Visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot

Litvánia úgy döntött, visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot az orosz fenyegetés, s az ezzel összefüggő kelet-ukrajnai helyzet miatt – jelentette be a vilniusi kormány. 

Daila Grybauskaite elnök a katonai vezetéssel való találkozója után azt közölte, az intézkedésre az „növekvő ukrajnai agresszió” miatt van szükség. A katonai szolgálatot öt évre állítják vissza, s a sorozás szeptemberben kezdődik. Összesen háromezer 19-27 év közötti fiatalt toboroznak, s a szolgálat kilenc hónapig tart – közölték.

Litvánia 15 ezres hadsereggel rendelkezik, a NATO-hoz való 2004-es csatlakozása előtt ugyanakkor még 39 ezren voltak a hadseregben. Az országnak nincsenek vadászgépei, tankjai. Jonas Vytautas Zukas vezérkari főnök szerint a katonák alacsony száma miatt veszélybe került a nemzet biztonsága.  

Szerző

Forradalmat akar a németek ötöde

A németek egyötöde úgy véli, nem a reformok, hanem forradalom révén javulhatna az életszínvonal az országban – derült ki a Berlini Szabadegyetem által készített felmérésből. A megkérdezettek 62 százaléka úgy vélte, hogy nem tökéletes demokráciában élnek, mivel a gazdasági élet szereplői nagyobb hatalommal rendelkeznek a választóknál. A megkérdezettek egyharmada egyenesen úgy véli, hogy a kapitalizmus szegénységet és éhínséget okozott.

A 650 oldalas jelentés alapján a németek 48 százaléka úgy véli, hogy Németországban mélyen gyökerezik az idegengyűlölet, s ezt a bevándorlásellenes mozgalom, az egyébként egyre inkább háttérbe szoruló Pegida tüntetései is bizonyítanak. A megkérdezettek 20 százaléka attól tart, hogy egy újfajta fasizmus nyerhet teret az országban. A jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a németek egy része elhiszi a különböző összeesküvés elméleteket, bizalmatlan a kormányzattal és a médiával szemben. A válaszadók fele azt tapasztalta, hogy a rendőrség keményebben lép fel, s figyeli meg a baloldali ellenzékieket.

Bizonyos kérdésekben jelentősen eltér a kelet- és nyugatnémetek véleménye. A tanulmány szerint a keletnémetek hatvan százaléka úgy véli, a szocializmus jó ötlet, csak az NDK-ban rosszul sikerült a kivitelezése. A nyugatnémeteknek azonban csak 37 százaléka vélekedett így.

Szerző

Irán titokban dúsít uránt?

Az ellenzéki Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsa (NWRI) nevű szervezet értesülései szerint Teherán titkos atomlétesítményt hozott létre az iráni főváros közelében. A Teherántól északkeletre található Laviszanban egy föld alatti kutatóközpontot építettek, ráadásul egy katonai komplexum területén. A központban titokban dúsítanak uránt – állította az ellenzéki szervezet egyik képviselője washingtoni sajtóértekezlete során.

Annyit már eddig is tudni lehetett, hogy Laviszanban létezik egy olyan létesítmény, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) gyanúsnak ítélt meg. A teheráni kormányzat azonban a Technikai Kutatóközpontot 2003-ban lebontotta, s be is engedte a megfigyelőket az országba több hónapig tartó tárgyalásokat követően.

Az NWRI állítása szerint azonban, amelyet a Die Welt idézett, a teheráni rezsim nem sokkal az atomellenőrök távozása után megkezdték a föld alatti létesítmény építését, ami azt jelezni, hogy a kormányzat be akarja csapni a Nyugatot az ország nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalások során.

Az is különös, hogy az állítólagos létesítményt egy katonai objektumon hozták létre, ami erősítené a gyanút, hogy az atomprogram katonai célokat szolgál. Az atomközpont állítólag igen mélyen található a föld alatt, s nem is könnyű megközelíteni. Kilenc négyzetméteres acélapuk védik. Az ellenzéki szervezet szerint 2000 négyzetméteres területen található. Az NWRI ugyan eddig is több információt szolgáltatott az iráni atomprogramról, kérdéses azonban, hogy ez az értesülése hitelt érdemlő-e.

A szervezet mindenesetre egy meglehetősen kényes időszakban állt elő téziseivel. Hétfőn folytatódnak az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások, amelyeket a hatok, az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország június végéig kíván lezárni. Márciusban ráadásul átfogó politikai megállapodást kellene kötni. A két fél szerint még rengeteg tárgyalásra van szükség ahhoz,hogy megállapodásra jussanak.

Szerző