- A magyar miniszterelnök néhány hete jelentette be, hogy gyorsított visszatoloncolás vár a koszovói menekültekre, egyébként pedig őket ott tartózkodásuk alatt dolgoztatni kell.
- Ez a legrosszabb hír, amit hallok.
- Kinek rossz?
- Koszovónak. Ha az embereket ott dolgoztatnák, az számukra azt a reményt is jelenthetné, hogy esetleg a jövőben munkát is kaphatnak.
- Vagyis azt a hamis látszatot keltheti bennük, hogy a "kényszermunkával" jövőjük lehet Magyarországon?
- Igen, de nemcsak ez a baj, hanem hogy utána nehezebb lesz őket kitoloncolni. Vannak feltételezések, hogy valaki ezt a helyzetet szándékosan generálja.
- Kire gondol?
- A koszovói médiában, illetve a hétköznapi beszédben is hallani, hogy esetleg titkos megállapodások lehetnek emögött. Azt kértük az érintett államoktól, hogy nyíltan magyarázzák el: nincs lehetőség a menekültstátusz megítélésére. Akik mindebből hasznot húznak, csak a szerb bűnözői csoportok, s nem az állampolgárok. A rendőrség kihallgatja a visszatoloncolt emberek egy részét. A legfőbb érv a részükről a menekülésre a gazdasági helyzetük, és állítják, Magyarország nem a végcél, nem a végállomás.
- Van statisztikájuk arról, hogy a távozók milyen céllal indulnak útnak? Családegyesítés a már távozottakkal, puszta megélhetési kényszer vagy más?
- Van, de ezek nem megbízhatóak. Arról van statisztikánk, hogy hány állampolgár hagyta el Koszovót a szerb határon keresztül - a pristinai repülőtéren ugyanis nem jelentkezett ez a probléma. December és január között 69 ezerre becsüljük ezt a számot. Azt nem tudjuk pontosan, ki milyen céllal távozott. Amire várnunk kell, az, hogy az EU tagállamoknál hány menedék-, vízumkérelmet nyújtottak be. Mert jelentős a diaszpóra, akikhez mehetnek ezek az emberek.
- Milyen intenzitású és mélységű a magyar kormánnyal való kapcsolatuk?
- Van külön menekültügyi osztályunk, migrációs hivatalunk. Amikor szükséges, ezen keresztül vesszük föl a kapcsolatokat. De az együttműködés intenzitása emelkedett, hiszen nagykövetségünk nyílt Budapesten.
- Brüsszelben terveztek egy többoldalú konzultációt a menekültkérdésről…
- Ha a szerbek aktívabbak, akkor Magyarországnak kevesebb problémát jelent a dolog. A kérésünk az lesz, hogy Szerbia határozottabban lépjen fel. Nincsenek jogi eszközeink, hogy megállítsuk ezt a jelenséget. A migránsok legálisan lépik át a határt a szerbekkel történt megállapodás alapján. Megállapítottuk már, hogy hol vannak a csempész-hotelek, milyen taxikkal viszik őket a határra, de most a szerbeken a sor, hogy komolyabban harcoljanak a bűnözői csoportok ellen, akik a szállítást végzik. Ellenőrzéseket folytathatnának, és csak a létező eljárásokat kellene alkalmazniuk. Kérdezzék meg például, hogy van-e a távozóknál pénz, hitelkártya, pénzügyileg hogy tudják magukat finanszírozni. Általában az sem normális, hogy Szabadka környékén túl sok koszovói állampolgár tartózkodik.
- Hogyan kívánják elérni, hogy kevesebben menjenek el és minél többen jöjjenek vissza? Gazdaságilag nem lesz jobb a helyzetük, a munkahely sem több.
- Komolyan keresi lehetőségeit a kormány, gazdasági terveket készít. Minden intézmény részt vesz a program megoldásában az államelnököt is beleértve. A parlament is határozatot hozott arról, hogy a stabil gazdasági helyzetet és a fejlődést kell valahogy megteremteni.
- Az ígéretek nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy maradásra bírják vagy hazacsalogassák a koszovóiakat...
- Ez igaz. De a munkanélküliség az egész térség problémája, nemcsak Koszovóé. Nehéz az embereknek reményt adni, hogy holnap jobb lesz a helyzet és nemcsak Koszovónak, hanem a támogató országoknak is erőfeszítéseket kell tenniük ez ügyben. Ez a régió egyedül nem tudja kezelni a helyzetet.
- Van bevándorlás is Koszovóba?
- Kevés. Általában olyan országokból, mint Szíria, vagy Afganisztán, de az ő céljuk is az, hogy egy idő után elhagyják Koszovót, és Európa többi országába mennének tovább.
- A Szíriából, Afganisztánból és ezek térségéből érkezők nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, mint egy "gazdasági kivándorló" Koszovóból. Erre fel vannak készülve?
- Kezeljük a helyzetet, például terrorizmus ellenes összekötő tiszteket küldtünk Törökországba. Mindenkit, aki Koszovóba érkezik nemcsak a mi biztonsági és egyéb szerveink ellenőriznek, de megosztjuk az információkat nemzetközi partnereinkkel is.
- Mit üzenne a magyar polgároknak a koszovóiakról?
- Nehéz kérdés, különösen ebben az időben. Általában tudom, hogy a felfogás Koszovóról nem túl jó, részben betudható ez a médiának, de biztos, hogy akik meglátogatják Koszovót, meglepődnek az emberekkel, a kultúránkkal kapcsolatban. Sokat szenvedtünk, de akiknek a háború alatt el kellett hagyniuk az országot, nagyon hamar visszatértek. Majdnem egymillió emberről beszélünk. Sok ember lehet, aki megfáradt és már jobb életre vágyik, ezért úgy gondolom, megértőnek kell lenniük az ő helyzetük iránt és Magyarországtól is megértést kérünk.
- Kell a koszovói menekültektől a magyaroknak félteniük a munkahelyüket?
- Butaság, hogy miattunk veszíthetik el állásukat. Mindenkit kértünk, hogy ne terjesszenek valótlan információt, mert az, ha körbe jár Koszovóban, vagy akár valaki szándékosan bujtogat, visszafelé sülhet el. Ha például azt mondjuk, hogy ezek a migránsok munkát kaphatnak máshol, valótlan reményt ad nekik.
