Előfizetés

Buda-Cash: sikkasztás gyanújával indult nyomozás

Publikálás dátuma
2015.02.28. 16:42
FOTÓ: MTI/Vajda János
Sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a Buda-Cash-ügyben, a brókerház vezetőit még nem hallgatta ki a rendőrség - közölte a Buda-Cash vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert védő Bánáti János szombaton a Hír TV-vel.

Az ügyvéd előző nap azt mondta: nem menekültek külföldre a Buda-Cash vezetői, az országban vannak, és a hatóságok rendelkezésére állnak. Az ügyről annyit közölt, hogy védence a hétfői razzia előtt meghallgatást kért az Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.

Bánáti János szombaton a Hír TV-nek úgy nyilatkozott - miként a csatorna honlapján olvasható -, hogy "történtek a nyomozó hatóság részéről kényszercselekmények, tehát például házkutatás és lefoglalás, erről jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre, és erről hivatalos tudomása van a Buda-Cash vezetőinek. Ismeretlen tettes ellen sikkasztás bűncselekményének a gyanúja miatt indult meg a nyomozás".

Korábban írtuk: A jövő héten megkezdődhet a legrégebbi magántulajdonban lévő értékpapír-kereskedő cég, a Buda-Cash Brókerház Zrt. érdekkörébe tartozó DRB Bank felszámolása. Ez az egyébként sajnálatos hír az ügyfelek szempontjából kedvező, mert például azok, akiknek ennél a bankcsoportnál volt vállalkozói számlájuk, az eljárás megindulása után akadálytalanul bankot válthatnak. Úgy tűnik, a pórul járt ügyfelek is beletörődtek abba, hogy egyenlőre 60 ezer forintnál nagyobb összeghez egyelőre nem jutnak: tegnap a regionális pénzintézet fiókjaiban már nem volt feltűnően nagy számú ügyfél.

Nem tervezi a rendőrség, hogy a Buda-Cash brókercég és a hozzájuk köthető pénzintézetek és egyéb vállalkozások vezetőit őrizetbe vegye. A nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Irodával állítólag együttműködőek az érintett cégek vezetői és ők maguk jelezték, hogy hiányzik több tíz, azaz 100 milliárd forint. Közismert, hogy korábban kisebb fajsúlyú és pár százmilliós ügyekben előzetes letartóztatásba helyezték az összes érintettet.

Bejelentették: közérdekű keresetet indít a székhely szerinti járásbíróságon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) jövő héten a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltségébe tartozó DRB-bankcsoporttal szemben.

Buda-Cash - MSZP: állítsák helyre a PSZÁF önállóságát!

Az MSZP a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) önállóságának helyreállítását követeli a Buda-Cash-ügy kapcsán.

Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombaton egy budapesti DRB-bankfiók előtt tartott sajtótájékoztatón a törvénymódosítási javaslatot azzal indokolta: elégtelen a mostani szabályozás, hiszen bank ellenőriz bankot. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanki függetlenséggel takarózik, és nem enged betekintést felügyeleti munkájába - tette hozzá.

A szocialista politikus szerint online ellenőrzésre és egy olyan átlátható felügyeleti szervre van szükség, amely köteles a parlamentnek beszámolni, illetve azt a kormány is ellenőrizheti. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, javasolják, hogy évente legyen átfogó vizsgálat ezeknél a bankoknál.

Megismételte az MSZP korábbi követelését: az MNB - felügyeleti hatáskörével élve - haladéktalanul kártalanítsa a DRB ügyfeleit "elégtelen működés okozta kár miatt". Emlékeztetett arra, hogy a brókercéghez kötődő bankcsoportnak 120 ezer betétese, vagyis károsultja van.

Józsa István véleménye szerint nem fordulhatott volna elő ez a bankcsőd, ha a felügyelet megfelelően végzi a munkáját, ezért kezdeményezték azt is, hogy mondjon le Matolcsy György jegybankelnök, helyét egy pártoktól független szakember vegye át. Kérdésre válaszolva beszélt arról, uniós direktíva miatt határozták meg korábban azt, hogy háromévente kötelező átvizsgálni a bankokat, de felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB saját hatáskörében bármikor átvizsgálhat egy bankot.

Fuvarozók, figyelem! Vasárnaptól éles az EKÁER

Publikálás dátuma
2015.02.28. 11:28
Illusztráció: Thinkstock
Első alkalommal  március 11-től kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak. Ellenben azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól - egyebek mellett ezt tartalmazzák az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő jogszabályok, amelyek vasárnap lépnek hatályba.

 Az alapvető szabály nem változik a módosított törvényben: minden útdíjköteles - 3,5 tonna össztömeget meghaladó - járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen ekáer-számmal. Márciustól a nemzetgazdasági miniszter végrehajtási rendelete tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben akkor is az ekáer alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Az ilyen jármű össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát. 

A végrehajtási rendelet szerint az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, akár innen külföldre, továbbá belföldön belül is csak ekáer-számmal lehet fuvarozni útdíjköteles járművel. Az ekáer-számot az exportáló feladónak, import terméknél a magyar címzettnek, belföldi fuvarozásnál pedig szintén a feladónak kell megkérnie. A számhoz az ügyfélkapun történő regisztrációval megszerzett felhasználónévvel és jelszóval lehet hozzájutni. Minden szám egy fuvart takar. 

Mentesül az ekáer-szám megkérése alól a 20 kilométeren belüli szállítást végző fuvarozó. Ehhez egy évre szóló egyedi mentesítést kell kérnie, amelyet a lejáratát megelőzően, legfeljebb 90 nappal lehet meghosszabbíttatni. Nem tartozik az ekáer hatálya alá - egyebek mellett -  az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a dohánygyártmány, az 
ásványolajtermék, a bioetanol, a biodízel, az E85, a hulladékok - beleértve a fémhulladékot is - valamint a postán szállított termék sem. A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban szállított kockázatos termékek együttes, áfa nélkül számított ellenértékének 15 százalékát.