Meghalt Pál István

Életének 97. évében elhunyt Pál István tereskei pásztor, az utolsó magyar dudás, aki a furulya- és dudazenét még hagyományos környezetben, édesapjától és pásztortársaitól tanulta - közölte Juhász Zoltán népzenész.

Pál István 1995-ben kapta meg a Népművészet mestere címet, emellett a Magyar kultúra lovagja volt, a Nógrád megyei önkormányzattól pedig Madách-díjat is kapott. 

Pál István 1919. február 25-én született a Nógrád megyei Kétbodonyban, pásztorcsaládban. Édesapja, idősebb Pál István születése pillanatában adta kezébe a dudát: "akkor volt először duda a kezemben, amikor apám behozta és betette a magzatvizes kezembe a dudasípot, és tartottam. Mintha ráolvasna, azt mondta: lépj a nyomdokba, úgy őrizd a jószágot és úgy neveld a családot, mint én, így éljél a világban" - mondta el Pál István 2011-ben az MTI-nek.

Gyermekkorában a pásztorkodás tudományával együtt sajátította el a furulya- és a dudajátékot. Hangszereit maga készítette. Furulyáinak hangsora, sípszerkezete, mérete, életfás, szent koronás, országalmás, oroszlános vagy pásztort, állatokat ábrázoló faragásai, a szabad felületeket teljesen beborító, pikkelyszerű "cifrázata" tökéletesen megfelelt annak a nagyapjától rá maradt hangszernek, amelyet élete végéig nagy becsben tartott és őrzött.

A furulya mellett készítette és használta az északi, alföldi és dunántúli pásztorok másik hagyományos hangszerét, a flótát is, amely a hatlyukú furulyával azonos hangsorú, de fuvolatechnikával megszólaltatott hangszer. 

1939-ben vette feleségül Garai Ilonát és ekkor költözött Tereskére, ahol 1972-ig dolgozott pásztorként. Akárcsak édesapjának, neki is mindennél fontosabb volt, hogy legyen utóda, aki továbbviszi és továbbadja tudását. Ez a reménye foszlott szerte, amikor idősebb fia 50, a fiatalabb 48 évesen meghalt.

Az időközben megözvegyült, teljesen magára maradt Pál Istvánt 1992-ben kereste fel két népzenész, a budapesti Juhász Zoltán és a füleki Agócs Gergely, akik olyan embert kerestek, akitől "tanulni tudnának, aki minél több nótát ismer". 

Az azóta eltelt időben a népzenészek zarándokhelyévé vált a tereskei pásztor otthona. "Pista bácsi" fáradhatatlanul tanított mindenkit, aki hozzá fordult. Száznál jóval több népdalt, köztük meglepően sok régi stílusú dallamot, dudanótát, pásztor- és betyárnótát rögzítettek előadásában. 

A népzenei táborok rendszeres vendégeként pedig sok száz fiatalnak adta át egy már letűnt világból hozott tudását a pásztorkodásról, a hangszerkészítésről vagy épp a lányok tiszteletéről, a család és a haza szeretetéről. Tanított a természetről és a természetfelettiről, tanította a pásztorkultúra szerint e két világot összekötni képes pásztormuzsikát.

Szerző

Két magyar lemez is felkerült az európai toplistára

Herczku Ágnes Bandázom című albuma és a Romano Drom Colors című anyaga is felkerült a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi világzenei toplistára.

A világ legrangosabb világzenei listáján 2015 márciusában Herczku Ágnes Bandázom című lemeze a 10. helyre került, a Romano Drom Colors című albuma pedig a 15. Mindkét lemez a Fonó Budai zeneház gondozásában jelent meg - közölte a kiadó hétfőn. A WMCE-t a világ 25 országának mintegy 50 világzenei szakembere állítja össze havonta. Az elmúlt években több magyar kiadvány került fel a toplistára, Lajkó Félix Mező című citerás lemeze 2013 augusztusában az élen is volt, akárcsak a Söndörgő Tamburocket - Hungarian Fireworks című albuma, amely 2014 októberében vezette a világzene nemzetközi toplistáját.

Herczku Ágnes legutóbbi stúdióalbuma, a Bandázom tavaly év végén jelent meg. Az énekesnő akkor elmondta, hogy a lemez hangszerelését könnyedre, az átlag hallgató számára is befogadhatóvá tette a bolgár származású zeneszerző, hangszerelő, producer Nikola Parov, akivel 1999 óta dolgozik együtt. "A népzenei dallamokat egy mainstreamebb zenei ágyba fektettük, így került bele például szaxofon vagy gitár és az ír buzuki". Herczku Ágnes zenekarában Hegedűs Máté és Pálházi Bence hegedül, Fekete Márton brácsázik, Molnár Péter pedig nagybőgőzik.

A 16 éve működő, folyamatosan megújuló Romano Drom Colors című lemeze a hatodik a zenekar történetében. A dalok nagy része cigány nyelven íródott, de vannak részben magyar nyelvű szerzemények is. A zenekar egyedi fúziós zenét játszik, amelyben Kovács Antal, a Romano Drom alapítója és zeneszerzője vegyíti a több száz éves zenei kultúrát a katalán rumba, arab, balkáni vagy akár a popzenében használatos ritmusokkal, valamint olyan zenei megoldásokkal, melyekben a kanna és a kanál hagyományos játékát a dobok, gitár, a bőgő, szaxofon egészíti ki. A World Music Charts Europe toplistája megtalálható a www.wmce.de honlapon.

Szerző

Tovább tarthat a vita a komáromi rendházról?

A pozsonyi kulturális minisztérium nem iktatja újra a komáromi bencés rendházat a jogalanyisággal bíró egyházi intézmények jegyzékébe – írja az Új Szó. 

Miután a szentszéki szerzetesek kongregációja döntött arról, hogy Ján Orosch nagyszombati érsek illetéktelenül szüntette meg a rendházat, az kérte az újbóli bejegyzést. A minisztérium szerint azonban az ügyben továbbra is Nagyszombat illetékes. Az állami hivatalok számára ugyanis a hazai egyházi szervezetek a partnerek.

Ján Orosch nagyszombati érsek tavaly novemberben szüntette meg a komáromi bencés rendház jogalanyiságát arra hivatkozva, hogy ott nem élnek szerzetesek. A minisztérium eleget tett a kérésének és ennek következtében a nagyszombati érsekség magára írathatta a rend mintegy 1700 hektárnyi ingatlan tulajdonát, zároltatta a számláit, sőt, kérte az azokon lévő pénz átutalását az egyházmegye számlájára.

A komáromi bencések kétszer is kérvényezték jogalanyiságuk visszaállítását, arra hivatkozva, hogy a kánonjog szerint pápai alapítású rendet nem oszlathat fel a megyéspüspök. Legutóbb február 5-én mellékelték a szerzetesi kongregáció álláspontját, miszerint Ján Orosch illetéktelenül járt el az ügyben és döntése semmisnek tekintendő. A minisztérium ennek ellenére továbbra is úgy véli, hogy „a szerzetesrendek működést a megyéspüspök hagyja jóvá”. Jozef Bednár szóvivő tájékoztatása szerint a rend kérvényét ezért elküldték a nagyszombati egyházmegyének, hogy nyilatkozzon azzal kapcsolatban.

A komáromi bencés rendház két feljelentést is tett a minisztérium ellen. A Legfelsőbb Bíróságtól azt kérte, hogy ellenőrizze, az állami szerv eljárásának helyességét, mivel az nem adott ki határozatot a jogalanyiság megszüntetéséről, azonnal eleget tett Ján Orosch kérésének és erről nem is értesítette az érintett felet. A főügyészségen a rend azért tett panaszt, mert véleménye szerint a tárca nem volt jogosult a nagyszombati érsek kérésére eljárni. Mostanáig egyik beadványról sem született döntés.

Szerző