szegénység;kilakoltatási moratórium;Szabó Rebeka;A Város Mindenkié Csoport;segélyezési rendszer;

2015-03-02 06:12:00

Fejük fölül a tetőt

Még nehezebb, bizonytalanabb helyzetbe kerülnek a szegénységben élők, hiszen március elsejével lejárt a rendes téli kilakoltatási moratórium, és életbe léptek a segélyezési rendszert érintő változások is. A szigorú megvonások miatt kilakoltatási hullám kezdődhet, az új segélyezési rendszer értelmében a szegénységben élők élete mostantól a helyi döntéshozók kénye-kedvén múlik.

A változások eredményeképpen még több ember lakhatása kerül veszélybe és tovább súlyosbodik a magyarországi lakhatási válság - írja szombati közleményében a hajléktalan emberek jogaiért küzdő civil szervezet, A Város Mindenkié (AVM). Egyebek mellett arra is emlékeztetnek, hogy rezsi- és lakbérhátralékok miatt már korábban is évente mintegy 600 kilakoltatás indult - csak önkormányzati lakásokból. Ugyanakkor a leghidegebb három téli hónapban (december 1-től február 28-ig) nem lehet senkit sem kilakoltatni - vasárnaptól azonban újra retteghet az a körülbelül 2,5 millió állampolgár, akinek lakbér-, rezsi-, vagy lakáshitel-tartozása van.

Az AVM szerint a segélyezési rendszert érintő változások növelni fogják a szegény családok eladósodásának kockázatát, mivel olyan támogatások normatív állami finanszírozását szüntetik meg, amelyek a nagyon kevés pénzből gazdálkodó családok számára jelentettek segítséget.

"A lakásszegénységben élőket a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése érinti a leginkább, melyek biztosítására ezentúl a helyi önkormányzatoknak lesz lehetőségük az úgynevezett települési támogatások körén belül. A támogatás feltételeivel, jogosultsági körével és mértékével kapcsolatban azonban semmilyen törvényi szabályozás, így garancia sincs - ez teljes mértékben az önkormányzatok hatásköre" - írják. Ugyanakkor tény: a segélyezési rendszer átalakítása növelni fogja a területi különbségeket, és a szegénységben élőket kiszolgáltatja a helyi döntéshozóknak.

A segélyrendszer átalakítása az utcán élőket sem kíméli: ahogy arról lapunk is beszámolt, múlt csütörtökön a fővárosi közgyűlés a budapesti hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató önkormányzati segély és a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélyének megszüntetéséről döntött - mostantól ezek már senkinek sem járnak. A főváros - az országos kormányzati mintát követve - a legszegényebbeken szeretne spórolni; a megvonásokkal a költségvetés szerint 14 millió forinttal kevesebbet fognak költeni a hajléktalanoknak szánt juttatásokra, mint a korábbi években.

Ugyanakkor bevezették a - sokak szerint értelmetlen - temetési támogatást, amit a közeli hozzátartozó eltemettetéséről gondoskodó hajléktalan részére lehet kifizetni. Ez a legolcsóbb temetés költségének 20 százaléka - körülbelül 35-40 ezer forint. A hajléktalan hozzátartozónak "csupán" a maradék mintegy 150 ezer forintot kellene állnia.

Az AVM szombaton a Kálvária téren lakhatási fórumot szervezett a lakásszegénységben élő embereknek. Ennek keretében leleplezték a teret díszítő "új" szobrot: az aktivisták a 3 guggoló kislány szobrát alakították át úgy, hogy az alakok kezébe egy piros házat helyeztek, a szobor mellé pedig emléktáblát állítottak "a lakhatási válság emlékére". A szoborral arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak látványberuházások helyett a rendelkezésükre álló forrásokat a helyi lakosok lakhatási helyzetének javítására kellene fordítaniuk.