Nagyon színes az észt választási kampány. A vasárnapi voksolást megelőzően ugyanis volt szó zöldségekről, gyümölcsökről. Na nem az a helyzet, hogy a mezőgazdaság került volna középpontba. A rejtélyt Taavi Roivas miniszterelnök, a liberális Reformpárt vezetője oldja meg kampányvideójával. Ezen ugyanis hazáját aprócska borsóként ábrázolta: az „északi” országban „megvédik a jólétben élő, gyarapodó nemzetet”. A borsószem mellett azonban ott terül el a hatalmas, narancsszínű, gonosz Oroszország. Szerencsére azonban nincs nagy baj, mert az észteket szoros kapcsolatok fűzik a nagy zöld dinnyéhez, az Egyesült Államokhoz.
Az ellenzék vezetője, Edgar Savisaar azonban úgy véli, Taavi Roivas zöldségeket beszél. Nincs itt semmiféle fenyegetés. Vagy legalábbis az nem akkora, amint a miniszterelnök leírja. A Centrumpárt vezetője, aki akár a miniszterelnöki bársonyszékbe ülhet, riválisánál jóval népszerűbb az orosz kisebbség, valamint az idősebbek körében.
Abban persze nincs semmilyen meglepetés, hogy az ukrán válságról esett a legtöbb szó a kampányban. Hiába tagja már lassan 11 éve Tallinn az Európai Uniónak, az észtek oroszokkal szembeni bizalmatlansága mit sem csökkent. Ne feledjük, Észtország 1991. augusztus 20-ig szovjet tagköztársaság volt, s a közös múlt emlegetése ma is meghatározza az állam mindennapjait. Már csak azért is, mert a lakosság körülbelül 30 százaléka orosz ajkú, akiket nemigen sikerült integrálni a társadalomba. Az ő jelenlétük az oka annak, hogy sokan megkondították a vészharangot: Észtországra ugyanaz a sors várhat, mint Ukrajnára, bevonulnak az orosz csapatok, hogy „megvédjék” a honfitársakat. A két ország közötti határszakasz 300 kilométer hosszúságú, így az aggodalom érthető. Ugyanakkor a baltikumi oroszok felmérések szerint nemigen vágynak a „Nagy Testvér” beavatkozására.
Észtország maga természetesen nem lenne képes megvédeni magát, mivel azonban NATO tagország, az észak-atlanti szövetség védőernyője alatt áll. Mégis Tallinn Lettországhoz és Litvániához hasonlóan egyre többet költ fegyverkezésre, „A jelenlegi biztonsági helyzet sokáig nem változik. Nem csak a rossz időjárás, hanem a klímaváltozás miatt” – élt ügyes hasonlattal Roivas azt követően, hogy a három balti állam bejelentette, több mint 300 millió euró értékben vásárol fegyvereket.
Miközben a Reformpárt sokszor beszélt a Kreml fenyegetéséről a kampányban, a Centrumpárt igyekezett kerülni a témát. Ha Moszkva mellé áll, elveszti az észtek szavazatát. Ha viszont nyíltan Moszkvát bírálja, az orosz kisebbség szavazatairól kellene lemondania. Mindenképpen rosszul járna.
A másik fontos kampánytéma az életminőség volt. Bár a munkanélküliség 2014-ben viszonylag alacsony, 7,4 százalékos szinten állt, s ez az Európai Unió átlagát tekintve is igen jó teljesítmény, az életszínvonal nem elég magas. A kiterjedt foglalkoztatottság ellenére ugyanis sokan annyi bért kapnak, hogy az csak a szinten tartásra elég. A válság hatásait ma is érzik az emberek, a béreket jelentős adókkal sújtották. Felmerült a kampányban, hogy a terhet a jövőben csak az 500 euró feletti jövedelmekre rónák ki.
A közvélemény-kutatások szoros befutót vetítenek előre a két nagy párt között. Várhatóan bekerül a parlamentbe a „Free Party”, valamint a jobboldali Konzervatív Néppárt. Előbbi a teljes politikai kultúra megváltoztatásáért, a politikai elit leváltásáért szállt síkra. A konzervatív néppártiak pedig hagyományosan erőteljesen jobboldali kampányt folytattak: elutasítják az azonos neműek házasságát, a bevándorlást, valamint azt, hogy Tallinnt még szorosabb kötelékek fűzzék az EU-hoz. Szintén átlépheti az öt százalékos küszöböt a szociáldemokrata párt, valamint a Pro-Patria és a Res-Puclica-Unió konzervatív párszövetsége.
Észtországban már 10 éve bevezették a digitális voksolást, 2011-ben azonban így is csak 63 százalék élt szavazati jogával.