Előfizetés

Örök magyar atomtitok

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.03.03. 20:00
Az LMP-s képviselők sem értenek egyet az „évszázad üzletének” titkosításával, s véleményüket az ülésteremben is bemutatták FOTÓ:
Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben számos törvényt módosított. Közülük a leginkább meghökkentő az a passzus volt, mely szerint a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg beruházáshoz köthető szerződések, üzleti, műszaki, döntést megalapozó adatok. Magyarán gyakorlatilag a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi információt egy emberöltőnyi időre titkosított a kormánypárti többség.

Az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek ezek után nem marad más lehetőségük, mint Áder János köztársasági elnöknél elérni, hogy ne írja alá a törvényt, illetve az még a kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Öt civil szervezet, a Transparency International, az Átlátszó, a K-monitor, az Energiaklub és a TASZ a köztársasági elnökhöz címzett nyílt levelükben részletesen indokolták, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, mindemellett uniós irányelvekbe is ütközik a tiltást elrendelő paragrafus.

"Azt sem tudjátok miről szavaztok"
A szavazás alatt az LMP képviselői táblákat tartottak a fejük fölé, egyebek mellett azzal a szöveggel, "Azt sem tudjátok miről szavaztok". Véleményüket alátámasztotta az a Facebook-on terjedő videó, amelyben az Index riportere kérdezte a fideszes képviselőket, miért van szükség a 30 éves titkosításra.
Néhány jellemző válasz:Túri-Kovács Béla, "Így szól a törvény", míg Tállai András közölte:"Hú, hát én erre nem tudok válaszolni". Akadt aki hétfőn még azt mondta, "holnapig van idő gondolkodni".
Rubovszky György szerint pedig "ez nem fontos kérdés", ezért nem is tud rá válaszolni.A fideszes Bencsik János viszont jól érthette miről van szó: tartózkodott a paksi bővítés adatainak 30 évre szóló titkosításáról tartott szavazáson.

Az LMP társelnöke, Szél Bernadett, a szavazás után közölte, a titkosítás sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infótörvény-ellenes is. Hozzátette: nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.

Az MSZP szerint a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint is a titkosítással a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke a PM nevében azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.

A Liberálisok részéről Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke a titkosítás elutasítása mellett magát a paksi bővítést szükségtelennek minősítette. Úgy vélte, a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonság szempontjából kényes adatokra jelenleg is hatályos törvények vonatkoznak. Ezzel szemben egy közpénzen finanszírozott óriás beruházás esetében igenis a nyilvánosságra tartoznak, hogy például milyen háttértanulmányok igazolják, hogy az atomerőmű bővítésre szükség van, pontosan hogyan akarja a kormány finanszírozni a beruházást. Az is a közre tartozik, hogy a beruházás költségében mekkora részt képviselnek az adófizetői pénzek és mekkorát az áram árába beépített források. Ezek nem nemzetbiztonsági ügyek, hanem a közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálják.

Az Európai Bizottság (EB) vizsgálni fogja egyebek mellett a paksi beruházás finanszírozási hátterét is, és ha úgy ítéli meg, hogy ez nem piaci módon történik, a kormány pedig nem tudja megindokolni, hogy miért pont ezt az erőművet támogatja és nem például egy megújuló energiát termelő beruházást, akkor a támogatás visszafizetésére is kötelezheti a feleket. Ez a jelenlegi papírforma szerint elérheti a 2 milliárd eurót is. Az EB illetékes bizottsága már jelenleg is folytat vizsgálatokat Pakssal kapcsolatban és annak eredményétől függ, hogy elindítja-e az eljárást.

Ámon Ada arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek építése időben általában csúszik és a költségek is jelentősen meghaladják a tervezettet.

Kitér a felelősség elől a bíróság?
A Szekszárdi Törvényszék a kedden kézbesített végzésében indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az MVM közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását. A per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala.
Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítási törvény, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.



 

Andorai Pétert választották a nemzet színészének

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2015.03.03. 19:15
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden. A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy a február 2-án elhunyt Bitskey Tibor helyére ki kerüljön a testületbe.

A Nemzeti Színház közlése szerint kedd délután egyórás tanácskozást követően hozták meg döntésüket a nemzet színészei. Hat művész - Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente - személyesen vett részt a tanácskozáson, Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Máthé Erzsi és Kóti Árpád pedig telefonon adta le voksát.

A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.

Soha nem volt szabályos, szépfiús, öblös hangú hősszínész Andorai Péter. A színművészeti főiskolán a felvételiztetők, szégyenükre, hosszú-hosszú ideig nem is látták meg benne a tehetséget. Hatodik alkalommal vették csak fel, kitartását dicséri, hogy évről évre ennyiszer nekirugaszkodott. Mindig is makacs és eltökélt ember volt. Dolgozott akár raktárosként, statisztált a Nemzetiben, segédszínészkedett Kecskeméten. Főiskola előtti évei, miközben a színművészet és a filmművészet számára nyilvánvalóan elfecsérelt esztendők voltak, hiszen, ha elsőre felveszik, ennyivel több időt tölthetett volna a pályán, tán hasznára is váltak, temérdek élettapasztalatot gyűjtött össze. Már huszonnyolc esztendős volt, amikor végzett.

Egészen fiatalon, vizsgaelőadásban, az Ódry Színpadon, megdöbbentően érett színésznek mutatkozott egy kétszereplős darabban, Renz Antal rendezésében. Karl Wittlinger Ismeri a tejutat? című abszurdba hajló műve őrültek házában játszódik.

Gáti Oszkár volt az orvos, Andorai a beteg. De az előadás arról szólt, hogy a szerepek összemosódhatnak. Andorai nagy fantáziájú, okos beteget játszott, aki akár a világmindenségben is képes gondolkozni, teremtően álmodni, és ez az álom egybemosódik a valósággal. Ez átlagon felüli érzékenységgel, és sebezhetőséggel is párosul, és tán azért is ennyire emlékezetes ennyi évtized után is ebben a szerepben, mert az fölöttébb sok tekintetben közel áll a személyiségéhez. Ritkaság, hogy valakiről már egy vizsgaelőadáson sejthető, hogy benne rejlik a nagy színész lehetősége. Miközben persze ez a labilis alkat erőteljes kockázatokat is rejt magában, mindenképpen előrevetíti, hogy nem lesz egyenes ívű a pálya, és hát tényleg nagyon nem lett az.

Hatalmas megtiszteltetés, ha valaki friss diplomával a Nemzeti Színházhoz kerül, ő azonban csak néhány hónapig bírta ott, köszönte szépen, de őt ismerve, az is lehet, hogy meglehetősen csúnyán, de nem kért belőle. El lehet képzelni, hogy ennyi kihagyott év után oroszlánéhséggel rögtön nagy szerepekre vágyott. El lehet képzelni azt is, hogy zavarta a teátrum akkoriban különösen merev hierarchiája, vagy netán hogy az egyik mogul sértően szólt hozzá. Visszament inkább Kecskemétre. A nehéz alkatok és a jelentős egyéniségek időnként egymásra találnak, Ruszt Józseffel, a markánsan társulatteremtő képességű rendezővel megértették egymást, ő hívta a Várszínházba, amikor Budapestre szerződött. De ez a konglomerátum, amit életképtelen kultúrpolitikai döntés nyomán a Nemzeti, a 25. Színház és a Déryné társulatából zagyváltak össze, hamar kimúlt.

Andorai a Magyar Filmgyártó Vállalat együtteséhez menekült. Szükség volt szabálytalan, de igen egyéni arcára, végletes indulataira, melyek gyakran költői, ábrándos tekintettel, meditatív lélekkel párosulnak. Ellentétek elegyednek benne, vagy éppen pusztítják. Lepukkant, megfáradt, hitehagyott ember ábrázolására is ideális. Emblematikus filmje, Enyedi Ildikó alkotása, a Simon mágus, hiszen vásznon, és színpadon szintúgy képes a varázslatra.

Andorai Péter a József Attila színház Arany csapat című darabjában

Andorai Péter a József Attila színház Arany csapat című darabjában

Remélem, nem kell erről múlt időben beszélni, ugyanis eléggé eltűnt a szemünk elől. Betegség, lelki bánat egyaránt megkínozta. És nyilván az is fárasztó volt, hogy nyughatatlan emberként hol az ország egyik csücskében, hol a másikban játszott, új és új közegekbe kellett beilleszkednie. Soha nem volt könnyed társasági ember, színészbüfék laza bohémje. Inkább a keleti filozófiákhoz, a szemlélődéshez vonzódik. Amikor eljátszhatta volna az igazán hozzá méltó gigászi szerepet, Lear királyt, nem volt olyan fizikai állapotban. A József Attila Színházban már inkább csak epizodistaként láthattuk. Az Aranycsapat című darabban például olyan mozgóárus volt, aki rendszeresen visszaréved a régi szép időkre. A Kaviárban Weingruber vendéglősként komédiázott. Kis könnyedségekben is fajsúlyosnak mutatkozott.

A Sose halunk meg előadásában ötvenes évekbeli, kiöregedett, elhízott focistát alakított, aki a Mignon presszóban iddogál. És lassan nekidurálja magát, hogy rágyújtson a Legyen, legyen úgy… kezdetű dalra. Ülve ringatózik a széken, visszaréved a múltba, és közben szebb, boldogabb jövőt álmodik, a szabadság himnuszává kerekíti ezt a dalt. Csaknem leáll az előadás, pisszenéstelenül köré gyűlik a presszó addig hangoskodó népe, mert Andorai pár perces jelenetébe belesűrít egy életet, a figuráét, a magáét, meg még az ország hangulatát is. A reménytelenség világában, sok tekintetben lepusztulva, is segít szépet álmodni. Hiszen nem csak Enyedi filmjében volt mágus. A valóságban is az.

Egy óra alatt döntöttek
A Nemzeti Színház közlése szerint kedd délután egyórás tanácskozást követően hozták meg döntésüket a nemzet színészei. Hat művész - Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente - személyesen vett részt a tanácskozáson, Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Máthé Erzsi és Kóti Árpád pedig telefonon adta le voksát.
A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt



Kapcsolódó
Kóti Árpád köszöntése

Ők az örökös minimálbéresek?

A minimálbéren történő alkalmazás lassan csak a versenyszférában és a kereskedelemben foglalkoztatott munkásokra korlátozódik. Ugyanis, a közalkalmazotti béreket a meghirdetett életpálya modell annak jóval a szintje fölé emeli. A pedagógusok, az egészségügyiek, a katonák, a rendőrök, a tűzoltók már megkapták, vagy júniustól megkapják a megérdemelt illetményemelésüket. Bőszen megemelték a miniszterek, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a kormánymegbízottak, a kormánybiztosok,a tanácsadók bérét is. De az üzemekben dolgozó munkások 68 700 forintos nettó bérének tarthatatlanságáért a Kormány nem tett semmit. Ráadásul még ebből a kevéske összegből 27 százalék forgalmi adót, jövedéki adót, csipszadót, biztosítási adót, tranzakciós adót, súlyadót, telefonadót, kommunális adót lenyel a költségvetés. Ezek után mi marad? A valódi, adózatlan nettó jövedelem jó ha eléri a 45 ezer forintot. A nettó minimálbér mintegy másfél millió munkásnál csak napi 100 forinttal emelkedett.

A kormányzatban a munkavállalói szegénység visszaszorításáról egyetlen mondat sem hangzik el. Jól tudják, hogy lenne rá megoldás és lehetne tenni annak érdekében, hogy az ne így legyen. Többek között az adójóváírás visszaállításával havi 16 ezer forint maradna a minimálbéreseknél és a munkaadó terhe sem nőne. De nem teszik, mert zsigerből utálják még azt a szót is, hogy munkás. Értem én, hogy fogalmuk sincs arról, hogy ez a kifejezés mit takar, mert egy sem akad, aki valaha kipróbálta volna. Mit tudnak ők a munkáról? Csak annyit, hogy szidni kell, mert ebből képződtek a Munkáspárt a Munkásőrség, a munkásmozgalom, a munkásotthon összetett szavak. Majd ha a kezükbe fognak egy eszközt, beülnek valamely járműbe, áthaladnak a hídon, vagy egy alagúton, telefonálnak a szeretteiknek, ajándékot, ruhát vesznek, akkor jusson eszükbe, hogy ezekben a holmikban benne van a másfél millió munkás hozzáadott értéke, szaktudása és verejtéke, nettó 68 700 forintért. Igen! Ők, az örökös minimálbéresek!