Herman Ottó Polihisztor-díjjal három holisztikus szemléletű tudóst tüntettek ki, akik tudományterületükön átívelő munkásságukért részesültek az elismerésben.
László Ervin tudományfilozófus, zongoraművész, a laudáció szerint az utolsó polihisztorok egyike, aki egyaránt maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén. László Ervin számos nemzetközi hírű egyetem díszdoktora, 89 könyve jelent meg, munkáit 24 nyelvre fordították le.
„A mai világban olyan gondolkodásmódra van szükség, mint Herman Ottóé. Akkor tudunk csak jó gondolatot adni az emberiségnek, ha megmondjuk azt is, hogy a gondolatunk miként viszonyul a világ többi részével.”
Díjat vehetett át Vicsek Tamás akadémikus, a biológiai fizika professzora, a komplex alakzatok természetben való kialakulásának kutatója, aki fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával értelmezte és írta le például a hegyvonulatok, a hópelyhek, a baktériumtelepek, valamint az állatok és az emberek csoportos mozgását. Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el - többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy éppen a szociális hálózatok területén.
„Nagyon különbözőnek látszó dolgok mélyén, nagyon hasonló törvényszerűségek működnek.”
Polihisztor-díjat kapott Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus, környezetvédő, aki kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott. Ezek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak.
„Herman Ottó azt mondta, a szülőanyánkkal szemben kötelességeink vannak, hisz tőle függünk. Ahogy egy gyerek sem mondhatja az anyjának, hogy szolgáltass nekem mindenfélét, úgy kellő alázattal és megértéssel védenünk kell a Természetet.”
A Herman Ottó Mediátor-díjjal olyan írók, tudósok munkáját ismerték el, akik az új, szemléletformáló médiában képesek közérthetően bemutatni a világ komplexitását.
Elismerték Ilosvay György, biológia-földrajz szakos tanár, biológus, a Tudástár létrehozója munkáját. Az ő legfőbb kutatási területe a herpetológia, a zoológia kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó ága. A szekértő eddig több mint 50 szak- és ismeretterjesztő cikket publikált.
„Széjjelválasztottuk az életet különböző tárgyakra, magyarra, matekra, történelemre, de az élet nem erről szól. Egységbe kell látni. Herman Ottó egységben látta a Természetet.”
Kitüntették Schmidt Egon írót, aki a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett munkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat is kapott.
„Az ember a természetben maga alatt vágja a fát. Ha kidől a fa, mi is vele dőlünk, hiszen mi is a természet részei vagyunk!”
Valamint Tóth Albert tájökológus is részesült az elismerésben. A tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás, valamint a klímaváltozás témaköreivel fogalakozó szakember részt vett egyebek mellett a Vahava-projektben is, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását.
„A jó példa könnyen tovább adható. Ha rajtam múlna, rendeznék egy vetélkedőt az óvodásoknak Herman Ottó nevében. Még akkor sem kezdenénk túl korán.”
A Herman Ottó Innovátor-díjjal azokat a gyakorlati megvalósítókat díjazták, akik környezetvédelmi megoldások kidolgozásával vagy ezt támogató szervezetek létrehozásával segítik a holisztikus szemléletű megoldások létrejöttét.
Elismerték Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettesének munkáját, aki alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a MOME fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely a 21. század ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, az ökodizájn és szociálisan érzékeny dizájn eszközeivel.
„Kitűnő módszer az oktatásban és a kutatásban az integratív szemlélet, mert választ adhat komplex társadalmi és ökológiai problémákra a 21. században.”
Herman Ottó Innovátor-díjat vehetett át Hankó Gergely, az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. pr- és marketingvezetője, aki a gömörszőlősi Paraszt Wellness Program kidolgozójaként az önkéntes munkák és a természettel való találkozás élményének, a kétkezi munka örömének jótékony hatását kívánta bemutatni.
„Csak hosszútávú gondolkodással és a szervezetek közötti hatékonyabb együttműködéssel tudunk kilépni a mostani innovációs kényszerből, abból, hogy mindig új dolgokat kell készíteni, legyártani.”
Herczeg Ágnes táj- és kertépítész munkáját is elismerték. A szakember vallja, hogy a táj-, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.
„Az a fontos, hogy ember visszataláljon a természeti környezetébe, és ott közösségre is találjon, megérezze a saját felelősségét.”
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az díjak átadása előtti beszédében emlékeztetett arra, hogy a 2014-es Herman Ottó-emlékévben számos fórumon idézték fel a polihisztor munkásságát és állítottak emléket szakmai és emberi nagyságának. Úgy fogalmazott: az emlékévben sikerült méltó módon megemlékezni Herman Ottóról és felidézni tanításait, erkölcsi kiállását, amely iránymutatást adhat a következő generációk számára is.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: Herman Ottó világlátásával, gondolkodásával megelőzte korát "és a mi feladatunk, hogy jól sáfárkodjunk ránk hagyott örökségével". Úgy tudott egységet látni és láttatni, hogy a természetet, az embert és a hazát egyként kezelte, megismerte és elénk tárta, ebben kell követni példáját - fogalmazott.
A díjátadót követően Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban szerveztek kétnapos konferenciát, amelynek témája a tudós személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, valamint mindezek jelentősége a közoktatásban. A konferencia keretében plenáris előadásokra, műhelybeszélgetésekre, vitaülésre egyaránt sor kerül csütörtökön és pénteken.
