Kubai nyitás: Második forduló Washingtonban

Washingtonban folytatódtak tegnap a megbeszélések az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak normalizálásáról. Elhúzódó háttértárgyalások, vatikáni közbenjárás, majd Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök telefonbeszélgetése nyomán tavaly december 17-én jelentették be, hogy fél évszázad után helyreállítják a diplomáciai viszonyt, s könnyítéseket vezetnek be a mindennapi kapcsolatokban.

A tárgyalások első fordulóját januárban a kubai fővárosban tartották, s már akkor kiderült, hogy elhúzódó egyeztetésekre lesz szükség, s az álláspontok még meglehetősen távol állnak egymástól. A kubai vezetés ígéretének megfelelően politikai foglyokat engedett szabadon, s hazatérhetett egy évek óta kubai börtönben fogva tartott amerikai is. Elvileg célul tűzték ki, hogy április 10-11-ig, az Amerikák csúcstalálkozójáig megnyitják az Egyesült Államok nagykövetségét Havannában, illetve a kubai képviseletet Washingtonban. Ezen a panamai csúcson kerülne sor Obama és Castro első hivatalos tárgyalására. (Az amerikai és a kubai elnök már kezet rázott tavaly, Nelson Mandela dél-afrikai elnök temetésén.) A kubaiak egyik fő követelése, hogy vegyék le a szigetországot a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 1982-ben a kolumbiai FARC gerillaszervezet támogatása miatt került fel Havanna.

Ugrásszerű változást a kapcsolatokban az hozhatna, ha feloldanák a Kuba ellen érvényben lévő amerikai kereskedelmi embargót, mivel azonban a washingtoni kongresszus megosztott a kapcsolatok rendezését illetően, elég csekély az esély, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet.

Bírálják Zapatero havannai útját

Madridban vitát robbantott ki, hogy Kubában tárgyalt José Luis Rodríguez Zapatero. A volt spanyol szocialista kormányfő csütörtökön két és fél órás megbeszélést folytatott Raúl Castróval. A volt miniszterelnököt elkísérte Miguel Ángel Moratinos volt külügyminiszter is. A konzervatív néppárti kabinet illetékesei azonban kikérték maguknak, hogy a külpolitika érzékeny kérdésébe az ellenzéki szocialisták beleavatkozzanak. A PSOE jelenlegi vezetése tudott az utazásról, s mint jelezték, a madridi külügyminisztériumot előzetesen szintén értesítették a vizitről.

Szerző

Hammond Budapesten

Publikálás dátuma
2015.02.28. 06:33
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Philip Hammond brit külügyminiszter. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A minszki megállapodás maradéktalan betartását sürgette Budapesten a brit külügyminiszter. Philip Hammond és Szijjártó Péter pénteki sajtóértekezletén Hammond kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták máris megszegték a minszki megállapodást. A brit diplomácia vezetője úgy vélekedett, a nyílt konfliktus szintje ugyan csökkent, de készen kell állni minden eshetőségre. Szijjártó az ukrajnai helyzet kapcsán leszögezte: Magyarország a jövőben is tartja magát minden közös európai döntéshez.

Oroszországot illetően Hammond közölte: Moszkva egyre nagyobb erővel érvényesíti saját érdekeit. Az uniós szankciók ugyan hatékonyak, de Oroszország igyekszik megosztani a tagországokat - vélekedett a brit külügyminiszter az MTI jelentése szerint. Aláhúzta, hogy az EU mindaddig fenntartja a szankciókat, amíg a felek nem tesznek eleget minszki kötelezettségeiknek. London, mint közölte, egyelőre nem szállít fegyvereket Ukrajnának.

Philip Hammond hangsúlyozta az iszlamista szélsőségesek és az Iszlám Állam elleni harc jelentőségét, és reményét fejezte ki, hogy Magyarország katonai támogatást nyújt az IS megállításához. A brit-magyar külügyminiszteri találkozón az energiabiztonságról, a bevándorlás kérdéséről is szót ejtettek. Hammond szerint a kétoldalú kapcsolatokat illetően meg kell vizsgálni, hogyan lehet tovább javítani a bizalmat az üzleti környezet terén. A brit diplomácia vezetője Orbán Viktor kormányfővel is találkozott.

Szerző

Imitált fegyverzetkivonás

Publikálás dátuma
2015.02.28. 06:32
Leárazás Kijevben – kezdenek érződni a gazdasági nehézségek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Az EBESZ megfigyelői megerősítették, hogy Ukrajnában mindkét fél megkezdte a nehézfegyverzet kivonását, de az ukrán vezérkar szerint szakadár oldalon „egyelőre csak imitálják” a visszavonulást. Tegnap újabb halálos áldozatokat követelt a tűzszünet, Kijevben csütörtökön este erőszakba torkolt a hrivnya összeomlása miatti „pénzügyi Majdan”.

Újra három ukrán katona vesztette életét, a néhány napig működő kelet-ukrajnai tűzszünetet tegnap ismét összecsapások szakították meg. Andrij Liszenko, a terrorellenes hadművelet szóvivője heti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szakadárok a frontvonal mentén fegyveres alakulatokat vonnak össze és fennáll a támadás veszélye. A vezérkar álláspontja szerint a szakadárok - akik már csütörtökön azt állították, hogy nehézfegyverzetük 80 százalékát visszavonták, miközben Kijev csak tegnap kezdte el azt - ”csak imitálják” a kivonulást. Petro Porosenko államfő egy televíziós szerpelése során pedig arról beszélt, hogy még abban az esetben is fennmaradna az ország keleti irányból való veszélyeztetése, ha tökéletesen működni kezdene a tűzszünet.

A háború és a gazdasági nehézségek sújtotta lakosság egyre türelmetlenebb a kormányzattal szemben, mintegy igazolva azt a szakértői figyelmeztetést, hogy ha az új hatalomnak nem sikerül enyhíteni a gazdasági, szociális gondokon, egy újabb Majdannal kell számolnia, amely ezúttal őt söpri el. Az első erre utaló jelek megmutatkoztak. Kedden tüntetések kezdődtek a kijevi Ukrán Nemzeti Banknál a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya összeomlása miatt, csütörtökön este pedig erőszakba torkolt a megmozdulás. (Tavaly a rendszerváltáskor egy hrivnya 8,28 dollár volt, jelenleg a bankközi valutapiacon 29,50-33,50 hrivnya/dollár szinten állt, a feketepiacon pedig 30-38 hrivnya között mozgott.) Négyen megsérültek, két személyt kórházba kellett szállítani. A hrivnya drámai összeomlása miatt tiltakozók a tavalyi Majdan mintájára sátortábort állítottak fel a bank bejáratánál. A tiltakozók maguk nevezték pénzügyi Majdannak akciójukat, Valerija Hontareva jegybankelnök és helyettese távozását követelték.

A megmozdulás akkor torkollt erőszakba, amikor a rendfenntartók megpróbálták felszámolni a sátortábort. A tüntetők és a rendőrség összetűzésének a nemzeti gárda közbelépése vetett véget. A rendőrség cáfolta, hogy a belügyminisztérium kötelékéhez tartozó gárda erőszakot alkalmazott volna, a kijevi média azonban cáfolja ezt, állítja, hogy gumibotokat is bevetettek, majd buldózerekkel takarították el a tiltakozók táborát.

A Razumkov Központ által készített felmérés szerint a lakosság 29 százalékának már elfogyott a türelme. További 33,5 százalék pedig csak az év végéig hajlandó elviselni életkörülményei romlását.

Gázvita a szakadár területekért

Maros Sefkovic, az EU energiaügyi biztos háromoldalú – orosz-ukrán-EU – tanácskozást kezdeményezett március 2-ára Brüsszelbe a szakadár területek gázellátása kapcsán kirobbant orosz-ukrán vita miatt. Az EU azt szeretné elkerülni, hogy egy esetleges orosz-ukrán szakítás veszélybe sodorja az Európába ukrajnai tranzittal eljutó orosz földgázt. Tegnap Alekszandr Novak elfogadta a meghívást, az ukrán miniszter egyelőre nem válaszolt. Novak jelezte, hogy Oroszország leállítja a gázexportot Ukrajnának, ha a hétfői megbeszélések megkezdéséig Kijev nem utalja át előre a márciusi gázszállítások ellenértékét. A Gazprom tegnap bejelentette, hogy Kijev ugyan átutalt 15 millió dollárt a márciusi szállításra, de ez csupán 24 órás ellátást fedez. Az orosz gázóriás múlt héten kezdett napi 12 millió köbméter gázt szállítani a donyecki és luhanszki területre, miután Kijev leállította a szakadár régió gázellátását a vezetékek megrongálódására hivatkozva. Moszkva szerint a gázért Kijevnek kell fizetnie, amire a Naftogaz nem hajlandó, állítva, hogy nem tudja ellenőrizni a szállítást.

Szerző