Már nem nonprofit a nemzeti közműholding

Publikálás dátuma
2015.03.04 06:21
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató első intézkedése a társasházak óracseréje lesz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Fotó: /
Feladta a Fidesz-kormány a nonprofit állami közműholdinggal kapcsolatos terveit. A profit nélküli jelző, már az új társaság nevében sem szerepel. A szakértők szerint az Orbán-kormány folyamatosan kénytelen szembesülni a központi rezsicéggel kapcsolatos korábbi tervei megvalósíthatatlanságával. A családoknak pedig azzal kell majd előbb-utóbb szembenézniük, hogy óriási összegekbe kerül nekik a rezsicsökkentés.

Illúziókat igyekszik kelteni a Fidesz-kormány a lakosságban a „nagy állami” közműholding létrehozatalának az előnyeivel kapcsolatban. Az Orbán-kabinet ugyanis azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az új állami mamutvállalat olcsóbb energiát tud majd számukra biztosítani, mint az eddig működő szolgáltatók. Miközben ez szinte bizonyosan nem sikerülhet, mert egy átláthatatlanul működő állami óriás monopólium nem képes olyan hatékonyan működni, mint egy versenyre kényszerülő piaci cég – nyilatkozta lapunknak Kovács Róbert, a gazdasági tanácsadással fogalakozó Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezető igazgatója. A közgazdász-szociológus szerint a kormányzat önmagát is illúziókban ringatja az alakuló közműcéggel kapcsolatban, és csak fokozatosan szembesül azzal, hogy a tervei életképtelenek, mert a gazdasági realitásokkal szemben nem megvalósíthatóak. Így a kabinet folyamatosan arra kényszerül majd, hogy módosítsa a korábban nagydobra vert „közmű-reform” elképzeléseit.

A szakértő által elmondottakat alátámasztani látszik, hogy a kormányzat fokozatosan kihátrál a korábban a Fidesz propaganda gépezete által beharangozott ígéretei mögül. A kormányzat például eredetileg a tavalyi év végére ígérte a nemzeti közműszolgáltató óriásvállalat létrehozatalát, eddig azonban még nem sikerült tető alá hoznia a holding céget. Holott a kabinet tavaly szeptemberben kihirdetett határozata szerint, még december végéig ki kellett volna dolgozniuk a szakembereknek, hogy miként léphet be a lakossági villamosenergia-piacra a Főgáz alapjain létrehozandó nemzeti közműszolgáltató. Ugyanezt a távhőszolgáltatási piacon január végéig kellett volna tisztázni. A teljes körű működését pedig legkésőbb 2015 márciusában, vagyis még ebben a hónapban kellene megkezdenie az új nemzeti közműszolgáltatónak. Így a kormánydöntés szerint a holdingnak heteken belül át kellene vennie országszerte a lakossági szektorban az áram-, a gáz- és távhőszolgáltatást. Később, de még ebben az évben a felügyelete alá kell vonnia a víz-, a szennyvíz- és a hulladékszolgáltatást is. A szakértők szerint azonban erre semmi esély, az új állami társaság felépítése még évekig eltarthat.

Úgy tűnik ezt már a kormány is elismeri. A projekt kezelésével megbízott Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a napokban már arról beszélt, hogy ugyan március végétől indul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató működése, de csak a gázszektorban. Az áram és a távhő piacra egyenlőre nem lép ki az új közmű vállalat. (A megalakuláshoz szükséges dokumentumokat már benyújtotta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB). Az MFB-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hatalmazta fel, hogy eljárhasson az állam nevében az ENKSZ cégalapítása ügyében. A közműszolgáltató cégbírósági bejegyzése tegnap megtörtént.)

Némethné közölte: a lakossági közműszolgáltatást a lehető legkedvezőbb áron kínáló állami holding első pillére a lakossági (egyetemes) földgázellátás piacára való belépés, a holding átveszi a nemrégiben az állam által megvásárolt Főgáz irányítását, de folyamatban van a Főgáz engedélyének országos szintű kiterjesztése azért, hogy minden fogyasztó számára elérhető legyen a gázszolgáltatás – ezt az engedélyt szintén március végére várják az energiahivataltól.

Az államtitkár kifejtette: ENKSZ általános feladata, hogy kialakítsa az állami közműszolgáltatás rendszerét, ezen belül pedig a földgáz, a villamos energia és a távhő ágazataiban. Koordinációs feladata keretében pedig bekapcsolja a Magyar Posta Zrt. hálózatát és a Díjbeszedő Holding Zrt.-t is - magyarázta Németh Lászlóné. Azok, akik az állami közműcéghez szerződnének, a postahivatalokban felállított ügyfélszolgálati pontokon kérvényezhetik azt a hagyományos, a Főgáz által felállított pontok mellett. Cél az egyablakos ügyintézés kialakítása, illetve a kormányablakok bekapcsolása is a rendszerbe. „Nincsenek olyan profitelvárások, mint más cégeknél, ellenben az ellátásbiztonságot és a fogyasztóvédelmet tartjuk szem előtt” – mondta az államtitkár, s hozzátette: az ésszerű működésből és az állami infrastruktúra bekapcsolásából adódó megtakarítást részben a további rezsicsökkentésre – illetve az árszint fenntartására – , részben pedig a szolgáltatás fejlesztésére kívánják fordítani.

Németh Lászlóné ugyancsak a napokban bemutatta a holding vezérigazgatóját, Horváth Péter Jánost. A vezető elmondta, a holding olyan értelemben működik piaci alapon, hogy minden szolgáltatóra érvényes hazai és Európai Uniós (EU) szabályozást betart, és nem élhet semmilyen megkülönböztetéssel a fogyasztókért folytatott küzdelemben.

Kovács Róbert szerint a kormányzatnak az elmúlt időszakban több ponton is szembe kellett nézne a valósággal. Ennek az egyik következménye lehet az, hogy a kabinet részéről már nem beszélnek az új közműcég eddig folyamatosan propagált nonprofit jellegéről, s profit nélküli jelző az új közműtársaság nevéből is kimaradt. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a kabinet végre tudatára ébredt, hogy haszon nélkül nem működtethető egyetlen közmű vállalat sem. Az ilyen cégeknek ugyanis olyan díjakat kell megszabniuk, amelyek amellett, hogy tükrözik a közvetlen működési kiadásokat, például az energia beszerzési költségeket, tartalmazzák az ellátó hálózat fenntartásának az árát is. Emellett nyereséget kell képezniük a fejlesztésekre is, különben idővel tönkremennek a közműhálózatok, és emiatt drasztikusan romlik az ellátásbiztonság.

Más elemzők pedig azt állítják, hogy az új állami közmű vállalat megközelítőleg sem nullszaldósan fog „üzemelni”, hanem egyenesen a Fidesz pénznyomdája, kifizetőhelyeként működik majd. Példaként az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t hozták fel a szakemberek. Ez a vállalat ugyanis az elmúlt évek során olyan gyanús ügyeletekbe bocsátkozott magáncégekkel, amelyek révén több milliárdos profithoz jutottak egyes magánvállalkozások.

Kovács Róbert a „pénzmosoda” teóriával kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Azt azonban hozzátette, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami mamutcégek működésük jellegéből adódóan melegágyai lehetnek a korrupciónak, s a követhetetlen pénzmozgásoknak. Egyebek mellett ezért is követeli meg az EU a különböző társaságok tiszta, átlátható működését az energia szektorban is, illetve ezért ragaszkodik az Unió a különböző szolgáltatási tevékenységek szétválasztásához. Ezenfelül az EU nem engedi meg az árak kialakítása során a keresztfinanszírozást sem. Így minden fogyasztói csoportnak annyit kell fizetnie az energiáért, amennyibe az ellátásuk kerül. Emiatt a kormányzat nem manipulálhatja a végtelenségig a pillanatnyi politikai céljai szerint a közüzemi árakat.

Szakértők szerint ezért az uniós szabályok szerint nem lehetséges például az ipari felhasználókkal finanszíroztatni a lakossági gáz-, és áramtarifa árcsökkentéseket. Vagy az áramfelhasználóktól beszedett pénzből fedezni a távhő díjak lefaragását, ahogyan ez az elmúlt években Magyarországon történt.

Újabb nagy közműcéget államosíthatnak
A magyar állam 49 százalékos részesedést venne az Elmű-Émász csoportban – értesült a Világgazdaság. Az erre vonatkozó bejelentés a lap szerint a napokban várható. Az ügylet során nem csak a szolgáltató cégekben, hanem az üzletrész által képviselt eszközökben, így például az elosztó-hálózatban is pozíciót szerezne a kormány. A 49 százalékot a csoportban résztulajdonos RWE-től vásárolná meg.
Az Elműben az RWE-nek 55,25 százaléka van, mellette az EnBW-nek 29,94 százaléka, az MVM-nek 15,63 százaléka. Az Émászban az RWE 54,26 százalékot ellenőriz, az EnBW 24,91, az MVM pedig 12,05 százalékot.
A lépés egybeesik azzal az állami szándékkal, hogy ki kell választani egy egyetemes áramszolgáltatót a majdani állami egyetemes áramszolgáltatás alapjául. Németh Lászlóné államtitkár már jelezte, hogy több lehetséges partnerrel is egyeztetnek. A jövendő áramszolgáltató 2016 január 1-jén, kedvező esetben előbb kezdené meg a működését - írta a lap.

Százmilliárdokba került eddig a központosítás

A kormányzat az utóbbi években az áram és gázpiacon működő nemzetközi hátterű szolgáltatókat vádolta több alakalommal is az extra profit „kitalicskázásával”. Miközben ezek a társaságok a kormányzat árszabályozása miatt már évek óta veszteségesek a lakossági energia piacon, s az egyetlen „extra profittal” működő cég ez idő alatt az állami tulajdonú MVM volt, amely mindössze három év alatt megduplázta az árbevételét – hívták fel a figyelmet a szakemberek. Vagyis, ha az elmúlt években valahol haszon keletkezett a lakossági energia piacon, akkor az az állami energia társaság volt – jegyezték meg hozzáértők.

Akik szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha eddig évi több tízmilliárd forint veszteség keletkezet a szolgáltatóknál, most pedig az állam legalább nullszaldós működést tervez, akkor a lakosságnak az elkövetkező években több tízmilliárd forintjába kerül majd az „átállás” a ráfizetés nélküli nemzeti közműcég finanszírozására. Az pedig az elmúlt évek során hozzávetőleg 600 milliárd forintját vitte el az adófizetőknek, hogy a Fidesz-kormány a rezsicsökkentésre hivatkozva – sokak szerint magasan a piaci árak felett – különböző energetikai cégeket vásárolt fel. A költségek gyarapodásának azonban még nincs vége – állítják szakemberek -, mert a kormányzat újabb energia társaságok felvásárlását tervezi. Ezen felül az állami közműholding felépítése és tőkeellátása is még tíz milliárdokat húzhat ki a családok zsebéből. Az állami közmű vállalatot például, amely az MFB alá tartozik, egymilliárd forintos alaptőkével és tizennégy milliárd forint tőketartalékkal alapították, ezen kívül létrehozták a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) nevű céget 100 millió forintos alaptőkével és a 2,9 milliárd forint tőketartalékkal. Ezek még csak a kezdeti költségek, amelyek a későbbiekben csak növekedni fognak.

Így már most is tisztán látszik, hogy a valóságban túlzottan sokba kerül a háztartásoknak a rezsicsökkentés – vélik szakértők.

Kovács Róbert ezzel kapcsolatban elmondta: előbb-utóbb tudomásul kell venniük az embereknek, hogy ingyen energia nincs. Vagy fogyasztóként, vagy adófizetőként meg kell fizetniük a gáz, az áram és a távhő tényleges árát. Emellett az is közgazdasági alapigazság, hogy a túlzottan nagy vállalatok ugyanannyira életképtelenek, mint a túl kicsik. Az úgynevezett gazdaságos üzemméretet meghaladó mamut monopóliumok – félő, hogy ilyen lesz az állami rezsiholding is - ugyanis garantáltan nem működnek eléggé hatékonyan, s emiatt folyamatosan veszteséget termelnek, amit végül a lakosságnak kell majd állnia.

Ez is rezsicsökkentés?
Nem kis meglepetésre a hétvégén túlszámlázással és a mérések manipulálásával vádolta meg a Főgázt Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter a HírTv-nek nyilatkozva. A fideszes politikus szerint a nemrég állami kézbe került vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig - amellyel pontosítani lehetett volna a mérést - elutasította. Az eseten felháborodva a gáz- és a villamosenergia-szektor után a vízszolgáltató és a hulladékszállító cégek számlázási, mérési gyakorlatát is felülvizsgálná a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Mára enyhült a vád, a miniszterelnökség már azt írja a Napi Gazdaságnak küldött közleményében, hogy a túlszámlázás hátterében az állhat, hogy nem feltétlenül voltak indokoltak az ügyfelek szempontjából a Főgáz korábbi hálózatfejlesztési munkálatai, de úgy látják, a Főgáz Zrt. a történtekkel együtt is a törvényeknek és az előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét. A cégnél lezajlott belső felmérés után már úgy látják, az említett, nem feltétlenül indokolt hálózatfejlesztések ésszerűsítésével megtakarítás érhető el a fogyasztók számára. Egyben jelezték, az Első Nemzeti Közműszolgáltató felügyelete mellett a Főgáz a jövőben megkezdi a rendszer racionalizálását.
A miniszteri felháborodásara néhány nap alatt a megoldás is megszületett: az érintettek mérőóráit a társaság most saját költségén lecseréli - jelentette be tegnap Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára sajtótájékoztatóján.
A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár elmondta, a tulajdonosváltást követően megkezdték a cég átvilágítását azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a további rezsicsökkentéshez forrásokat tárjanak fel. Az államtitkár is megerősített, hogy a Főgáz a vizsgálat szerint a jogszabályoknak megfelelően látta el feladatát. A társaság ugyanakkor a fogyasztók jelentős részénél a szükségesnél nagyobb ellátásra méretezett mérőórákat szerelt fel. Ez magasabb költséggel járt, és a fogyasztóknak kellett megfizetniük. A megvizsgált 1880 társasházból 513-at és a megvizsgált 6139 nem lakossági fogyasztóból 2009-et tartottak magasabb elszámolási kategóriákban - ismertette az államtitkár.
A Főgáz ezért az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. felügyelete alatt megkezdi ezeknek a mérőóráknak a cseréjét és a szolgáltatások díját a tényleges fogyasztáshoz igazítja. Az óracserét is a cég finanszírozza.



2015.03.04 06:21

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53