A Liget Budapest projekt részeként 2017-re épül meg a Szabolcs utcai egykori kórház területén az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK). Baán László a projekt miniszteri biztosa a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, Magyarországon még nem épült hasonló világszínvonalú raktárbázis. Az öt épületből álló, összesen 37 ezer négyzetméteres korszerű épületegyüttesben raktárak, restaurátor műhelyek, kutatószobák, irodák mellett a tervek szerint helyet kap majd a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is.
A 13,5 milliárd forintértékű barnamezős beruházásnak köszönhetően nemcsak egy nagyrészt használaton kívüli terület újul meg, hanem további zöldfelületekkel is gazdagodik a városrész – érvelt a miniszteri biztos. A tervezett központ elsősorban a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria anyagainak ad otthont, de, mint kérdésünkre kiderült, a befogadóképessége 30-35 százalékkal nagyobb a két múzeum igényeinél, így a Városligetben felépítendő múzeumok, például az Építészeti Múzeum, de más közgyűjtemények raktárgondjainak enyhítésére is rendelkezésre áll az épület. A
Liget Budapest során felépülő múzeumok jellemzően kis raktárigénnyel bírnak. Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum igazgatója elmondta, a múzeum évtizedek óta súlyos raktárgondokkal küzd, anyagénak 40 százaléka jelenleg egy Törökbálinti depóban van. Vasáros Zsolt a tervezést végző Narmer Építészeti Stúdió vezetője elmondta, a számos mára bezárt kórházépületet rejtő Szabolcs és Vágány utca által határolt, állami tulajdonú telek középső részén jön létre a fejlesztés.
Azért itt, mert itt kellett a legkevesebb bontást elvégezni, nyolc hetvenes-nyolcvanas években épült pavilon helyére kerül a csaknem 29 ezer négyzetméteres, raktáraknak és restaurátor műhelyeknek otthont adó új épület, mely a térszínt alatt négy, a felett pedig háromszintes lesz. A földalatti részekben lesznek a raktárak, a föld feletti részen a restaurátor műtermek és irodák kapnak helyet. Itt lesz a Néprajzi Múzeum látványraktára, és a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményének egy része is – derül ki a tervekből. A raktárak tűzvédelméről oxigénredukciós eljárással is gondoskodnak – mondta az építész.
Az idehaza még nem használt módszer azt jelenti, hogy annyira lecsökkentik levegő oxigéntartalmát, ami teszi lehetővé a tűz keletkezését. A fűtésről és hűtésről hőszivattyúk gondoskodnak, a világításhoz szükséges energiát napelemek szolgáltatják. Végre kiszabadul, és zöldfelületeinek rehabilitációja után ismét köztér lesz a Bókay tér is, amit az 1800-as években felépülő kórházépületek szakítottak ki a városi szövetből – tette hozzá Baán László.
A területen két értékes épület áll, az egykori imaház és a Bródy Adél kórház. Ezeket megtartják, és eredeti állapotukba visszaállítják. Az egykori izraelita kórház 19-20. század fordulóján egyelőre ismeretlen építész által tervezett imaházát többek között kazánházként hasznosították, belső terét szétszabdalták, falát lebontották. A rekonstruált épületében kap helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol többek között konferenciatermet, kiállítótermet és éttermet alakítanak ki.
A Freund Vilmos által tervezett, 1897-ben épület egykori Bródy Adél Gyermekkórház több mint 3000 négyzetméteres épületében kap helyet a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet. Ide kerül az egyesített múzeum 7 kilométernyi dokumentumtára. Baán László kérdésünkre elmondta, a kutatóintézet a múzeum szervezeti egysége marad, s már jövőre, az épület átadása előtt megkezdi működését. Feladata elsősorban a múzeum kiállításainak tudományos előkészítése lesz. A volt kórház területén egy mélygarázs és egy kertészház is kialakításra kerül.
A Ligetbe tervezett öt múzeumépület tervezési szakaszának idén le kell zárulnia, ebben az éveben el kell bontani a Ligetben lévő egykori Hungexpo épületeket, a PeCsát, hogy 2016-ben megindulhasson az öt múzeum építése. Az elképzelések szerint a 2018 elejére elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs anyagának egyesítésével létrehozott Új Nemzeti Galéria, ahol a Ludwig Múzeum is helyet kap, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza.
Utóbbi négy múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázat lezárult, és eredményt is hirdettek, ám az Új Nemzeti Galériára beérkezett elképzelések közül egyik sem győzte meg a zsűrit, ezért arra újabb, meghívásos tendert írtak ki, melynek beadási határideje épp ma jár le. Döntés Baán szerint április közepére várható.
A múzeumfejlesztés nemrég új elemekkel is bővült: Helyreállítják a Közlekedési és Műszaki Múzeumnak helyt adó egykori Közlekedésügyi Csarnokot, mely a háborúban súlyosan megsérült, és a felismerhetetlenségig átalakították. Az épület visszakapja a világháború után lebontott felső szintjét és kupoláját is, továbbá egy plusz földalatti szinttel bővül. Ugyanakkor a Petőfi Csarnok lebontásával a repüléstörténeti kiállítás megszűnik. A Közlekedési Múzeum egyes tárgyai ideiglenesen - hiszen a múzeum áprilisban bezár – valószínűleg a Vasúttörténeti Parkba kerülnek, s talán a Közlekedési Múzeum is itt kap átmeneti szállást egy könnyű szerkezetű épületben.
Úgy tűnik a Mezőgazdasági Múzeumnak mennie kell a Vajdahunyad várból. Ide részben a bor, gasztronómia, és hungarikumok téma köré épülő bemutató és árusító helyet terveznek, részben pedig a Millenniumi kiállásra, illetve a millennium korára emlékező tárlatot terveznek. A Mezőgazdasági Múzeum helyét még keresik, Baán tervei szerinte egy 8-10 hektáros szabadtéri bemutató területtel rendelkező ingatlan lesz. Utóbbi azonban még csak terv, ami biztosan megvalósul, és már el is kezdődött, a Vajdahunyad vár műemléki rekonstrukciója.
