Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben számos törvényt módosított. Közülük a leginkább meghökkentő az a passzus volt, mely szerint a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg beruházáshoz köthető szerződések, üzleti, műszaki, döntést megalapozó adatok. Magyarán gyakorlatilag a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi információt egy emberöltőnyi időre titkosított a kormánypárti többség.
Az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek ezek után nem marad más lehetőségük, mint Áder János köztársasági elnöknél elérni, hogy ne írja alá a törvényt, illetve az még a kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Öt civil szervezet, a Transparency International, az Átlátszó, a K-monitor, az Energiaklub és a TASZ a köztársasági elnökhöz címzett nyílt levelükben részletesen indokolták, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, mindemellett uniós irányelvekbe is ütközik a tiltást elrendelő paragrafus.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett, a szavazás után közölte, a titkosítás sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infótörvény-ellenes is. Hozzátette: nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.
Az MSZP szerint a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint is a titkosítással a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke a PM nevében azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.
A Liberálisok részéről Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke a titkosítás elutasítása mellett magát a paksi bővítést szükségtelennek minősítette. Úgy vélte, a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.
Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonság szempontjából kényes adatokra jelenleg is hatályos törvények vonatkoznak. Ezzel szemben egy közpénzen finanszírozott óriás beruházás esetében igenis a nyilvánosságra tartoznak, hogy például milyen háttértanulmányok igazolják, hogy az atomerőmű bővítésre szükség van, pontosan hogyan akarja a kormány finanszírozni a beruházást. Az is a közre tartozik, hogy a beruházás költségében mekkora részt képviselnek az adófizetői pénzek és mekkorát az áram árába beépített források. Ezek nem nemzetbiztonsági ügyek, hanem a közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálják.
Az Európai Bizottság (EB) vizsgálni fogja egyebek mellett a paksi beruházás finanszírozási hátterét is, és ha úgy ítéli meg, hogy ez nem piaci módon történik, a kormány pedig nem tudja megindokolni, hogy miért pont ezt az erőművet támogatja és nem például egy megújuló energiát termelő beruházást, akkor a támogatás visszafizetésére is kötelezheti a feleket. Ez a jelenlegi papírforma szerint elérheti a 2 milliárd eurót is. Az EB illetékes bizottsága már jelenleg is folytat vizsgálatokat Pakssal kapcsolatban és annak eredményétől függ, hogy elindítja-e az eljárást.
Ámon Ada arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek építése időben általában csúszik és a költségek is jelentősen meghaladják a tervezettet.