A főügyész azzal vádolta az államfőt és kormányzatát, hogy megakadályozták a Buenos Aires-i AMIA zsidó közösségi központ elleni 1994-es terrortámadás elkövetőinek felelősségrevonását. A merényletben 85 ember veszítette életét, a robbantást az Irán által támogatott libanoni Hezbollah emberei hajtották végre. Fernández de Kirchner „abszurdnak” nevezte a vádakat. Négy nappal azután, hogy a nyilvánosság előtt megvádolta az államfőt, Nisman főügyészt holtan találták, Buenos Airesben kétségbe vonják, hogy valóban önkezével vetett véget életének, ahogy a hivatalos vizsgálat megállapította. A Nisman halála után kinevezett új főügyész, Gerardo Pollicita is indokoltnak találta az elnöknő elleni vádemelést. Fernández de Kirchner hivatali ideje az év végén jár le, az októberben esedékes elnökválasztáson harmadszor már nem indulhat újra.
Rafecas bíró szerint a Nisman által összeállított dokumentumok egyetlen részlete sem támasztja alá az államfő, illetve Héctor Timerman külügyminiszter és Andrés Larroque képviselő bűnösségét. Buenos Aires és Irán ugyan megállapodott egy közös vizsgálóbizottság – „az igazság bizottsága” – létrehozásáról, de a testület soha nem alakult meg, mivel eleve alkotmányellenesnek nyilvánították. Az ügyben folytatott megbeszélések, hivatalos lépések, tervezetek még közvetett bizonyítékként sem állják meg a helyüket a bíró szerint.
Elisa Carrió ellenzéki képviselő szerint ugyanakkor hatalmi játszmák állnak a háttérben, s a kormányzat „meggyőzte” Rafecas bírót, hogy ne emeljen vádat az államfő ellen. A képviselőnő arra számít, hogy az államfő valamiféle összeesküvés-elmélettel áll majd elő március 1-én, parlamenti nyitóbeszédében – számolt be róla a La Nación. Az argentin lap kommentárja szerint a bíró döntése levegőhöz juttatta Cristina Fernándezt, az elnökasszony időt nyert.