Döntött a Ház Paksról

Publikálás dátuma
2015.03.03. 11:12
A felvétel egy korábbi ülésen készült. FOTÓ: Népszava
Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.

A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk. A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.

A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott. A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető. A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.

Együtt: mennyit fizetett Orbán a kétharmadért?
A párt szerint a magát kereszténydemokratának hazudó Fidesznek azért lett meg a kétharmada az egyik szavazásnál, mert az egyik jobbikos képviselő nem volt jelen. Amennyiben Apáti István ott van, meg lehetett volna akadályozni az adott a törvénymódosítást. Ő azonban nem volt bent a munkahelyén.
Ezzel egy régóta sejtett dologról hullt le a lepel: összenőtt, ami összetartozik, a Jobbik „passzívan támogatja” a kétharmadot. Orbánnak semmi sem drága, bármit megtesz, bárkivel összeáll a hatalomért. A Jobbik pedig nem csupán politikailag és erkölcsileg vállalhatatlan párt, de ellenzékisége is ál-ellenzékiség.
Egyetlen kérdés maradt csupán: mennyit fizetett Orbán Viktor Vona Gábornak a „passzív támogatásért”? Mit ígérhetett vajon Magyarország regnáló miniszterelnöke a rendszeresen zsidózó és cigányozó Vonáéknak? - teszi fel a kérdést sajtóközleményében az Együtt.
Apáti halálos fenyegetéseket kapott a "helyi cigánymaffia" tagjaitól
Mirkóczki Ádám visszautasította, hogy egyezséget kötöttek volna a kormánypárttal. Nincs megvásárlás vagy háttéralku - szögezte le a szóvivő.
Képviselőjük, Apáti István távolmaradását azzal indokolta, hogy ő és családja a hétvégén halálos fenyegetéseket kapott a "helyi cigánymaffia" tagjaitól, és tekintettel arra, hogy néhány hónapos gyermeke van, ezekben a napokban otthon maradt a családjával. A politikus hétfőn feljelentést tett és vállalja a következményeket, ha a frakció szankcionálja a hiányzást - mondta a szóvivő.

Az MSZP szerint A Fidesz ma bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé. A paksi beruházás titkosításával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet. Az ingatlankirály Rogán Antalnak és társainak ezért nem hazudozni és vádaskodni kellene, hanem csöndben számolni a napokat, mert nemsokára eljön a számonkérés ideje - írta a szocialista párt közleményében.

Az Együtt szerint a parlament alaptörvény ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani. Véleménye szerint a titkosítás oka "egy hatalmas korrupciós kockázat", ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során "a jelenlegi szokások szerint" akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni.

Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az aznap elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infotörvény-ellenes. Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek. Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a következő kormánynak fel kell oldania a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, harminc évre titkosított adatokat - reagált a parlament keddi döntésre budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke. Varju László közölte: a kormány a kezdetektől fogva titkolózik az ügyben. Hangsúlyozta, jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják harminc évre az adatokat. Szavai szerint a döntés így akár "hatvan-száz évre" is szólhat. A beruházás nagyságrendjét bíráló független képviselő kijelentette, az orosz hitel olyan elkötelezettséggel járhat, amelyek Magyarország számára komoly kockázatokat jelenthetnek. Az Orbán-kormány nemcsak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető "háborús agresszorral köt üzletet" - jelentette ki.

A Párbeszéd Magyarországért szerint a paksi beruházás 30 évre történő titkosításáról szóló döntéssel a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Erről Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke beszélt kedden sajtótájékoztatón. Kijelentette: a PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással. A független képviselő szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Ezért a PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben - tette hozzá.

A Liberálisok elfogadhatatlannak tartja a paksi beruházás egyes adatainak 30 évre szóló titkosításáról szóló törvényt. Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke keddi sajtótájékoztatóján magát a paksi bővítést is szükségtelennek minősítette. Bírálta, hogy a kormány mérlegelheti, milyen üzleti, műszaki, technológiai adatok kerülnek be abba a körbe, amelyek nem közérdekűek. Álláspontja szerint a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.

20 millió az alkoholok jövedéki biztosítéka

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László erre vonatkozó törvényjavaslatát. A két fideszes politikus előterjesztését 157 igen szavazattal,  8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.

A törvénymódosítás alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték "nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése" - írta indoklásában Lázár János és L. Simon László.

Megszakítják a tárgyalást

Tárgyalási szünetet tart a parlament kedd délután, hogy a képviselők részt vehessenek Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán. A szünetet a jobbikos Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke kezdeményezte, és azt a frakciók nevében felszólalók támogatták.

A parlament végül 181 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett döntött a tárgyalási szünetről. A Ház az emlékműavatás után folytatja munkáját. A Kossuth Lajos-emlékmű 14 órakor tartandó ünnepélyes újraavatásán a Kossuth téren Áder János köztársasági elnök mond avatóbeszédet. A szoborcsoportot az államfő és Kövér László házelnök leplezi le.

Emlékév a Szovjetunióba elhurcoltaknak

 Földi László (KDNP) az 1848-49-es szabadságharc közelgő évfordulója kapcsán emlékezett meg a ceglédi Kossuth-kultuszról. Beszélt arról is, hogy nemcsak Kossuth Lajosra kell emlékezni, hanem vállalni kell a 20. század események felelevenítését. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború idején Cegléden volt Közép-Európa legnagyobb fogolytábora, ahonnan 1945-ben a Szovjetunióba internálták az embereket kényszermunkára. Hozzátette: ezért nyilvánította a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások évévé. 

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik a reklámadóval!

Szerző
Frissítve: 2015.03.03. 15:42

Simicska-háború: újabb közgépest rúgtak ki

Publikálás dátuma
2015.03.03. 10:32
FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Indoklás nélkül felmentette a Magyar Villamos Művek (MVM) Gopcsa Pétert, az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. vezérigazgatóját, akit visszahívtak az igazgatóságból is – írja a Népszabadság. Az információt megerősítette az állami energiavállalat is. Az MVM távvezeték-építő leányvállalatának honlapján hétfőn már Patay László szerepelt vezérigazgatóként és az igazgatóság új tagként is.

A 68 éves, gépészmérnök végzettségű Gopcsa korábban 33 évig dolgozott az egykori Közúti Gépellátó Vállalatnál. MVM-es önéletrajza szerint a cégnél évtizedekig műszaki igazgatóként tevékenykedett, de a könyvek szerint 2006-tól 2010-es MVM-beli kinevezéséig már a magyar Resonator többségi tulajdonában, egyszersmind 2009 óta felszámolás alatt álló Transelektro Ganz-Röck Kazán- és Erőművi Berendezések Zrt. vezetője volt.

Kikerült az MVM Ovit igazgatóságából Felkai György, az MVM tavaly ősszel távozott kommunikációs vezetője is. Az MVM Ovit honlapja alapján a társaság igazgatóságába Patay László új vezérigazgató mellett Leber Ferenc és Turóczy László került be. A cégadatok tanúsága szerint a 47 éves Patay az E.ON hálózati cégeitől és a német energiakonszern résztulajdonában álló szombathelyi távhőszolgáltatótól érkezett, illetve résztulajdonos egy bányacégben is.

Forrás: Népszabadság

Szerző

Se lakás, se autó? Hivatalosan ,,csórók" a képviselők

Publikálás dátuma
2015.03.03. 08:33
Úgy tűnik, Lázár János a többi képviselővel ellentétben 17 ingatlanával jól bevásárolt magának és családjának. A képen a miniszt
Az atv.hu megvizsgálta a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát, amiből érdekes adatok kerültek napvilágra. Kiderült például, hogy 14 képviselőnek semmilyen ingatlan nincs a nevén, Lázárnak viszont 17 ingatlana is van.

14 képviselőnek semmilyen ingatlan nincs a nevén, így Hoffmann Rózsának, az előző Orbán-kormány köznevelésért felelős államtitkárának, Szászfalvi Lászlónak, aki 2010 és 2012 között az egyházi ügyekért felelős államtitkár volt, Volner Jánosnak, a Jobbik alelnökének, Farkas Gergelynek, a Jobbik frakcióvezető-helyettesének vagy Velez Árpádnak, az MSZP volt párigazgatójának.

Néhányuknak se autójuk, se lakásuk nincs, például Vona Gábornak, a Jobbik elnökének, Ágh Péternek, a Fidelitas elnökének, Farkas Gergelynek, a Jobbik Ifjúsági Tagozata elnökének, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselőnek, Szabó Szabolcsnak, az Együtt politikusának, vagy Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőjének.

Vannak, akik viszont olyan sok ingatlannal rendelkeznek, hogy nem is tudták mindet bezsúfolni az előre megadott helyekre. Hargitai Jánosnak, a Fidesz képviselőjének 10 pótlapot kellett csatolni a vagyonnyilatkozatához, csak így tudta az összes birtokát feltüntetni. Font Sándornak, aki szintén a Fidesz képviselője sem volt elég helye, legalább 10 ingatlant külön kellett felsorolnia. Az is kiderült, hogy Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek összesen 17 ingatlana van - írja az atv.hu.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző