Örök magyar atomtitok

Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben számos törvényt módosított. Közülük a leginkább meghökkentő az a passzus volt, mely szerint a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg beruházáshoz köthető szerződések, üzleti, műszaki, döntést megalapozó adatok. Magyarán gyakorlatilag a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi információt egy emberöltőnyi időre titkosított a kormánypárti többség.

Az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek ezek után nem marad más lehetőségük, mint Áder János köztársasági elnöknél elérni, hogy ne írja alá a törvényt, illetve az még a kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Öt civil szervezet, a Transparency International, az Átlátszó, a K-monitor, az Energiaklub és a TASZ a köztársasági elnökhöz címzett nyílt levelükben részletesen indokolták, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, mindemellett uniós irányelvekbe is ütközik a tiltást elrendelő paragrafus.

"Azt sem tudjátok miről szavaztok"

A szavazás alatt az LMP képviselői táblákat tartottak a fejük fölé, egyebek mellett azzal a szöveggel, "Azt sem tudjátok miről szavaztok". Véleményüket alátámasztotta az a Facebook-on terjedő videó, amelyben az Index riportere kérdezte a fideszes képviselőket, miért van szükség a 30 éves titkosításra.

Néhány jellemző válasz:Túri-Kovács Béla, "Így szól a törvény", míg Tállai András közölte:"Hú, hát én erre nem tudok válaszolni". Akadt aki hétfőn még azt mondta, "holnapig van idő gondolkodni".

Rubovszky György szerint pedig "ez nem fontos kérdés", ezért nem is tud rá válaszolni.A fideszes Bencsik János viszont jól érthette miről van szó: tartózkodott a paksi bővítés adatainak 30 évre szóló titkosításáról tartott szavazáson.

Az LMP társelnöke, Szél Bernadett, a szavazás után közölte, a titkosítás sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infótörvény-ellenes is. Hozzátette: nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.

Az MSZP szerint a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint is a titkosítással a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke a PM nevében azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.

A Liberálisok részéről Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke a titkosítás elutasítása mellett magát a paksi bővítést szükségtelennek minősítette. Úgy vélte, a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonság szempontjából kényes adatokra jelenleg is hatályos törvények vonatkoznak. Ezzel szemben egy közpénzen finanszírozott óriás beruházás esetében igenis a nyilvánosságra tartoznak, hogy például milyen háttértanulmányok igazolják, hogy az atomerőmű bővítésre szükség van, pontosan hogyan akarja a kormány finanszírozni a beruházást. Az is a közre tartozik, hogy a beruházás költségében mekkora részt képviselnek az adófizetői pénzek és mekkorát az áram árába beépített források. Ezek nem nemzetbiztonsági ügyek, hanem a közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálják.

Az Európai Bizottság (EB) vizsgálni fogja egyebek mellett a paksi beruházás finanszírozási hátterét is, és ha úgy ítéli meg, hogy ez nem piaci módon történik, a kormány pedig nem tudja megindokolni, hogy miért pont ezt az erőművet támogatja és nem például egy megújuló energiát termelő beruházást, akkor a támogatás visszafizetésére is kötelezheti a feleket. Ez a jelenlegi papírforma szerint elérheti a 2 milliárd eurót is. Az EB illetékes bizottsága már jelenleg is folytat vizsgálatokat Pakssal kapcsolatban és annak eredményétől függ, hogy elindítja-e az eljárást.

Ámon Ada arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek építése időben általában csúszik és a költségek is jelentősen meghaladják a tervezettet.

Kitér a felelősség elől a bíróság?

A Szekszárdi Törvényszék a kedden kézbesített végzésében indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az MVM közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását. A per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala.

Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítási törvény, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.