Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a szavazás előtti előterjesztésében utalt arra, hogy a görög kormány elkötelezte magát a reformok végrehajtása mellett. Ugyanakkor megértését fejezte ki annak kapcsán, hogy több képviselő bírálta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök radikális kijelentéseit. Schäuble előző nap Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert támadta, aki ismét szóba hozta az adósságelengedés kérdését, amit azért tartottak barátságtalan lépésnek a hitelezők, mert ezt az athéni kabinet hivatalba lépése óta elutasították.
A dokumentum elfogadása ugyanakkor egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben, a balpárti honatyák közül többen csak azért tartózkodtak, mert így akarták kifejezni, hogy nem értenek egyet a hitelezők politikájával. A másik ellenzéki párt, a Zöldek képviselői előre jelezték, hogy az igen gombot nyomják meg. Joachim Gauck német államfő szintén a dokumentum megszavazásáért szállt síkra. Elsősorban a CDU és a CSU képviselői közül akadtak „elhajlók”. Bár a nagykoalíciós partner szociáldemokraták igennel voksoltak, mindez nem jelenti azt, hogy az SPD annyira lelkesedne a görög kabinet lépéseiért. A párt politikusa, Carsten Schneider kijelentette: Ciprasz kormánya nem éppen professzionális módon lépett fel.
Az athéni kabinet továbbra is ragaszkodik az állami tévé, az ERT újraindításához, amelyet Antonisz Szamarasz kabinetje költségcsökkentés miatt zárt be 2013 júniusában. A kérdésről márciusban tárgyal majd a törvényhozás.
A tárgyalások első fordulóját januárban a kubai fővárosban tartották, s már akkor kiderült, hogy elhúzódó egyeztetésekre lesz szükség, s az álláspontok még meglehetősen távol állnak egymástól. A kubai vezetés ígéretének megfelelően politikai foglyokat engedett szabadon, s hazatérhetett egy évek óta kubai börtönben fogva tartott amerikai is. Elvileg célul tűzték ki, hogy április 10-11-ig, az Amerikák csúcstalálkozójáig megnyitják az Egyesült Államok nagykövetségét Havannában, illetve a kubai képviseletet Washingtonban. Ezen a panamai csúcson kerülne sor Obama és Castro első hivatalos tárgyalására. (Az amerikai és a kubai elnök már kezet rázott tavaly, Nelson Mandela dél-afrikai elnök temetésén.) A kubaiak egyik fő követelése, hogy vegyék le a szigetországot a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 1982-ben a kolumbiai FARC gerillaszervezet támogatása miatt került fel Havanna.
Ugrásszerű változást a kapcsolatokban az hozhatna, ha feloldanák a Kuba ellen érvényben lévő amerikai kereskedelmi embargót, mivel azonban a washingtoni kongresszus megosztott a kapcsolatok rendezését illetően, elég csekély az esély, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet.
Bírálják Zapatero havannai útját
Madridban vitát robbantott ki, hogy Kubában tárgyalt José Luis Rodríguez Zapatero. A volt spanyol szocialista kormányfő csütörtökön két és fél órás megbeszélést folytatott Raúl Castróval. A volt miniszterelnököt elkísérte Miguel Ángel Moratinos volt külügyminiszter is. A konzervatív néppárti kabinet illetékesei azonban kikérték maguknak, hogy a külpolitika érzékeny kérdésébe az ellenzéki szocialisták beleavatkozzanak. A PSOE jelenlegi vezetése tudott az utazásról, s mint jelezték, a madridi külügyminisztériumot előzetesen szintén értesítették a vizitről.
A tárgyalások első fordulóját januárban a kubai fővárosban tartották, s már akkor kiderült, hogy elhúzódó egyeztetésekre lesz szükség, s az álláspontok még meglehetősen távol állnak egymástól. A kubai vezetés ígéretének megfelelően politikai foglyokat engedett szabadon, s hazatérhetett egy évek óta kubai börtönben fogva tartott amerikai is. Elvileg célul tűzték ki, hogy április 10-11-ig, az Amerikák csúcstalálkozójáig megnyitják az Egyesült Államok nagykövetségét Havannában, illetve a kubai képviseletet Washingtonban. Ezen a panamai csúcson kerülne sor Obama és Castro első hivatalos tárgyalására. (Az amerikai és a kubai elnök már kezet rázott tavaly, Nelson Mandela dél-afrikai elnök temetésén.) A kubaiak egyik fő követelése, hogy vegyék le a szigetországot a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 1982-ben a kolumbiai FARC gerillaszervezet támogatása miatt került fel Havanna.
Ugrásszerű változást a kapcsolatokban az hozhatna, ha feloldanák a Kuba ellen érvényben lévő amerikai kereskedelmi embargót, mivel azonban a washingtoni kongresszus megosztott a kapcsolatok rendezését illetően, elég csekély az esély, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet.
Bírálják Zapatero havannai útját
Madridban vitát robbantott ki, hogy Kubában tárgyalt José Luis Rodríguez Zapatero. A volt spanyol szocialista kormányfő csütörtökön két és fél órás megbeszélést folytatott Raúl Castróval. A volt miniszterelnököt elkísérte Miguel Ángel Moratinos volt külügyminiszter is. A konzervatív néppárti kabinet illetékesei azonban kikérték maguknak, hogy a külpolitika érzékeny kérdésébe az ellenzéki szocialisták beleavatkozzanak. A PSOE jelenlegi vezetése tudott az utazásról, s mint jelezték, a madridi külügyminisztériumot előzetesen szintén értesítették a vizitről.
