A változások eredményeképpen még több ember lakhatása kerül veszélybe és tovább súlyosbodik a magyarországi lakhatási válság - írja szombati közleményében a hajléktalan emberek jogaiért küzdő civil szervezet, A Város Mindenkié (AVM). Egyebek mellett arra is emlékeztetnek, hogy rezsi- és lakbérhátralékok miatt már korábban is évente mintegy 600 kilakoltatás indult - csak önkormányzati lakásokból. Ugyanakkor a leghidegebb három téli hónapban (december 1-től február 28-ig) nem lehet senkit sem kilakoltatni - vasárnaptól azonban újra retteghet az a körülbelül 2,5 millió állampolgár, akinek lakbér-, rezsi-, vagy lakáshitel-tartozása van.
Az AVM szerint a segélyezési rendszert érintő változások növelni fogják a szegény családok eladósodásának kockázatát, mivel olyan támogatások normatív állami finanszírozását szüntetik meg, amelyek a nagyon kevés pénzből gazdálkodó családok számára jelentettek segítséget.
"A lakásszegénységben élőket a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése érinti a leginkább, melyek biztosítására ezentúl a helyi önkormányzatoknak lesz lehetőségük az úgynevezett települési támogatások körén belül. A támogatás feltételeivel, jogosultsági körével és mértékével kapcsolatban azonban semmilyen törvényi szabályozás, így garancia sincs - ez teljes mértékben az önkormányzatok hatásköre" - írják. Ugyanakkor tény: a segélyezési rendszer átalakítása növelni fogja a területi különbségeket, és a szegénységben élőket kiszolgáltatja a helyi döntéshozóknak.
A segélyrendszer átalakítása az utcán élőket sem kíméli: ahogy arról lapunk is beszámolt, múlt csütörtökön a fővárosi közgyűlés a budapesti hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató önkormányzati segély és a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélyének megszüntetéséről döntött - mostantól ezek már senkinek sem járnak. A főváros - az országos kormányzati mintát követve - a legszegényebbeken szeretne spórolni; a megvonásokkal a költségvetés szerint 14 millió forinttal kevesebbet fognak költeni a hajléktalanoknak szánt juttatásokra, mint a korábbi években.
Ugyanakkor bevezették a - sokak szerint értelmetlen - temetési támogatást, amit a közeli hozzátartozó eltemettetéséről gondoskodó hajléktalan részére lehet kifizetni. Ez a legolcsóbb temetés költségének 20 százaléka - körülbelül 35-40 ezer forint. A hajléktalan hozzátartozónak "csupán" a maradék mintegy 150 ezer forintot kellene állnia.
Az AVM szombaton a Kálvária téren lakhatási fórumot szervezett a lakásszegénységben élő embereknek. Ennek keretében leleplezték a teret díszítő "új" szobrot: az aktivisták a 3 guggoló kislány szobrát alakították át úgy, hogy az alakok kezébe egy piros házat helyeztek, a szobor mellé pedig emléktáblát állítottak "a lakhatási válság emlékére". A szoborral arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak látványberuházások helyett a rendelkezésükre álló forrásokat a helyi lakosok lakhatási helyzetének javítására kellene fordítaniuk.
Múlt év októbere óta mintegy 120 ember hűlt ki az országban, több, mint az előző tél hasonló időszakában - figyelmeztetett Szabó Rebeka. A PM elnökségi tagja a Magyar Szociális Fórum adatait idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy a hideg miatt meghaltak között nem csak fedél nélkül élő emberek voltak, hanem mintegy félszázan olyanok is, akik saját fűtetlen otthonukban vesztették életüket. Hozzátette: a legfiatalabb 20, a legidősebb 92 éves volt. Azt is mondta, hogy az elmúlt tél teljes időszakában 119-en haltak meg kihűlés miatt.