Galicia munkásnépe

Népszava, 1910. február 27.

Galicia munkásnépe egyik legjobban kizsákmányolt része a proletárságnak. A Galíciából hozzánk szakadt, szellemileg is nagyon elmaradt munkásemberek legnagyobbrészt ugy ismeretesek, mint akiknek alig van valami igényük s a legkisebb munkabérekkel is megelégszenek. Annál jellemzőbb a magyar viszonyokra az alábbi hir, amelyet Nagyszebenből jelentenek egy kőnyomatosnak: A hunyadmegyei Petrilla-Lonya szénbányában a Galíciából beözönlött bányamunkások a magyar munkásokat sztrájkra ösztönözték, amiért a nagyszebeni határrendőrség utasította a kirendeltséget, hogy az államra és közrendre veszélyes idegeneket a határra toloncolja. E híradásból kitűnik, hogy a magyarországi bányászoknak olyan a sorsuk, amelyen még a galíciai munkás is megbotránkozik s helyzetének javítására tüzeli. A lengyel munkások azonban megfeledkeztek arról, hogy az ő kizsákmányoló „slachicic"-aiknál a magyar kizsákmányolók még sokkal embertelenebbek s a hatalom is hamarább áll rendelkezésükre. Igy történhetett aztán, hogy kinevezték őket „az államra és közrendre veszélyes" idegeneknek, akiket hamarosan ki kell toloncolni az országból. Azt hisszük, hogy a galíciaiak a tapasztaltak után szívesen fogadták még a kényszerútlevelet is, amelyre még mindig kevesebb elkeseredéssel tekinthetnek, mint a a magyar bányamunkások fizetési bárcájukra.