labdarúgás;Orbán Viktor;évértékelő;évértékelő beszéd;

2015-03-02 06:03:00

A harc és a polgári Magyarország bűvöletében

Orbán Viktort évértékelő beszédeire a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kérte fel. Elsőre, 1999-ben az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Azóta valamennyi évértékelője eltérő véleményeket váltott ki, de mindegyikben volt olyan is, amire még évekkel később is emlékeztek. Összeállításunkban a kétharmad megszerzése óta elhangzott beszédek kulcsmomentumait idézzük fel, természetesen az ideivel kezdve.

Ilyen messzire még nem ment el Orbán Viktor, mint idei évértékelőjében, amikor kijelentette, hogy a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt - vélte Ceglédi Zoltán. A Republikon Intézet vezető tanácsadója ezt lapunkon keresztül is kikérte magának. Szerinte a miniszterelnök-pártelnöknek ez a megjegyzése olyan, amire évek múlva is emlékezni fog a közvélemény, mert ez még durvább, mint az illiberális demokrácia éltetése. Különösen azért, mert Orbán az inkorrektséget azzal indokolta, hogy a magyarok nem veszítették el a józan eszüket.

Kiállás a polgári ország mellett

Az évértékelőben a politológus azt találta a legfontosabbnak, hogy a miniszterelnök megpróbálta újra működésbe hozni a polgári Magyarország eszményét, amit G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatójának elszólása, pontosabban igazmondása óta több vezető fideszes politikus is megtett. Orbán az "okoskodó" elemzőkre utalva beszéde elején kiállt az eszmény mellett, amelyik szerinte a néppárti közösség "vezércsillaga" és azt hangsúlyozta, hogy ebben a következő száz évben sem lesz változás. Ceglédi szerint ezt annál is inkább elakarja hitetni, mert bízik abban, hogy a polgári Magyarország jelszavával visszaszerezheti a Fidesz elpártolt szavazóit. A második kétharmad megnyerése, majd elvesztése után ezért hirdetett újra harcot beszédében a miniszterelnök - jelentette ki a politológus.

Kiszelly Zoltán az évértékelőből azt tartotta a legemlékezetesebbnek, hogy Orbán felszólította a híveit, legyenek észnél, ne üljenek a babérjaikon, tápászkodjanak fel a karosszékeikből, mielőtt késő lenne. A politológus szerint az viszont kérdéses, nem túl korán hirdette-e meg ezt a harcot Orbán. Három éven át - a következő választásig - ugyanis nehéz lesz a "harci zajt" fenntartani. Kiszelly is kiemelte, hogy Orbán letette voksát a polgári Magyarország eszménye körüli vitában. Az elemző szerint a Századvég stratégiai igazgatója bizonyítási kényszerbe hozta a miniszterelnököt, akinek a jövőben tettekkel kell bizonyítania, hogy ez az eszmény nem hívószó, politikai termék volt. Ha nem sikerül, a megmaradt szavazók is elpártolnak a Fidesztől, megbukik a kormány és G. Fodornak lesz igaza.

A beszéd másik olyan eleme, amit évekig idézni fognak, Kiszelly szerint a keményen dolgozó embereknek, vagyis az alsó középosztálynak tett ígéret volt. Orbán közölte, hogy a következő három évben őket is be kell engedni a polgári társadalomba. A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából - fogalmazott. Kiszelly arra emlékeztetett, hogy a "keményen dolgozó embereket" Obama is folyamatosan meg akarja nyerni és David Cameron brit miniszterelnök mostani választási kampányában szintén elsősorban nekik üzen. Ezt a fordulatot magyar kormányfő vélhetően tőlük vette át. Ez esetben is kérdés, hogy egyszer használatos kommunikációs fogás, vagy valódi fordulat a kormány politikájában. A puding próbája az evés, a kommunikáció kevés az alsó középosztály megnyeréséhez, ez már a két legutóbbi időközi országgyűlési választáskor kiderült - mondta a politológus.

A piros, fehér, zöld sarokban

Előző évi évértékelőjének középpontjában éppen a választási kampány állt. Akkor még a Millenárison beszélt a kormányfő, s. Moszkvát nem, de Brüsszelt megemlítette az elnyomás, illetve a hazánkat fenyegető támadások központjaként, mondván: "újra van önérzetünk, nem vagyunk már szolgák". Úgy fogalmazott: "azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk, már ha a szavazók is így akarják". Orbán szerint ugyanis, "ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja". Úgy vélte, "2010-ben azt kellett eldönteni, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége". Azt is mondta, hogy 2010-ben rendszerváltás történt. Azóta a magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel.

2013-ban a miniszterelnök ugyanazt állította beszéde középpontjába, mint az idén. Azzal büszkélkedett tehát, hogy Magyarország jobban teljesít és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország. Akkor is megemlítette, hogy több gyerek születik, mondván a "kisbabáknak kedvük támadt megszületni", de azt elfelejtette közölni, hogy soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint a megelőző két évben. Egy ponton Ottlik Géza soraival arra figyelmeztetett: "A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig." A baj csak az volt, hogy a mondatot Orbán Márai Sándornak tulajdonította.

A nagy győzelem mámorában

2011 megrendítő év volt Európa számára – mondta Orbán a Millenárison a 14. évértékelőjén. Az unióban 13 kormány bukott meg, és korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, euró-övezeti országok váltak fizetésképtelenné, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról, vagy széteséséről szóló találgatások. Azt is állította, ha akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor "mi adnánk kölcsön a IMF-nek. A szocialisták azonban szerinte visszanyomták az országot egy "adósságketrecbe", ezzel szemben kormányzása két éve alatt Magyarország új alapokra került. Elismerte: nem volt élete legelegánsabb lépése a bankadó, illetve a végtörlesztés. Azt is mondta, aki azt hiszi, a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok mindig kivonják magukat az adó alól, ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg.

Az előző évben a nagy választási győzelmet, a kétharmad megszerzését ünnepelte elsősorban évértékelőjében a miniszterelnök. azt mondta, a kétharmadot az összefogásnak köszönheti az ország, s annak, hogy készen áll a megújulásra. Köszönetet mondott az előző kilenc hónap "nagyszerű közös eredményeiért", de hozzátette: ha a célul kitűzött megújulás nem valósul meg, visszatér a múlt, "elsöpör az államadósság". Orbán szerint akkor mondhatjuk, hogy egy nemzet újjászületik, ha hosszú sodródás után elkezd az árral szemben úszni. Szóba került az új alkotmány is; megszövegezését azzal indokolta, hogy a hatályos alkotmány nem a magyaroké, hanem politikai paktumok írták, szovjet alapokra. Most már olyan alkotmányra van szükség, amely élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, és biztonságba helyezi a jövőt.

Sport és politika

Orbán Viktor szerint mindenkinek ott kellene tennie a magyar fociért, ahol és amennyit tud, ő pedig szeretne az a miniszterelnök lenni Európában, aki a legtöbbet tette a hazája labdarúgásáért. A kormányfő arról is beszélt, hogy "mindenki rengeteg okosat mond a magyar futballról, leginkább persze arról, hogy a másiknak mit kellene csinálnia. Holott inkább az a kérdés, hogy személy szerint ki és mit tud többet és jobbat tenni a magyar futballért."

A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) alapítójaként a PFLA honlapjának adott, szombaton megjelent interjúban Orbán azt mondta, a felcsúti intézmény mára megközelítette Európa legjobb akadémiáit. Arról is beszélt, hogy az akadémiát időnként érő méltatlan támadások valójában neki szólnak, hiszen "vannak, akik nem tudják leválasztani a politikát a sportról..." Közölte, hogy a munkája után megmaradó energiáit Budapest labdarúgására fordítja. A főváros nélkül ugyanis nincs, nem is lesz sikeres magyar labdarúgás. Mint mondta, a Fradi-város még csak félig kész, a Vasassal most tárgyal az új létesítményeikről, és az sem tántorítja el, hogy minden Vasas elleni meccsükön ordenáré módon elküldik "melegebb éghajlatra. A Honvéd ügye célegyenesben, az Újpest új utánpótlásközpontja papíron már megvan, és Deutsch Tamásnak is nagy ívű tervei vannak az MTK-val. Csepelt is fel kellene támasztani, szóval meló, az van" - mondta.

A kezdetek

2011-es beszéde előtt a Fidesz elnöke Facebook-oldalán arra buzdította híveit, kérdezzenek, üzenjék meg, milyen témáról szeretnének őt hallani. Beszéde után már azt írta: „a föltett kérdésekre a következő két hétben, itt a Facebookon írásban igyekszem válaszolni”. Aztán semmilyen feltett kérdésre sem válaszolt, pedig több ezer kérdést kapott. Nem először „kért” a Fidesz elnöke úgymond az emberektől kér segítséget értékelő beszédéhez. 2005-ben például az ország öt pontján "országértékelő beszélgetéseket" tartott: Kudlik Júlia és Rákay "Philip" Kálmán közreműködésével a jó előre kiválogatott hallgatóság kérdéseire válaszolt. Három évvel később Orbán nevében küldött e-mailben tudakolták híveiktől a fideszes vezetők, keményebb vagy engedékenyebb legyen-e a beszéd, és választható paneleket is felkínáltak. A 2011-es beszéd amiatt is unikális volt, mert egy héttel később a parlamentben is mondott egy értékelést Orbán, aki korábban soha nem értékelt a Házban. A hagyományteremtő beszéd 1999-ben a Vigadóban hangzott el, mondván: Magyarország polgárainak régi vágya, hogy a tervekről, azok indokairól első kézből értesüljenek.

A Fidesz elnöke később is ragaszkodott a külső helyszínhez. Választásával azt akarta jelezni, hogy legyen bármilyen pozícióban, ő a nép előtt beszél és gondolkodik. Második, 2000-es beszédben hangzott el a szállóigévé vált „három szoba, három gyerek, négy kerék” mondat. 2001-ben kijelentette: „szeretnénk a hétköznapokat az örökléthez igazítani”, egy évvel később pedig az előző négy évet olyan sikeres időszaknak nevezte, amely „megszülheti végre az erős, magabiztos és kishitűségtől mentes országot”. Az értékelések hangneme egyébként mindig a Fidesz helyzetétől függött. Kezdetben az ellenzéket parodizáló dakota viccek, politikai szlogenek domináltak, a 2002-es kormányváltást követően viszont az ország helyzetének minél sötétebb ábrázolása jellemezte a beszédeket. Az évértékelések szlogenjei is aszerint változtak, hogy éppen kormányon, vagy ellenzékben volt a Fidesz.