Már nem nonprofit a nemzeti közműholding

Publikálás dátuma
2015.03.04 06:21
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató első intézkedése a társasházak óracseréje lesz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Fotó: /
Feladta a Fidesz-kormány a nonprofit állami közműholdinggal kapcsolatos terveit. A profit nélküli jelző, már az új társaság nevében sem szerepel. A szakértők szerint az Orbán-kormány folyamatosan kénytelen szembesülni a központi rezsicéggel kapcsolatos korábbi tervei megvalósíthatatlanságával. A családoknak pedig azzal kell majd előbb-utóbb szembenézniük, hogy óriási összegekbe kerül nekik a rezsicsökkentés.

Illúziókat igyekszik kelteni a Fidesz-kormány a lakosságban a „nagy állami” közműholding létrehozatalának az előnyeivel kapcsolatban. Az Orbán-kabinet ugyanis azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az új állami mamutvállalat olcsóbb energiát tud majd számukra biztosítani, mint az eddig működő szolgáltatók. Miközben ez szinte bizonyosan nem sikerülhet, mert egy átláthatatlanul működő állami óriás monopólium nem képes olyan hatékonyan működni, mint egy versenyre kényszerülő piaci cég – nyilatkozta lapunknak Kovács Róbert, a gazdasági tanácsadással fogalakozó Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezető igazgatója. A közgazdász-szociológus szerint a kormányzat önmagát is illúziókban ringatja az alakuló közműcéggel kapcsolatban, és csak fokozatosan szembesül azzal, hogy a tervei életképtelenek, mert a gazdasági realitásokkal szemben nem megvalósíthatóak. Így a kabinet folyamatosan arra kényszerül majd, hogy módosítsa a korábban nagydobra vert „közmű-reform” elképzeléseit.

A szakértő által elmondottakat alátámasztani látszik, hogy a kormányzat fokozatosan kihátrál a korábban a Fidesz propaganda gépezete által beharangozott ígéretei mögül. A kormányzat például eredetileg a tavalyi év végére ígérte a nemzeti közműszolgáltató óriásvállalat létrehozatalát, eddig azonban még nem sikerült tető alá hoznia a holding céget. Holott a kabinet tavaly szeptemberben kihirdetett határozata szerint, még december végéig ki kellett volna dolgozniuk a szakembereknek, hogy miként léphet be a lakossági villamosenergia-piacra a Főgáz alapjain létrehozandó nemzeti közműszolgáltató. Ugyanezt a távhőszolgáltatási piacon január végéig kellett volna tisztázni. A teljes körű működését pedig legkésőbb 2015 márciusában, vagyis még ebben a hónapban kellene megkezdenie az új nemzeti közműszolgáltatónak. Így a kormánydöntés szerint a holdingnak heteken belül át kellene vennie országszerte a lakossági szektorban az áram-, a gáz- és távhőszolgáltatást. Később, de még ebben az évben a felügyelete alá kell vonnia a víz-, a szennyvíz- és a hulladékszolgáltatást is. A szakértők szerint azonban erre semmi esély, az új állami társaság felépítése még évekig eltarthat.

Úgy tűnik ezt már a kormány is elismeri. A projekt kezelésével megbízott Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a napokban már arról beszélt, hogy ugyan március végétől indul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató működése, de csak a gázszektorban. Az áram és a távhő piacra egyenlőre nem lép ki az új közmű vállalat. (A megalakuláshoz szükséges dokumentumokat már benyújtotta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB). Az MFB-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hatalmazta fel, hogy eljárhasson az állam nevében az ENKSZ cégalapítása ügyében. A közműszolgáltató cégbírósági bejegyzése tegnap megtörtént.)

Némethné közölte: a lakossági közműszolgáltatást a lehető legkedvezőbb áron kínáló állami holding első pillére a lakossági (egyetemes) földgázellátás piacára való belépés, a holding átveszi a nemrégiben az állam által megvásárolt Főgáz irányítását, de folyamatban van a Főgáz engedélyének országos szintű kiterjesztése azért, hogy minden fogyasztó számára elérhető legyen a gázszolgáltatás – ezt az engedélyt szintén március végére várják az energiahivataltól.

Az államtitkár kifejtette: ENKSZ általános feladata, hogy kialakítsa az állami közműszolgáltatás rendszerét, ezen belül pedig a földgáz, a villamos energia és a távhő ágazataiban. Koordinációs feladata keretében pedig bekapcsolja a Magyar Posta Zrt. hálózatát és a Díjbeszedő Holding Zrt.-t is - magyarázta Németh Lászlóné. Azok, akik az állami közműcéghez szerződnének, a postahivatalokban felállított ügyfélszolgálati pontokon kérvényezhetik azt a hagyományos, a Főgáz által felállított pontok mellett. Cél az egyablakos ügyintézés kialakítása, illetve a kormányablakok bekapcsolása is a rendszerbe. „Nincsenek olyan profitelvárások, mint más cégeknél, ellenben az ellátásbiztonságot és a fogyasztóvédelmet tartjuk szem előtt” – mondta az államtitkár, s hozzátette: az ésszerű működésből és az állami infrastruktúra bekapcsolásából adódó megtakarítást részben a további rezsicsökkentésre – illetve az árszint fenntartására – , részben pedig a szolgáltatás fejlesztésére kívánják fordítani.

Németh Lászlóné ugyancsak a napokban bemutatta a holding vezérigazgatóját, Horváth Péter Jánost. A vezető elmondta, a holding olyan értelemben működik piaci alapon, hogy minden szolgáltatóra érvényes hazai és Európai Uniós (EU) szabályozást betart, és nem élhet semmilyen megkülönböztetéssel a fogyasztókért folytatott küzdelemben.

Kovács Róbert szerint a kormányzatnak az elmúlt időszakban több ponton is szembe kellett nézne a valósággal. Ennek az egyik következménye lehet az, hogy a kabinet részéről már nem beszélnek az új közműcég eddig folyamatosan propagált nonprofit jellegéről, s profit nélküli jelző az új közműtársaság nevéből is kimaradt. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a kabinet végre tudatára ébredt, hogy haszon nélkül nem működtethető egyetlen közmű vállalat sem. Az ilyen cégeknek ugyanis olyan díjakat kell megszabniuk, amelyek amellett, hogy tükrözik a közvetlen működési kiadásokat, például az energia beszerzési költségeket, tartalmazzák az ellátó hálózat fenntartásának az árát is. Emellett nyereséget kell képezniük a fejlesztésekre is, különben idővel tönkremennek a közműhálózatok, és emiatt drasztikusan romlik az ellátásbiztonság.

Más elemzők pedig azt állítják, hogy az új állami közmű vállalat megközelítőleg sem nullszaldósan fog „üzemelni”, hanem egyenesen a Fidesz pénznyomdája, kifizetőhelyeként működik majd. Példaként az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t hozták fel a szakemberek. Ez a vállalat ugyanis az elmúlt évek során olyan gyanús ügyeletekbe bocsátkozott magáncégekkel, amelyek révén több milliárdos profithoz jutottak egyes magánvállalkozások.

Kovács Róbert a „pénzmosoda” teóriával kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Azt azonban hozzátette, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami mamutcégek működésük jellegéből adódóan melegágyai lehetnek a korrupciónak, s a követhetetlen pénzmozgásoknak. Egyebek mellett ezért is követeli meg az EU a különböző társaságok tiszta, átlátható működését az energia szektorban is, illetve ezért ragaszkodik az Unió a különböző szolgáltatási tevékenységek szétválasztásához. Ezenfelül az EU nem engedi meg az árak kialakítása során a keresztfinanszírozást sem. Így minden fogyasztói csoportnak annyit kell fizetnie az energiáért, amennyibe az ellátásuk kerül. Emiatt a kormányzat nem manipulálhatja a végtelenségig a pillanatnyi politikai céljai szerint a közüzemi árakat.

Szakértők szerint ezért az uniós szabályok szerint nem lehetséges például az ipari felhasználókkal finanszíroztatni a lakossági gáz-, és áramtarifa árcsökkentéseket. Vagy az áramfelhasználóktól beszedett pénzből fedezni a távhő díjak lefaragását, ahogyan ez az elmúlt években Magyarországon történt.

Újabb nagy közműcéget államosíthatnak
A magyar állam 49 százalékos részesedést venne az Elmű-Émász csoportban – értesült a Világgazdaság. Az erre vonatkozó bejelentés a lap szerint a napokban várható. Az ügylet során nem csak a szolgáltató cégekben, hanem az üzletrész által képviselt eszközökben, így például az elosztó-hálózatban is pozíciót szerezne a kormány. A 49 százalékot a csoportban résztulajdonos RWE-től vásárolná meg.
Az Elműben az RWE-nek 55,25 százaléka van, mellette az EnBW-nek 29,94 százaléka, az MVM-nek 15,63 százaléka. Az Émászban az RWE 54,26 százalékot ellenőriz, az EnBW 24,91, az MVM pedig 12,05 százalékot.
A lépés egybeesik azzal az állami szándékkal, hogy ki kell választani egy egyetemes áramszolgáltatót a majdani állami egyetemes áramszolgáltatás alapjául. Németh Lászlóné államtitkár már jelezte, hogy több lehetséges partnerrel is egyeztetnek. A jövendő áramszolgáltató 2016 január 1-jén, kedvező esetben előbb kezdené meg a működését - írta a lap.

Százmilliárdokba került eddig a központosítás

A kormányzat az utóbbi években az áram és gázpiacon működő nemzetközi hátterű szolgáltatókat vádolta több alakalommal is az extra profit „kitalicskázásával”. Miközben ezek a társaságok a kormányzat árszabályozása miatt már évek óta veszteségesek a lakossági energia piacon, s az egyetlen „extra profittal” működő cég ez idő alatt az állami tulajdonú MVM volt, amely mindössze három év alatt megduplázta az árbevételét – hívták fel a figyelmet a szakemberek. Vagyis, ha az elmúlt években valahol haszon keletkezett a lakossági energia piacon, akkor az az állami energia társaság volt – jegyezték meg hozzáértők.

Akik szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha eddig évi több tízmilliárd forint veszteség keletkezet a szolgáltatóknál, most pedig az állam legalább nullszaldós működést tervez, akkor a lakosságnak az elkövetkező években több tízmilliárd forintjába kerül majd az „átállás” a ráfizetés nélküli nemzeti közműcég finanszírozására. Az pedig az elmúlt évek során hozzávetőleg 600 milliárd forintját vitte el az adófizetőknek, hogy a Fidesz-kormány a rezsicsökkentésre hivatkozva – sokak szerint magasan a piaci árak felett – különböző energetikai cégeket vásárolt fel. A költségek gyarapodásának azonban még nincs vége – állítják szakemberek -, mert a kormányzat újabb energia társaságok felvásárlását tervezi. Ezen felül az állami közműholding felépítése és tőkeellátása is még tíz milliárdokat húzhat ki a családok zsebéből. Az állami közmű vállalatot például, amely az MFB alá tartozik, egymilliárd forintos alaptőkével és tizennégy milliárd forint tőketartalékkal alapították, ezen kívül létrehozták a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) nevű céget 100 millió forintos alaptőkével és a 2,9 milliárd forint tőketartalékkal. Ezek még csak a kezdeti költségek, amelyek a későbbiekben csak növekedni fognak.

Így már most is tisztán látszik, hogy a valóságban túlzottan sokba kerül a háztartásoknak a rezsicsökkentés – vélik szakértők.

Kovács Róbert ezzel kapcsolatban elmondta: előbb-utóbb tudomásul kell venniük az embereknek, hogy ingyen energia nincs. Vagy fogyasztóként, vagy adófizetőként meg kell fizetniük a gáz, az áram és a távhő tényleges árát. Emellett az is közgazdasági alapigazság, hogy a túlzottan nagy vállalatok ugyanannyira életképtelenek, mint a túl kicsik. Az úgynevezett gazdaságos üzemméretet meghaladó mamut monopóliumok – félő, hogy ilyen lesz az állami rezsiholding is - ugyanis garantáltan nem működnek eléggé hatékonyan, s emiatt folyamatosan veszteséget termelnek, amit végül a lakosságnak kell majd állnia.

Ez is rezsicsökkentés?
Nem kis meglepetésre a hétvégén túlszámlázással és a mérések manipulálásával vádolta meg a Főgázt Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter a HírTv-nek nyilatkozva. A fideszes politikus szerint a nemrég állami kézbe került vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig - amellyel pontosítani lehetett volna a mérést - elutasította. Az eseten felháborodva a gáz- és a villamosenergia-szektor után a vízszolgáltató és a hulladékszállító cégek számlázási, mérési gyakorlatát is felülvizsgálná a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Mára enyhült a vád, a miniszterelnökség már azt írja a Napi Gazdaságnak küldött közleményében, hogy a túlszámlázás hátterében az állhat, hogy nem feltétlenül voltak indokoltak az ügyfelek szempontjából a Főgáz korábbi hálózatfejlesztési munkálatai, de úgy látják, a Főgáz Zrt. a történtekkel együtt is a törvényeknek és az előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét. A cégnél lezajlott belső felmérés után már úgy látják, az említett, nem feltétlenül indokolt hálózatfejlesztések ésszerűsítésével megtakarítás érhető el a fogyasztók számára. Egyben jelezték, az Első Nemzeti Közműszolgáltató felügyelete mellett a Főgáz a jövőben megkezdi a rendszer racionalizálását.
A miniszteri felháborodásara néhány nap alatt a megoldás is megszületett: az érintettek mérőóráit a társaság most saját költségén lecseréli - jelentette be tegnap Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára sajtótájékoztatóján.
A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár elmondta, a tulajdonosváltást követően megkezdték a cég átvilágítását azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a további rezsicsökkentéshez forrásokat tárjanak fel. Az államtitkár is megerősített, hogy a Főgáz a vizsgálat szerint a jogszabályoknak megfelelően látta el feladatát. A társaság ugyanakkor a fogyasztók jelentős részénél a szükségesnél nagyobb ellátásra méretezett mérőórákat szerelt fel. Ez magasabb költséggel járt, és a fogyasztóknak kellett megfizetniük. A megvizsgált 1880 társasházból 513-at és a megvizsgált 6139 nem lakossági fogyasztóból 2009-et tartottak magasabb elszámolási kategóriákban - ismertette az államtitkár.
A Főgáz ezért az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. felügyelete alatt megkezdi ezeknek a mérőóráknak a cseréjét és a szolgáltatások díját a tényleges fogyasztáshoz igazítja. Az óracserét is a cég finanszírozza.



2015.03.04 06:21

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38