volt még Európa legnagyobb biztonságiöv-gyáráról, GDP-bővülésről, az orrszívó-porszívó gyártásáról (!) is, és még az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer és a nemzetközi terrorizmus elemzése is fontosabb volt a Fidesz jelöltjét magabiztosan legyőző Kész Zoltánnál. Igaz, szinte ironikus, hogy a kétharmad legyűrését az adásidő kétharmadához érkezve igazították.

Elmaradt az RTL-találkozó?

Vélhetően a török miniszterelnök érkezése miatt mondták le az RTL tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport elnökével két hete még február 24-ére bejelentett találkozót - Thomas Rabe ugyanis a jelek szerint nem érkezett meg tegnap. Ám a tárgyalásról, vagy esetleges halasztásáról lapunk előzetes kérdéseire sem a Miniszterelnökség, sem a kormányfő sajtósa, sem a német RTL Group nem árult el semmit. Feltűnően nagy a csönd a kormánynál, amelyet még hétfőn próbáltunk elérni az ügyben, sikertelenül - még ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be február 10-én, hogy 24-én Orbán Viktor "fogadja az RTL Klub-tulajdonos Bertelsmann-csoport első emberét". (A török kormányfő érkezését ugyan már január végén bejelentették, ám akkor csak annyi volt tudható, hogy "február végén" jöhet.) Bejelentésekor Lázár annyit mondott, hogy a Bertelsmann-vezetővel várhatóan a reklámadó öt százalékra csökkentéséről beszélnek majd, ám azt is hangsúlyozta, hogy a német cégnek "kész javaslata" lesz, ahogyan a Miniszterelnökség is azzal készül. "Reklámadó lesz, az a kérdés, hogy mennyit fognak fizetni a cégek” - fogalmazott Lázár. Rabé-val vélhetően ő, és nem a miniszterelnök tárgyal majd; Lázár alighanem azt próbálja majd elérni, hogy az RTL vonja vissza a reklámadó miatt benyújtott, az Európai Bizottság előtt lévő panaszát, mielőtt az Európai Bíróság elmarasztalná Magyarországot. Ha ez bekövetkezne ugyanis, akkor nem csak az RTL által reklámadóként befizetett csaknem négymilliárd forintot, hanem annak kamatait is meg kell téríteni, a törvény jelentős diszkriminációja miatt.

Lapunk továbbra is várja mindkét fél válaszát a találkozó időpontjáról, a várható témákról.