Kimarad a nyolcaddöntő a foci vb-n?

Publikálás dátuma
2015.03.03. 06:58
Andreas Rettig ligaelnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egyre bizarrabb elképzelések látnak napvilágot a 2022-es katari labdarúgó világbajnoksággal kapcsolatban azt követően, hogy múlt héten a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA illetékes munkabizottsága a vb novemberi és decemberi megrendezésére tett javaslatot.

Andreas Rettig, a Német Labdarúgó Liga (DFL) elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ha már télen kerül sor a világbajnokságra, ami a szokottnál várhatóan négy nappal rövidebb is lesz, s 32 nap helyett 28 napig tart, akkor ki kellene hagyni a nyolcaddöntőket. „Jó megoldásnak tartanám ezt. Ez ugyanis a két első helyezett helyett csak a csoportgyőztesek jutnának tovább, így egyből már a negyeddöntőkre kerülhetne sor” – indokolt a német ligaelnök.

Sportpolitikai szempontból eleve megoldhatatlan lenne a résztvevők számának csökkentése, így ez a variáció kizárt. „Azt azonban elképzelhetetlennek tartom, hogy a vb időtartamát négy nappal rövidítsék úgy, hogy a játékosoknak ugyanannyi találkozón kell pályára lépniük. Ennek a klubok innák meg a levét a világbajnokságon elszenvedett sérülések, formahanyatlások miatt” – közölte. Rittig szerint a 2021-es Konföderációs Kupa megrendezését is át kell gondolni. „Teljesen érthetetlen lenne ezt éppen egy évvel a világbajnokság előtt megrendezni” – közölte hozzátéve, hogy szerinte ez esetben az lenne a legjobb megoldás, ha nem Katarban tartanák meg.

A Sky és a BBC televíziós társaság is élő vitaműsorba hívta Joseph Blattert, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökét, valamint három kihívóját – írta az MTI. A tervek szerint a 78 éves svájci sportvezetőnek és a május végi elnökválasztáson jelöltként induló ellenfeleinek egyórás vitában lenne lehetőségük beszámolni ötleteikről és programjukról. Blatter kihívója Ali bin al-Husszein jordán herceg, Luis Figo korábbi portugál válogatott futballista, valamint Michael van Praag, a holland szövetség elnöke lesz.

A televíziós társaságok tervei szerint a vitát az interneten és a csatornák Facebook-oldalán is élőben követhetnék az érdeklődők, a jelöltektől pedig a világ minden tájáról kérdezhetnek a nézők. Figo és al-Husszein korábban már szorgalmazta egy televíziós vita megszervezését, Blatter azonban nem támogatta az ötletet. Az angol szövetség (FA) a legendás Wembley Stadiont ajánlotta fel a vita lehetséges helyszíneként. Az elnökválasztást május 29-én, Zürichben tartja a FIFA.

Szerző

Két spanyol között egy svájci

Publikálás dátuma
2015.03.03. 06:56
David Ferrer és Rafael Nadal február közepén együtt buliztak a riói karneválon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ROBERTO FILHO
Az elmúlt hét legfontosabb versenyei már megmutatták, hogy igencsak izgalmas hetek, hónapok elé nézhetünk férfi teniszben. Cikkünkben most három olyan játékos helyzetét vizsgáljuk meg, akik az elmúlt hétvégén megnyerték azt a tornát, ahol elindultak, és vélhetően mindhármuk számára hatalmas lelki pluszt adhat ez a siker.

A svájci géniusz

Roger Federer pályafutása során hetedszer nyerte meg a dubai férfi tenisztorna egyes versenyének trófeáját, miután a fináléban két játszmában legyőzte a világelső Novak Djokovicot. A svájci – aki címvédő volt a viadalon, amelyet már hatszor megnyert korábban – az első játszmában négy ászt is ütött, a második szettben pedig harmadszor adogatott, amikor újabbat tett hozzá terméshez, ami pályafutása során már a 9000. volt – 1991 óta ő csupán a negyedik, aki ennyi védhetetlen adogatásig eljutott.

Ennél is nagyobb boldogság lehet számára, hogy a kiélezett csatában végül 85 perc alatt nyert. A svájci 2003, 2004, 2005, 2007, 2012 és 2014 után hetedszer nyert trófeát Dubaiban, miközben 2006-ban és 2011-ben döntős volt. A négyszeres dubai győztes Djokovic elleni sikerével Federer 47–5-re módosította a mérlegét a tornán, míg a világelső ellen 20-17-re vezet.

Úgy tűnik tehát, a korábbi világelső 33 évesen is képes nagyon magas szinten teniszezni, és túltette magát az Australian Openen, a harmadik fordulóban elszenvedett vereségen. Immár 84 tornagyőzelemnél jár, és a játékát elnézve bizony párat még az idén is hozzátehet mindehhez.

„Hihetetlen hét van mögöttem, abszolút jól megy a játék. Minden fontos pontra képes vagyok odafigyelni, és most meg is nyertem őket szinte kivétel nélkül. Az adogatásom is összeállt végre, bízom abban, hogy akár a világelsőségért is újból harcolhatok” – jelentette ki Federer, a héten pihen, hiszen nem vállalta a játékot a Davis Kupában. Elnézve a formáját, bizony a két közelgő amerikai mesterversenyek elsőszámú esélyesévé lépett elő.

A nagy visszatérő

A mai tenisz világában egy olyan játékost sem találunk tán a világranglista első ezer játékosa között, akinek annyiszor kellett újra meg újra visszaküzdenie magát a hosszabb kényszerpihenők után, mint Rafael Nadalnak. Lassan megfigyelhető, hogy 2-3 évente érkezik egy több hónapig tartó sérüléshullám, most éppen egy majd féléves kihagyást – volt abban még vakbélműtét is – próbál immár újfent a tőle elvárt színvonalra visszatalálni.

Az Australian Open előtt csak felvillanásai voltak, ám Melbourne-ben már elvergődött a negyeddöntőig, ott azonban a cseh Berdych lemosta a pályáról. Ekkor Nadal úgy döntött, elvonul a dél-amerikai salakos tornákra, hogy kedvenc borításán érezze meg újra a siker ízét. Ám ez sem ment egyszerűen, hiszen Rióban 12 év után veszített elődöntőt salakon, ám akkor kijelentette, nem kell türelmetlenkedni, lassan visszatér az igazi Rafa a pályára.

Nos, erre egy hetet kellett várni, miután Buenos Airesben már végigsöpört a mezőnyön, és a fináléba jutva barátját, a hazai színekben induló Juan Mónacot verte el egészen simán, miután a szakadó eső kis híján megakadályozta a győzelemben. Nadal így megszerezte 49. salakpályás tornagyőzelmét, ezzel pedig beállította az argentin Guillermo Vilas rekordját. Összesen 65-nél jár, amivel a legendás Björn Borgot és Pete Samprast megelőzve immáron egyedül áll az ötödik helyen az örökrangsorban.

És ami ennél is fontosabb, megszerezte idei első tornagyőzelmét, ami igencsak jót tehet az önbizalmának. Ráadásul csak emlékeztetőül: 2013-as nagy visszatérése kezdetén egy bizonyos Zeballos megverte őt a chilei salakpályás verseny döntőjében. Akkor sokan legyintettek a spanyolra, mondván, sosem lesz a régi. Nos, abban az évben megnyerte a Roland Garrost és a US Opent, szinte az összes mesterversenyt, ahol elindult, és visszavette a világelsőséget.

A matador

Az idei év kezdete a másik spanyol ásznak, David Ferrernek sem kezdődött fényesen. Még a Heineken Open küzdelmeitől is vissza kellett lépnie, majd amikor az ausztrál Grand Slam-tornán a japán Nisikori egészen simán elverte a negyedik fordulóban, sokan azt mondták, Nadal után Ferrer napja is leáldozóban van.

Nos, a nagy küzdő, aki februárig 22 tornán nem talált legyőzőre, egyszer csak megrázta magát. Előbb megnyerte a riói salakos tornát, majd a mexikói Acapulcóban kemény pályán sem talált legyőzőre. Az elődöntőben Ferrer az amerikai Harrison ellen elveszítette az első szettet, majd a világ legtermészetesebb módján két, nullára nyert játszmát követően finalista lett.

A döntőben aztán visszavágott Nisikorinak, és ugyanolyan könnyen verte a japánt, mint az őt Melbourne-ben. A 32 éves spanyol 24. tornaelsőségét szerezte, 2010, 2011 és 2012 után negyedszer végzett az élen Acapulcóban, 343 ezer dollárt kapott. Miután a spanyolok a hétvégi Davis Kupa fordulóban nem lesznek érdekeltek, így Ferrernek az okozhatja a legnagyobb gondot, hogy formába tartsa magát.

Ha képes lesz a Mexikóban látott szinten játszani, akkor az sem kizárt, hogy Indian Wells-ben és Miamiban is számolni kell vele. Hogy az azt követő salakos szezont már ne is említsük…

Szerző

Államilag elrendelt dopping

Publikálás dátuma
2015.03.03. 06:54
A gyalogló Szergej Kirgyapkin is fennakadt a rostán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHAEL STEELE
Az orosz sportolók kerülhetnek reflektorfénybe a csütörtökön kezdődő fedettpályás atlétika Európa-bajnokságon. Nem feltétlenül kiváló eredményeik miatt. Az ország számos atlétája keveredett doppingbotrányba az elmúlt években. Bár egyesek szerint csak a nyugat lejárató hadjárata áll az egész mögött.

„Nem voltam képes szembeszállni a dopping növekvő problémájával” – jelentette ki az orosz atlétikai szövetség elnöke, Valenytin Balahnicsev, aki a sorozatos botrányok miatt felajánlotta lemondását. A felelőssége nyilvánvaló, hiszen húsz éve irányítja a szakágat. Balahnicsev decemberben már ideiglenesen lemondott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben (IAAF) a kincstárnoki pozícióról. Januárban az orosz atléták szövetségi kapitánya, Valentyin Maszlakov is távozott posztjáról. A 70 éves edző 2007 óta felügyelte a válogatott szakmai irányítását.

A sorozatos doppingesetek sötét árnyat vetnek az orosz atlétikára, illetve az egész sportéletre. Januárban öt ismert atlétát tiltott el az Orosz Doppingellenes Ügynökség: a londoni olimpián 50 kilométeren győztes Szergej Kirgyapkint, a 2008-as pekingi olimpián egyformán 20 kilométeren bajnok Valerij Borcsint és Olga Kanyiskinát, valamint a 2011-ben 50 kilométeren világbajnok Szergej Bakulint, illetve az ugyanott 20 kilométeren ezüstérmes Vlagyimir Kanajkint. Az ok az volt, hogy az érintettek biológiai útleveleiben évekre visszavezethetően abnormális véreredményeket találtak.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) nyomozást indított az orosz gyaloglóközpont vezetője, Viktor Csagin ellen, akit az IAAF illetékese szerint eltávolítanak a sportágból. Thomas Capdeville, az IAAF doppingellenes részlegének vezetője azt mondta, hogy a fegyelmi eljárást megindították a szaranszki központ irányítójával szemben, akinek több mint húsz tanítványa bukott meg az ellenőrzéseken az elmúlt években.

Később a 3000 méter akadályfutás során olimpiai bajnokságot nyert Julija Zaripova, illetve a hétpróbás Tatyana Csernova is feliratkozott a nem éppen dicsőséges listára. Előbbit az orosz doppingellenes szervezet (RUSZADA) szintén a biológiai útlevélben tapasztalt szabálytalanságok miatt tiltotta el. Miután a RUSZADA visszamenőlegesen 30 hónapra eltörölte eredményeit, ezért minden bizonnyal elveszik tőle a londoni olimpián szerzett aranyérmét.

Csernovát két éves visszamenőleges eltiltással sújtották. A 26 éves orosz atlétánál 2009-ben mutatták ki, hogy a doppinglistán szereplő turinabol nevű szert használta. A kínos esetek azonban ezekkel az ügyekkel sem értek véget. Az úszókat is utolérték a botrány hullámai. Az Orosz Doppingellenes Ügynökség még tavaly nyáron függesztette fel Vlagyimir Gyjacsin versenyzési jogát, akit az év elején tiltottak el két évre. A sportoló 2003-ban és 2007-ben is világbajnok volt a nyíltvízi úszók férfi 10 km-es számában. A 31 éves Gyjacsint - aki a londoni olimpián a hetedik lett 10 kilométeren - júniusban, az orosz országos bajnokság után ellenőrizték, a mintájában pedig tiltott szer nyomaira bukkantak.

2014 első felében több doppingvétség is történt az orosz úszók között. Májusban a normál medence 50 méteres mellúszás világcsúcstartója, olimpiai harmadikja, világ- és Európa-bajnoka Julija Jefimova 16 hónapra szóló eltiltást kapott szteroidhasználat miatt, két férfiúszót pedig ideiglenesen parancsoltak ki a versenymedencéből: Szergej Markov tiltott izomnövelővel, míg Vitalij Melnyikov EPO-val bukott le. Ha hozzátesszük, hogy az idei évi vizes világbajnokságot éppen Oroszországban, Kazanyban rendezik meg, rádöbbenhetünk arra, miért is különösen kellemetlenek ezek a botrányok Oroszországra nézve.

Egy éve a Szocsiban megrendezett téli olimpián a házigazda Oroszország végzett az éremtáblázat élén, s óhatatlanul felmerül a kérdés, sportolóik tiszták voltak-e a világverseny során. Sokan egyenesen katasztrófát emlegetnek a sorozatos lebukások miatt. A biológiai útlevélre épülő ellenőrzési rendszerben kimutatott szabálytalanságok miatt eddig 37 atlétát szankcionáltak 2009 óta, közülük 23 orosz versenyző volt, tehát több mint a fele.

A doppingeseteket óriási felháborodás kísérte, s olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint az érmek elvétele, s az eltiltások sem jelentenek elég nagy elrettentő erőt. A jégkoronglegenda Vjacseszlav Fetyiszov úgy vélte, hogy a győzelmi prémiumot, a kiutalt lakásokat és kocsikat is el kell venni tőlük. Vitalij Mutko sportminiszter kijelentette, a „bűnbe esett” sportolóknak vissza kell téríteniük a kifizetett prémiumokat. Mint mondta, kormányzati bizottságot hoz létre, amely külföldi szakértőkkel működik együtt a doppinggal szembeni minél hatékonyabb küzdelemért.

A botrányokra először a német közszolgálati csatorna, az ARD derített fényt egy tavaly decemberben sugárzott riportjában. Kiderült, hogy a sportsikerek mögött szisztematikus doppingprogram áll. Az Eltitkolt dopping – így készülnek az orosz győztesek" című dokumentumfilmben titokban rögzített kép- és hanganyagokkal bizonyították, hogy a pozitív doppingesztek eltusolása, s a korrupció is hozzájárult az orosz sportolók jó eredményeihez.

A német csatorna azonban azt is állította, hogy ezeket a csalásokat az állam is támogatja. A doppingesetekről, a tesztek kijátszásáról a filmben részletesen beszámolt a korábbi 800-as világklasszis futó, a tavaly eltiltott Julija Ruszanova és férje-edzője, Vitalij Sztyepanov. Ebben azt is állította, hogy a sportolókba eleve beleverik: dopping nélkül nem lehetnek sikeresek.

Érdekes volt egyébként az orosz szövetség reakciója. Bár folyamatosan buktak le a versenyzők, s ezt a szövetség, illetve a politika képviselői is kénytelenek voltak elismerni, Valentyin Bahnyicsev,az atlétikai szövetség még hivatalban lévő vezetője február közepén azt közölte, jogi lépéseket tervez az ARD, illetve mindazok ellen, akik megszólaltak a dokumentumfilmben. Ennek alapján kétségessé válik, hogy Moszkva tényleg olyan komolyan gondolja-e a doppingellenes küzdelmet.

S itt jön a képbe a politika. A Nyugat és Oroszország viszonya igen feszült a kelet-ukrajnai helyzet miatt, hiszen mivel a Kreml hathatós támogatást nyújt a kijevi kormányerőkkel szemben harcoló oroszbarát szakadároknak, szankciókat rendeltek el Moszkva ellen. Az orosz vezetés sikeresen szítja a Nyugatellenes hangulatot, s a bizalmatlanság oly mértékűvé vált az Egyesült Államokkal szemben, hogy ilyenre utoljára csak a hidegháború éveiben volt példa.

Az orosz vezetés ezért azt kommunikálhatja, hogy a sportolók tömeges lebukása mögött a Nyugat Oroszország elleni ármánykodása áll. Sajnos egyes sportvezetők tényleg ezt a nézetet képviselik. Vlagyimir Tyipajev, az atlétikai szövetség egyik illetékese szerint a doppinggal kapcsolatos „rágalmazások” túlmennek minden határon. A Nyugat áll az egész „lejárató hadjárat” mögött, s ez szerinte összefüggésben áll az Oroszország elleni nemzetközi büntetőintézkedésekkel.

Mint mondta, a múlt szezon óta 4500 orosz atlétát küldtek doppingvizsgálatra, miközben „az összes többi nyugati országból csak 2600-at”. Szerinte a cél az, hogy megkérdőjelezzék az orosz sport hírnevét. Osztja a véleményét az ismert magasugró, Szvetlana Feofanova. „Mocskos lejáratás zajlik. A németeknek inkább a saját atlétáikkal kellene foglalkozniuk” – mondta. Számukra, úgy tűnik, mellékes, hogy ha tetszik, ha nem, nagyon sok orosz sportoló doppingolt.

Szerző