Garázda gazdálkodás az ELTE-n is?

Több felsőoktatási intézmény mellett most az ELTE gazdálkodását is górcső alá vette a kormányzat, a vizsgálat több hiányosságot, szabálytalanságot is feltárt: milliós nagyságrendű hallgatói juttatásokról, a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből fizetett oktatói díjakról, gazdálkodási szabályozás hiányáról számoltak be. A "hibák" korrigálása az egyetem rektora és a frissen kinevezett kancellár feladata.

Számos szabálytalanságot tárt fel a hallgatói juttatások vizsgálatakor egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) - írta hétfői számában a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az egyetem 2009-2012 közötti gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés fényt derített arra, hogy tudományos ösztöndíjakat nem az előírásoknak megfelelően - vagyis pályázati úton - ítélték oda, közéleti ösztöndíjakat pedig több esetben is a jogtudományi kar alapítványának számlájára utalták, vagy rendezvényszervezésre fordították.

A lap szerint előfordult, hogy a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből inkább oktatókat fizettek, két HÖK-ös tisztségviselőt pedig úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. Az ösztöndíjak sem mutatkoztak arányosnak: egyes hallgatók csak néhány ezer forintot, mások akár másfél milliót is kaptak a Kehi vizsgálata szerint, amely rámutatott arra is, hogy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) - amely éves szinten mintegy 110 millió forintnyi, működéséhez nyújtott támogatásról dönt - a vizsgálatkor gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta tevékenységét. Ennek ellenére a támogatást igazoltan a működés költségeire fordították, az egyetem pedig - a folyamatos megszorítások ellenére - kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni.

Az ELTE mellett a Kehi - szinte párhuzamosan az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) - valamennyi nagyobb állami felsőoktatási intézmény gazdálkodását is vizsgálta: tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemről (BCE) és a Nyíregyházi Főiskoláról (NYF) is elmarasztaló jelentést publikáltak. Megállapításaik szerint a BCE olyan dolgozókat foglalkoztatott, akik korábban már milliós végkielégítéssel távoztak az intézményből, az egyik kollégium üzemeltetését pedig olyan cégre bízták, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát alvállalkozóknak adott át - a gondnoki munkát pedig a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért. A NYF-vizsgálat arra jutott, hogy az iskola HÖK-tisztviselői "célprémium", "jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre eső összege akár a 880 ezer forintot is elérhette.

A vizsgálatról a BCE rektora kezdetben nem akart nyilatkozni, ám néhány hónappal később közleményben tudatták: a jelentéshez "az egyetem észrevételeket tett", valamint "intézkedési tervet" is készítettek, melynek végrehajtásáért "az egyetem rektora és kancellárja közösen vállal felelősséget". Hasonlóan nyilatkozott a napokban a NYF rektora, aki a szon.hu-nak elmondta: a főiskolán "azok a típushibák fordultak elő, mint több más felsőoktatási intézményben", ezek javítására intézkedési tervet készítenek, ám "ez már a kancelláriai rendszer keretén belül történik meg".

A felsőoktatási intézmények duplán ellenőrzésével - a Kehi és az ÁSZ szinte már versenyeznek egymással, ki mit derít ki előbb - és a feltárt működési hibákkal és szabálytalanságokkal a kormány nyilvánvalóan azt szeretné nyomatékosítani, hogy égető szükség van a kormányközeli kancellárok jelenlétére a felsőoktatásban. Palkovics László felsőoktatási államtitkár úgy nyilatkozott: a kancellári rendszer bevezetésével jelentős javulás érhető el, hiszen "egy rektorral nem szükségszerű elvárás az, hogy az intézmény gazdálkodásának minden elemét részleteiben ismerje, a kancellárok esetén ez inkább elvárás".

Ennek fényében szerettük volna megtudni az ELTE frissen kinevezett kancellárjától, Scheuer Gyulától, hogy ők megkapták-e a Kehi részletes jelentését, illetve milyen intézkedések várhatóak a hibák korrigálásával kapcsolatban, kérdéseinkre közleményben kaptunk választ.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2013 októbere és 2014 februárja között a 2009 és 2012 közötti időszakkal kapcsolatban végzett ellenőrzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, amely túlnyomórészt pozitív eredménnyel zárult.

A Magyar Nemzet a valóságnak megfelelően állította, hogy a nem nyilvános jelentés szerint „az ELTE pénzügyi helyzete a költségvetési támogatás 1,4 milliárdos csökkenése és a 3,6 milliárdos zárolás ellenére is stabil volt.” Szintén igaz, hogy a vizsgálat megállapította: „a hallgatói képviselet a működési támogatást igazoltan a megfelelő célokra, vagyis működési költségekre, kiadványok, újságok készítésére és rendezvényszervezésre fordította.

A rendezvényszervező cégek és a HÖK vezető tisztségviselői között személyi összefonódás nem állapítható meg.”A jelentés az egyetem 8 kara közül 1 kar, az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részönkormányzata esetében néhány esetben szabálytalanságokra, eljárási hibákra mutatott rá egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban.

A sajtóban említett néhány kirívó esetben egy-másfél milliós tételek kifizetésére is sor került, ám ezekben az esetekben sem merült fel a törvénytelenség gyanúja, az ösztöndíjakra rendelkezésre álló keret felosztása az ELTE-n minden esetben a jogszabályi előírások és az egyetemi szabályzatok szerint történt és történik, a HÖK minden esetben az ELTE Gazdálkodási Szabályzata szerint jár el.

Ugyanakkor az Egyetem és a Hallgatói Önkormányzat vezetése morális kötelességének érezte, hogy saját gyakorlatában a törvényi kötelezettségeknél szigorúbb szabályrendszert vezessen be a hallgatói juttatásokkal kapcsolatban.

A hallgatóknak ma már minden ösztöndíjtípus esetében pályázatot kell benyújtaniuk, a tisztségviselők közéleti ösztöndíja az új szabályozásnak megfelelően nyilvános adat, amelynek az összege a jövőben – az ELTE HÖK kezdeményezésére – maximált lesz, a KSH létminimum kalkulációjához igazodik.