Előfizetés

Közelkép: Mit vigyünk a Marsra?

Néhány napja beszámolhattam ezeken a hasábokon egy dán cég kezdeményezéséről, melynek tagjai valóság-showt készítenek elő a Marson. Azonnal több mint kétezren jelentkeztek, de már leszűkítették a keretet ezerre, miközben valóságosan majd csak 24-en utazhatnak. Ha egyáltalán sor kerül az utazásra a tervezett időpontban, 2024-ben. Már bemutatták azokat az épületmakatteket is, ahol a mínusz 63 fokos átlaghőmérséklet elől védve lennének.

Meg persze el kell helyezni valahol áramforrást, raktárt, konyhát, egy kis termőföldet, miegyebeket, hogy életben maradhassanak. Azóta híreket olvashattam arról, hogy komoly, valódi tudósok is nyilvánosan gondolkodnak arról, hová menekíthető a földi élet, ha bolygónkat valami vészes baj fenyegetné. (Bolygóütközés, óriási földrengéssel együttjáró cunami, ami tönkretenné a szárazföldeket, a Nap a vártnál korábbi „összeroppanása", és így tovább.)

Érdekes, mintha azon senki sem gondolkodna, hogy mit kellene az embereknek magukkal vinni a földi kultúrából. Mondjuk a filmekkel nem lenne baj, ma már mikrochippeken, csakúgy mint a zenét is, rendkívül kisméretű hordozókon magukkal vihetnék az emberek. Az irodalommal sem lenne nagy baj, már ma is sokan tabletteken olvassák a hosszabb szövegeket. Lehet persze, hogy nosztalgikus hajlamú marsutazók magukkal csempésznének egy Shakespeare, egy Agatha Christie, a magyar anyanyelvűek, egy Petőfi kötetet.

Mint ahogy elképzelhető az is, hogy a giccsfestők mázolmányaitól kezdve a klasszikus képek, szobrok – akár számítógépen előállított - másolatait is magukkal vigyék. Állítólag, már a valóságshow válogatáskor is szempont volt, hogy a Föld különböző etnikumaiból kerüljenek ki a marsutasok. Akkor a kereszt, egy Budha szobor, de akár egy indián tolldísz is képviselhet bizonyos kultúrköröket. Nem beszélve a születés és egyéb sajátos ünnepi szertartásokról. Kérdés: nem lenne ajánlatos már itt a Földön ezt a szükségszerű együttműködést kipróbálni?

Sikeres volt a budapesti Afrika Expo és Vásár

Publikálás dátuma
2015.03.02. 06:28
A megnyitón sikert aratott a szenegáli Abdoul Camara akrobatikus táncbemutatója FOTÓ: NÉPSZAVA
Erősödhetnek Magyarország és az afrikai államok kapcsolatai, bőven vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Ezt példázta a múlt hét második felében immár negyedszer megrendezett Afrika Expo és Vásár. A Hungexpo Budapesti Vásárközpontban sok érdeklődőt vonzott az esemény.

Erősödhetnek Magyarország és az afrikai államok kapcsolatai, bőven vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Ezt példázta a múlt hét második felében immár negyedszer megrendezett Afrika Expo és Vásár. A Hungexpo Budapesti Vásárközpontban sok érdeklődőt vonzott az esemény.

Szilasi Ildikó Hermina, Afrika-szakértő és az Expo megálmodója úgy vélte, a rendezvény jó alkalom volt, hogy még többet tanuljunk a fekete kontinensről, lakóiról és kultúrájáról. Emlékeztetett rá, hogy a nagy földrajzi távolság nem lehet akadálya az intenzívebb együttműködésnek. Ezt erősítette meg a rendezvény afrikai fővendége, Hanna Tetteh ghánai külügyminiszter, aki különben ezer szállal kötődik Magyarországhoz, hiszen Szegeden született.

Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány afrikai ország az elmúlt öt évben világviszonylatban is a legnagyobb gazdasági növekedést produkálta. Ez tehát egy feltörekvő, dinamikus földrész, ahol tehetséges, tanult emberekre van szükség a további változásokhoz. Afrika ugyanis már nem csak a nyersanyagokat (olajat, gyémántot, kakaót) akar exportálni, hanem befektetőket, partnereket keres ahhoz, hogy valóban kiaknázhassa lehetőségeit. Ebben pedig hazánknak is jelentős szerep juthat - mondta a ghánai külügyminiszter asszony.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a rendezvény hazai fővédnöke arról beszélt, hogy Afrikáé a jövő, ezért Magyarország számít rá, s remélhetőleg Afrika is számít hazánkra. Ezt jelzi, hogy az utóbbi években erősödött a magyar jelenlét a kontinensen. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tavaly nyitotta meg ghánai képviseletét, az etióp fővárosban pedig még az idén megkezdi működését hazánk nagykövetsége. Szabó kiemelte, hogy a mintegy ezer, jelenleg is hazánkban tanuló afrikai diákot újabb négyszáz követheti nemsokára a Stipendium Hungaricum államközi egyezményeinek részeként.

Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke, az Expo főszponzora szerint az eddiginél jobban oda kell figyelni erre a kétarcú földrészre. Afrikát ugyanis a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság sem döntötte recesszióba és jó kapcsolatokra törekszik minden olyan állammal, amely mélységében is hajlandó felfedezni az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

Buda-Cash-ügy: fideszes bankbotrány?

Publikálás dátuma
2015.03.02. 06:24
A brókerbotrány áldozataivá vált takarékok ügyfelei a betétvédelemben reménykednek FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
A DRB-bankcsoport a Fidesz gyámsága alatt vált bankká, amikor a hatóságoknak kutya kötelessége lett volna átvilágítani az érintett pénzintézeteket - jelentette ki Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke vasárnap, a jegybank előtt tartott sajtótájékoztatóján. 

A képviselő felszólította a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy kártalanítsa a DRB-bankcsoport - a Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetbe került - összes ügyfelét. Kiemelte, a Buda-Cash-ügyben 100 milliárd forintra becsülik a teljes veszteséget, aminél az MNB sokkal többet, 260 milliárd forintot költött szerinte "teljesen felesleges oktatási programokra". "És akkor még nem is beszéltünk a luxusingatlanok megvásárlásáról" - fűzte hozzá.

Burány Sándor nevetségesnek tartja, hogy a jegybank legfeljebb 60 ezer forint felvételét engedélyezi a DRB-bankcsoport 100 ezer ügyfelének, köztük 40 önkormányzatnak. A Fidesznek annál inkább kötelessége az emberek kártalanítása, mert ez a "fideszes bankbotrány" pont abban az évben következett be, amelyet a kormányzópárt saját állítása szerint a bankok elszámoltatása jellemez majd - fejtette ki a szocialista politikus, hozzátéve: ehhez képest nem elszámoltatta a bankokat, hanem "százmilliárd forintos veszteséget okozott az ügyfeleknek".

Sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a Buda-Cash-ügyben, a brókerház vezetőit még nem hallgatta ki a rendőrség - közölte a Buda-Cash vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert védő Bánáti János szombaton a Hír TV-vel. Az ügyvéd előző nap azt mondta: nem menekültek külföldre a Buda-Cash vezetői, az országban vannak, és a hatóságok rendelkezésére állnak. Az ügyről annyit közölt, hogy védence a hétfői razzia előtt meghallgatást kért az Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.

Reagált a Fidesz
A Fidesz közleményben reagált Burány tájékoztatójára. Megjegyezték: a Buda-Cash immár a második szocialista brókerbotrány. Közölték: 2004-ben azért váltották le Szász Károlyt a pénzügyi felügyelet éléről, hogy „a brókerek ismét szabadon garázdálkodhassanak”.
A felügyelet ötévenkénti esedékes vizsgálataként azonban 2010-ben már az Orbán-kormány által kinevezett Szász Károly írta alá azt a dokumentumot, amely számos szabálytalanságra hívta fel a Buda-Cash figyelmét, de utóbb, legalábbis öt éven át nem történt semmi. Mint a VS.hu megírta, 2010-ben egyebek között arra figyelmeztették a brókerházat, hogy a továbbiakban az ügyfelek megbízásait egységesen és időrendben nyomon követhetően rögzítsék. Ennek megtörténtét igazolnia kellett a Buda-Cashnek, és annak nincs nyoma, hogy a Szász Károly által irányított felügyelet ezzel elégedetlen lett volna.