Lex Habony: ellenállnak a bíróságok

Csak látszatmegoldást nyújt, számos eljárásjogi problémát vet fel, a szabályozás "szükségtelen" és "alapvetően elhibázott" - így bírálta a polgári perrendtartás módosítását célzó fideszes javaslatot a Kúria polgári kollégiuma. A "lex Habonyként" is emlegetett módosítást február elején azzal nyújtotta be a kormánypárt, hogy a képmás és hangfelvételekhez való jog megsértésének eljárásrendjét az "új információs technológiák" miatt sürgető megváltoztatni, mert "a magánélethez való jogot napjainkban jellemzően a képmással és a hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni".

A Fidesz szerint biztosítani kell, hogy a bíróságok az ilyen ügyekben gyorsan, hatékonyan lépjenek fel, a keresetlevél benyújtását követő nyolcadik napra tűzzék is ki az ilyen ügyekben az első tárgyalást, amit csak kivételes esetekben lehet elhalasztani. A felperesnek bizonyítani kell, hogy a képmás vagy a hangfelvétel elkészült, illetve felhasználták, az alperesnek pedig azt, hogy ezekhez az érintett hozzájárult.

A miniszterelnök főtanácsadója Orbán Viktor Facebook-oldalának tanúsága szerint gyakran fordul meg a kormányfő társaságában, de Rogán Antallal és Andy Vajnával is fotózták már, ugyanakkor nem tartja magát közszereplőnek - így elejét vehetné, hogy képeket közöljenek róla. A módosítás ugyancsak "segíthetne" a miniszterelnök lányán, Orbán Ráhelen, aki nemrég jogi lépéseket helyezett kilátásba, amiért az általa egy nyilvános blogra feltöltött családi nyaralási képeket mások is leközölték - a fotókon például az édesapja félmeztelenül szerepelt.

A Kúria szerint ugyanakkor a kormány célja - vagyis a jogsértés mielőbbi megszüntetése -, ezzel a szabályozással "nem érhető el", csak látszatmegoldást nyújt, és a valóban súlyos jogsértések esetén nem ad kellőképpen gyors, hatékony jogvédelmet, nem képezi le adekvát módon a kérdés anyagi jogi szabályozását. Ugyancsak bírálatot fogalmazott meg az Országos Bírói Hivatal (OBH): a legfelsőbb bírói fórumot megerősítve azzal, hogy bár a cél "maximálisan támogatható", aligha sikerül elérni a változtatással, és nem tartják indokoltnak a soron kívüli eljárást sem, ami ráadásul a többi per rovására történne, hiszen a bíróságnak korlátozott a kapacitása.

Az OBH kifogásolta, hogy az ötlethez "nem készült megfelelő hatásvizsgálat", és hogy egy magánszemélytől a jogalkotók ugyanúgy elvárják, hogy bizonyítsa az általa készített kép jogszerűségét, mint a sajtó képviselőitől. Ráadásul - hívták fel a figyelmet - a kérdésnek emberi jogi vonatkozása is van, ugyanis adott esetben a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog ütközhet a véleménynyilvánítás szabadságához való joggal. A tervezett szabályozásban az OBH szerint "a magánélethez való jog aránytalanul védett a véleménynyilvánításhoz való joghoz képest".