Belváros: még mindig titok az OLAF-jelentés

Publikálás dátuma
2015.02.27. 06:07
Fotó: Vajda József/Népszava
Nem akar nyomozni az ügyészség a belvárosi fideszes polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter lakásvásárlása kapcsán sem: a Budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség ugyanis visszautasította Juhász Péter V. kerületi képviselőnek a nyomozás megtagadása miatt tett panaszát is, mégpedig azzal, hogy ilyen panasszal „csak a közvetlenül érintett élhet”. Azaz, nyomozás majd akkor indul, ha a belvárosi önkormányzat saját magát panaszolja be amiatt, hogy esetleg túl olcsón adott el egy ingatlant. 

Emlékezetes, az V. kerületi önkormányzat több száz millió forintért újíttatta fel a Szerb utca 9. szám alatti műemlékházat, ahol Szentgyörgyvölgyi vásárolt 19 millió forintért 110 négyzetméteres lakást: a felújítást először 107, majd 110 millió értékben végezték. Juhász áron aluli vásárlás miatti feljelentését a rendőrség azzal utasította el, hogy ennyi pénzért nem felújítás történt, hanem „karbantartási munkálatok”, így hát a lakás értéke sem lehetett magas.

Eközben már legalább két hónapja ismeretlen a jelentés, amelyet a Belváros és a főváros közös, Budapest Szíve nevű uniós projektjéről készített az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF: december végén lépéseket vártak a Legfőbb Ügyészségtől, amely lapunkkal akkor azt közölte, az anyag fordítás alatt van, később azt, hogy a fordítást valójában az OLAF végzi. Csaknem két hete az LÜ illetékesség” miatt a Fővárosi Főügyészségre küldte a lefordított anyagot - vagyis a tartalmáról annak ellenére nem közöltek semmit, hogy két hónapja ismerték. Most a Fővárosi Főügyészség azt közölte lapunk érdeklődésére: az OLAF-tól érkezett, „lefordított iratanyag vizsgálata” náluk folyamatban van, így „érdemi tájékoztatás csak a későbbiekben adható”.

Szerző

Tárgyalóasztalon az egyik legnagyobb pénzügyi botrány

Megtartotta az első ülését csütörtökön az egyik legnagyobb osztrák pénzügyi botrány főszereplője, a Hypo Bank ügyét vizsgáló parlamenti bizottság.

A Hypo Bank karintiai tartományi bankból nőtte ki magát közép-, kelet- és délkelet-európai pénzügyi csoporttá. Nem fizető délkelet-európai hitelek és elhibázott befektetési döntések miatt végveszélybe került, ezért állami kezelésbe vették. Az államosítás után megkezdődött a bank gazdálkodási gyakorlatának átvilágítása. A bankot 2009-ben 1,5 milliárd eurós állami segítségnyújtással megmentették meg. Eddig az állam összesen 5,5 milliárd euróval segítette. Az ülésen, amely nem volt sajtónyilvános és alig negyed órán át tartott, nem született döntés még arról sem, hogy milyen rendszerességgel tárgyaljanak.

A 18 tagú bizottság a teljes Hypo-ügyben vizsgálódik, a kormányzati szervek felügyeleti tevékenységet és a bank kényszerállamosításának körülményeit is vizsgálja. A bizottság érdemi munkája húsvét után kezdődik, az első tanúvallomásokat előreláthatólag ekkor hallgatják meg. Tanúként fogják beidézni Werner Faymann kancellárt és az Osztrák Néppárt (ÖVP) három egykori pénzügyminiszterét. A politikusokat azzal vádolják, hogy nem ismerték fel vagy figyelmen kívül hagyták a pénzügyi kockázatokat. A bizottság felállítását az ellenzék - a liberálisok, a Zöldek és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) - kezdeményezte.

A Hypo-botrány a kirobbanásakor több osztrák parlamenti párt érintettségét is felvetette. A csődtől kényszerállamosítással megmentett Hypo Bank körüli botrány különösen a BZÖ karintiai szervezetére vetett árnyékot. Az egykori tartományi bankot ugyanis Jörg Haider tartományfőnöksége idején, 2007-ben privatizálták. A Hypo Group Alpe Adria (HGAA) egykori elnökét, Wolfgang Kulterert 2012-ben háromtól négy és fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélték, a vád szerint társaival 2004-ben egy elsőbbségirészvény-ügylettel 5,5 millió euró kárt okoztak az azóta államosított banknak. A bíróság megállapítása szerint visszaéltek hatáskörükkel és számos szabályt megszegtek.

Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélték 2014 nyarán a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. Sanadert azzal vádolták, hogy jutalékot fogadott el az osztrák banktól, illetve az energiaipari vállalattól.

Szerző

Újra kereskedhet a Buda-Cash

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója február 26-án 15 óra 06 perctől, korlátozással: csak zárás alkalmazására,  határozatlan időtartamra visszaállította a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedési jogát a származékos szekcióban - tette közzé a BÉT csütörtökön a honlapján.

A tőzsde február 24-én függesztette fel a Buda-Cash Brókerház kereskedési jogát különböző jogcímeken a részvény és a származékos szekcióban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tőzsde közleménye szerint február 26-án fax üzenetben kérte, hogy a BÉT csak zárás funkció alkalmazásával történő korlátozással állítsa vissza a tőzsdetag kereskedési jogát a származékos szekcióban. A BÉT a határozat indoklásában ismerteti: a kereskedés során adódó olyan rendkívüli helyzetben, amikor a kereskedés nem folytatható le a kereskedésre jogosult tőzsdetagok, vagy a piac súlyos érdeksérelmének veszélye nélkül, a tőzsde a Kereskedési Kódexben meghatározott szabályok szerint jogosult a kódex előírásaitól átmeneti időre eltérni. 

A vezérigazgató a Tőzsdetagsági Szabályzat alapján jogosult egyedi, méltánylást érdemlő esetekben a szabályzat rendelkezéseitől eltérő módon dönteni. A vezérigazgató, figyelemmel az MNB kérésére, úgy ítélte meg, helye van a Kereskedési Kódex és a Tőzsdetagsági Szabályzat említett előírásai alkalmazásának, ennek megfelelően a rendelkező rész szerint határozott - írja közleményében a  BÉT.

A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki a pénzintézetekhez.

Szerző
Témák
Buda-Cash