A tárgyalások első fordulóját januárban a kubai fővárosban tartották, s már akkor kiderült, hogy elhúzódó egyeztetésekre lesz szükség, s az álláspontok még meglehetősen távol állnak egymástól. A kubai vezetés ígéretének megfelelően politikai foglyokat engedett szabadon, s hazatérhetett egy évek óta kubai börtönben fogva tartott amerikai is. Elvileg célul tűzték ki, hogy április 10-11-ig, az Amerikák csúcstalálkozójáig megnyitják az Egyesült Államok nagykövetségét Havannában, illetve a kubai képviseletet Washingtonban. Ezen a panamai csúcson kerülne sor Obama és Castro első hivatalos tárgyalására. (Az amerikai és a kubai elnök már kezet rázott tavaly, Nelson Mandela dél-afrikai elnök temetésén.) A kubaiak egyik fő követelése, hogy vegyék le a szigetországot a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 1982-ben a kolumbiai FARC gerillaszervezet támogatása miatt került fel Havanna.
Ugrásszerű változást a kapcsolatokban az hozhatna, ha feloldanák a Kuba ellen érvényben lévő amerikai kereskedelmi embargót, mivel azonban a washingtoni kongresszus megosztott a kapcsolatok rendezését illetően, elég csekély az esély, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet.
Bírálják Zapatero havannai útját
Madridban vitát robbantott ki, hogy Kubában tárgyalt José Luis Rodríguez Zapatero. A volt spanyol szocialista kormányfő csütörtökön két és fél órás megbeszélést folytatott Raúl Castróval. A volt miniszterelnököt elkísérte Miguel Ángel Moratinos volt külügyminiszter is. A konzervatív néppárti kabinet illetékesei azonban kikérték maguknak, hogy a külpolitika érzékeny kérdésébe az ellenzéki szocialisták beleavatkozzanak. A PSOE jelenlegi vezetése tudott az utazásról, s mint jelezték, a madridi külügyminisztériumot előzetesen szintén értesítették a vizitről.
