Előfizetés

Zuglóban kihúzták a füldugót

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:07
Vidéken még kevesebbet tudnak szociális célokra költeni az önkormányzatok FOTÓ: NÉPSZAVA
Két lábra állították a szociális ellátóhálózatot - jelentette ki Dunai Mónika, a Fidesz szóvivője az M1 Ma reggel című műsorában. A politikus szerint a kormány adminisztrációs és anyagi terhet vesz le a helyhatóságokról, amelyek március 1-től maguk dönthetik el, kinek, milyen segítséget adnak a fennmaradáshoz. Arról azonban a szóvivő nem beszélt, hogy a tehetősebb települések, kerületek többet tudnak adni a rászorulóknak, mint azok, ahol kevesen fizetnek adót.

Orbán Viktor munkaalapú társadalmat akar, az "aki nem dolgozik, ne is egyék" elvet követi, holott ez a világ nem az, ahol mindenkinek tudnak munkát adni. Erről tegnap Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere beszélt az ATV Startnak. A politikus a Zuglóban március elsejétől bevezetett új szociális rendszer filozófiájára utalva kijelentette, ha mindenki szeretne és tudna dolgozni, mert ezt a tudása és az egészségi állapota lehetővé tenné, akkor sem lehetne mindenkinek munkája. Magyarországon az emberek többet és kevesebben dolgoznak, mint a régió más országaiban, ami véleménye szerint a rossz gazdaságpolitika következménye. Vannak olyan országok, ahol az "erőltetett" közmunkaprogram nélkül is magasabb a foglalkoztatottak száma, mert például a kismamáknak jut távmunka.

Segély helyett munkát - hirdeti a kormány. A szlogen jegyében szűnt meg egyebek mellett a szociális segély, a lakhatási-, illetve az adósságkezelési támogatás, a segélyezés felelősségét pedig az önkormányzatokra hárították. Karácsony szerint a többi között azért, mert tudják, hogy helyben nem húzhatják le a rászorulók előtt a rolót, hiszen jönnek és betörik. Ezért a kerületi Fidesz-frakció sem támogatta a szociális juttatások megszüntetését. Zuglóban, az országban először minimáljövedelmet szavaztak meg azok számára, akik saját jövedelmükből nem tudnak megélni. Karácsony szerint nem tettek mást, mint hogy kihúzták a füldugót, és meghallották, amit a szakemberek már tíz éve hangoztatnak.

Zugló nem tartozik a leggazdagabb települések közé, de az idén előteremti azt az 500 millió forintot, amiből támogatni tudják a kerületben élő rászorulókat. Azokat is, akik dolgoznak, de a bérükből nem képesek emberekhez méltón élni. A fővárosi kerületekben eltérő összegű segélyt fizetnek mostantól a nélkülözőknek. A tehetősebb városrészekben akár dupla lehet bizonyos támogatás, ezért a Budán lakók általában több segítségre számíthatnak, mint a pestiek, feltéve, hogy az önkormányzat ezt akarja. A kormánypárt szerint ugyanis eddig sokan visszaéltek a segélyekkel, így arra biztatták a települések vezetőit, hogy szigorítsanak a feltételeken. Az eltéréseket mutatja, hogy az I. kerületben a rászorulók márciustól 15 ezer forintot kaphatnak a lakásfenntartáshoz, az V. kerületben viszont csak 3000 forint igényelhető. Az évi hétmilliárd forintos iparűzési adóbevétellel gazdálkodó Budaörsön 4000 forint a lakhatási támogatás, míg a lét és a nemlét határán billegő Magyardombegyházon csak 2500 forint. A szociális szakma az új rendszerben egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a segélyezett közvetlenül ki lesz szolgáltatva a segélyező kénye-kedvének.

A Fidesz szóvivője tegnap a köztévében kijelentette, két lábra állították a szociális ellátóhálózatot, mert a jövedelemkompenzáló támogatásokért már nem az önkormányzatokhoz, hanem a járáshivatalokhoz kell fordulni. Dunai Mónika szerint ezzel adminisztrációs és anyagi terhet vett át az állam a településektől.

Jön az egységes kormányhivatali rendszer
Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek. Az Országgyűlés ugyanis tegnap elfogadta az erre vonatkozó részben kétharmados módosításokat. 
A jogszabály értelmében április 1-től a kormányhivatalokhoz kerülnek egyebek mellett a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is.
A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyeket pedig a járási hivatalok intézik majd. Mindez szükségessé teszi a többi közt a munkanélküliek ellátásáról, a társadalombiztosítási alapokról, a gyámügyi igazgatásról, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.



Állami Híradó az MTV minden adóján

Gyuricza Péter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:06
Kész Zoltán már bejelentette győzelmét és a kétharmad bukását, amikor a közmédiában még a szavazatokat számolták FOTÓ: MTI/NAGY
Leszerepelt a közmédia a veszprémi időközi parlamenti választás napján. A február 22-i vasárnapi estén mindent megtett, amit a közszolgáltatással, a nézők tájékoztatásával szemben egy médium elkövethet. Semmibe vette a hír frissességének szentségét, leköpte a nézőit, akik a Híradótól, A Lényegtől a lényeget, a valós eseményeket, a híreket várták.

Február 22-én, vasárnap Veszprémben időközi országgyűlési képviselő választást tartottak, miután a 2014-es voksoláson a választókerületben 20 százalékos fölénnyel győztes Navracsics Tibor európai uniós biztos lett, így parlamenti mandátumáról lemondott. A politika és a média hónapok óta srófolta a tétet, mondván, ezen a mandátumon múlik a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmada. Az ellenzék a kampányban ennek jelentőségét hangsúlyozta, újra és újra azt hirdette: megkezdjük a kétharmad lebontását. A kormánypártok ezzel szemben minimalizálni igyekeztek a választás jelentőségét, mondván, ami nagyon fontos volt, azt már elrendezték, a következő években hátra lehet dőlni, nincs szükség újabb kétharmados szavazásokra, szóval ennek a voksolásnak nincs nagy jelentősége.

Ez a vasárnap nagy nap volt a médiában. Mindenki bemutatta, mire képes, és hogyan képzeli a hírszolgáltatást, a tájékoztatást. Három csatorna esti műsorait párhuzamosan nézve a következőket láttam - miközben a közmédia, vagyis az MTVA által gyártott vasárnapi híradók, a politikai háttérműsor, illetve a Hír Tv és az ATV esti hír- és hírháttér műsorai között kapcsolgattam.

Érdemi eredmény helyett

Az M1 fél nyolckor már a headline-ban utalt arra, hogy bizony a veszprémi választás tétje a kétharmad. Aztán lendületes összeállításban megszólaltattak mindenkit, akit csak lehetett, bemutatva, melyik jelölt mikor adta le voksát, már aki szavazati joggal rendelkezett a körzetben. Kapcsolták a Nemzeti Választási Irodát is, ahonnan megtudtuk, hogy nem történt semmi rendkívüli a szavazás során. De mivel a szavazatok összeszámlálását csak közvetlenül a Híradó előtt kezdhették meg, ezért érdemi eredményt ekkor még nem közölhettek.

Ezért a folytatásban két időközi önkormányzati polgármester választással folytatták, majd azzal, hogy a tapolcai időközi országgyűlési választásra megkezdődött az ajánlások gyűjtése. Egységnyi jó hír következett, majd megint pártpolitika, és az aktuális lemez a menekültekről, miszerint betegek is vannak köztük, ezért komoly fertőtlenítésre volna szükség. Néhány külpolitikai hír, majd egy összeállítás a holokausztról, a cserkészek születésnapjáról, az idegenvezetők világnapjáról, a közmédia környezetvédelmi napi akciójáról, és persze A Dal döntőseiről, hiszen kialakult a döntő mezőnye. Hosszú belső promóciós anyag készült, hogy a nézők el ne felejtsék, egy hét múlva megint szavazhatnak, és A Dal bécsi küldöttjéről kell majd dönteniük.

Az M1 Híradó végéhez közeledve gyors kapcsolás a választási irodába - véletlenül se Veszprémbe, ahol a pártok várták az eredményeket. Megtudtuk, hogy addig a szavazatok 41 százalékát dolgozták fel, hogy Kész Zoltán vezet (pillanatnyilag, hangsúlyozta a tudósító), de ez még nem a végeredmény, arra 21.30-22.00 óráig várni kell. A Híradón edzett néző az utóheadline-t várta, de nem volt még vége. A Híradóban ekkor előkerült még egy veszprémi vonatkozású hír, melyből kiderült, hogy Schiffer András feljelenti Kész Zoltánt és minden trollt (!), amiért lefényképezték őt, és azt a látszatot keltették, hogy az LMP és a Fidesz ugyanazon a helyen rendezte be a főhadiszállását. Meg azt is, hogy az LMP társelnöke kellemetlennek érezte, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz listafelelőse, és Veszprém fideszes polgármestere ugyanonnan irányította ádáz küzdelmét a szavazók meggyőzése érdekében, mint ő. Szóval a Híradó ezzel a kis vörös farokkal azt üzente, hogy ugyan vezet Kész Zoltán, de bizony ő nagyon rossz ember, szóval senki ne szavazzon rá aznap, mert Schiffer mindjárt bepereli, és akár börtönbe is csukják a trollokkal egyetemben, mert bűn, hogy ugyanott látta az LMP és a Fidesz választási potentátjait. A Híradó amúgy egész nap Veszprémben tartózkodó stábja ez ügyben senkit nem szólaltatott meg, a hír közlését rábízták a műsorvezetőre. Azóta se hallottunk arról, hogy e rendkívül fontos, adászáró értesülés nyomán kit, vagy mit jelentett fel az LMP ezt ígérő politikusa.

Este nyolc óra után néhány perccel túléltük a Híradót, Borsa műsorvezető még beígérte a sporthíreket, az időjárás-jelentést, majd figyelmünkbe ajánlotta a Salamon király kincse című filmet. Úgy vélem, a közmédia az időközi választással és kétharmados téttel terhelt vasárnap nem is dönthetett volna jobban. Minek is készültek volna választási műsorral, vagy A Lényeg különkiadásával, amelyben értelmezhették volna az eredményeket? Minden érintett és valamire való eredményt elérő párthoz kapcsolhattak volna, közvetíthették volna a győztes sajtótájékoztatóját, megszólaltathatták volna a helyszínen tartózkodó korábbi képviselőt, Navracsics Tibort, aki a Hír Tv futó felirata szerint az eredmény ismerete előtt azt mondta, hogy a veszprémiek bölcsen szoktak tudni dönteni. Mennyi jó lehetőség, mennyi jó téma. Igazi közszolgálati feladat. De a bölcsek tanácsa (mindenki, aki egy ilyen döntést javasolhatott, meghozhatott, legyen Híradó vezető, hírigazgató, főszerkesztő, lemondani készülő intendáns, vezérigazgató…) úgy döntött, ezen a vasárnapon semmi lényeges nem történik, ne zavarjuk fölösleges információkkal a választópolgárokat (a zembereket).

Nem így a Hír Tv és az ATV. Ott semmi Salamon király, semmi Sharon Stone, hanem bele a közepébe. Mindkét csatorna vendégeket hívott, és folyamatosan értékelték, elemezték a helyzetet. A szavazatok összeszámlálása rekordgyorsasággal történt, a közmédia által valószínűsített fél tíz helyett már fél kilenc után néhány perccel 92 százalékos feldolgozottság mellett készülődött Kész Zoltán, hogy megköszönje a szavazók bizalmát, és bejelentse, hogy ezen az estén a Fidesz kétharmada a magyar Országgyűlésben véget ért. (Matematikai szempontból legalábbis.) Hát ilyen az, amikor a kereskedelmi televíziók közszolgálatot csinálnak. Amikor teszik a dolgukat.

A választásnak már vége

De lássuk, hol tartott ekkor a 80 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó legnagyobb hazai műsorgyártó óriás. Az M1-n Sharon Stone kápráztatta el a nézőket a Salamon király kincsében. Semmi baj, mert az M2-n nyolc órától Híradó. No, majd ott elcsípjük ezt a veszprémi diadalt. A kettesen azonban a Híradó műfajának karikatúráját közvetítették: minden felirat vagy jelzés nélkül megismételték az M1 fél nyolcas Híradóját. Vagyis akkor, amikor a Hír Tv és az ATV már éppen Veszprémbe kapcsolt, hogy Kész Zoltán tájékoztatóját közvetítse, a közszolgálat éppen azt mondta el, hogy:

„Megtudtuk, hogy addig a szavazatok 41 százalékát dolgozták fel, hogy Kész Zoltán vezet (pillanatnyilag, hangsúlyozta a tudósító), de ez még nem a végeredmény, arra 21.30-22.00 óráig várni kell. A Híradón edzett néző az utóheadline-t várta, de nem volt még vége. A Híradóban ekkorra előkerült még egy veszprémi vonatkozású hír, melyből kiderült, hogy Schiffer András feljelenti Kész Zoltánt és minden trollt (!), amiért lefényképezték őt, és azt a látszatot keltették, hogy az LMP és a Fidesz ugyanazon a helyen rendezte be a főhadiszállását. Meg azt is, hogy az LMP társelnöke kellemetlennek érezte, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz listafelelőse, és Veszprém fideszes polgármestere ugyanonnan irányította ádáz küzdelmét a szavazók meggyőzése érdekében, mint ő. Szóval a Híradó ezzel a kis vörös farokkal azt üzente, hogy ugyan vezet Kész Zoltán, de bizony ő nagyon rossz ember, szóval senki ne szavazzon rá aznap, mert Schiffer mindjárt bepereli, és akár börtönbe is csukják a trollokkal egyetemben, mert bűn, hogy ugyanott látta az LMP és a Fidesz választási potentátjait. A Híradó amúgy egész nap Veszprémben tartózkodó stábja ez ügyben senkit nem szólaltatott meg, a hír közlését rábízták a műsorvezetőre.”

Ugye, milyen idétlen így, írásban is, ha ugyanazt a szöveget másolom be, amit fentebb már olvashattak. És ha nem mondom el, hogy ez már elhangzott, akkor azt képzelhetik, hogy amikor másodszor mondom, ez maga a valóság. (Vagy azt, hogy talán meghibbantam.) Hát, a közszolgálati Híradó éppen így járt el. Nem zavart senkit, hogy a választásnak már vége, hogy a közmédiának lenne ilyenkor dolga, például tájékoztatási kötelezettsége, szóval az MTVA Híradója ezt a módszert természetesnek és normálisnak tartotta. Szeretném sietve jelezni, hogy ez se nem természetes, se nem normális. A Híradó ugyanis a televíziózás legélőbb műfaja. A hírolvasás is ilyen. A hajnal 2 órakor elmondott híreket nem szokás este 8-kor fölvenni. Sőt, ha hírfolyam, akkor illik új, friss hírekkel bővíteni a korábbi híradást. Kivéve a mai magyar közmédiában. Mert ott ezek szerint a szakmai etalon úgy szól, hogy ezeknek ennyi, oszt jó napot.

A Hír Tv és az ATV lassan kezdett visszatérni az eredeti műsorrendhez. Magam is azt hittem, ennyi megrázkódtatás után már nem jöhet több és más, de tévedtem. A Magyar Televízió ugyanis kitalálta az M3 csatornát, ahol régi filmeket, vetélkedőket, színházi közvetítéseket ismételnek szigorú szerkesztési elvek szerint. Én örömmel néznék például ugyanazon a napon, csak 25-35 éve leadott Híradót is, de nem. A hírszolgáltatásáért felelős vezetők fontosnak tartják, hogy a retrocsatornán az aznapi Híradóból tájékozódhasson a kedves néző. Nem adnak új műsort, nem szolgáltatnak friss információkat, és arról sem tájékoztatnak, hogy 22.20-22.50 között miért a fél nyolcas Híradót közvetítik. Így hát megtudhattam, hogy a közszolgálat szerint éppen akkor Veszprémben "a szavazatok 41 százalékát dolgozták fel, hogy Kész Zoltán vezet (pillanatnyilag, hangsúlyozta a tudósító), de ez még nem a végeredmény, arra 21.30-22.00 óráig várni kell…”

A folytatástól megkímélem a kedves olvasót, de azt fontosnak tartom elmondani, hogy éjjel 11-kor Borsa Miklós ezúttal is megígérte a sporthíreket, az időjárás-jelentést és naná, hogy a Salamon király kincseit Sharon Stone-nal a főszerepben.

A hét csúcseseménye

Egy életem, egy halálom, én bizony ekkor a ma még nemzeti főadóra kapcsoltam. Jaj, de a filmről már lemaradtam! Még a vége főcímet se csíptem el. De közszolgálati érzékeim azonnal fölfedezték, hogy az M1 képernyőjén fontos műsor fut. A Lényeg. A heti politikai-közéleti háttér és elemző műsor. Sokáig a közszolgálat Jokere, Obersovszky Péter volt ennek a házigazdája, de egy ideje az eddig minden közszolgálati pozíciójából (Híradó, Az Este, Szempont) kikopott Gulyás István beszélgetett elmélyülten. Mi más is lehetett volna a lényeg ezen a héten, mint a veszprémi időközi választás, és a kétharmad kérdése, ami vagy megmarad, és akkor megerősödik a kormánypárt, vagy elvész, és akkor jöhetnek a magyarázkodások. Jó, érdekes, izgalmas műsort lehet szerkeszteni, csak akarni kell. Hát, Gulyás István nem akarta. Vagy valaki más nem akarta, ez már mindegy is. Veszprém és a kétharmad helyett ezen a héten a közszolgálat hírérzékeny felelősei a növekedési hitelprogramot tartották a hét csúcseseményének. Sokszor elmondták, hogy növekedési hitelprogram, növekedési hitelprogram, hogy a nézők (ha értelmezhető még ez a kategória ezzel a közszolgálati teljesítménnyel kapcsolatban) el ne felejtsék. A bejátszásból Orbán Viktor se maradhatott ki, ő 2013-ban e témában mondott gondolatával vált aktuálissá. Matolcsy György frissebb volt, őt 2014-ből idézték. Aztán a szokott rutinnal Gulyás István kikérdezte az MNB talán osztályvezetőjét, talán főosztályvezetőjét, de ekkor én már elkapcsoltam. Sőt, kikapcsoltam a televíziót.

Ezen az estén a közmédia leszerepelt. Mindent megtett, amit a közszolgáltatással, a nézők tájékoztatásával szemben egy médium elkövethet. Semmibe vette a hír frissességének szentségét, leköpte a nézőit, akik a Híradótól, A Lényegtől a lényeget, a valós eseményeket, a híreket várták. Megtévesztette a nézőket: a közmédia hazudott. A Híradók minden jelzés nélküli ismétlése az M2-n és az M3 retrocsatornán évek óta bevett gyakorlat – ebben az illiberális (unortodox?) közszolgálati médiában.

És ez a közmédia most nemzeti hírcsatornát indít. Az előzmények erre predesztinálják is. A szakmai fölkészültség, a pártatlan szerkesztés, az el nem kötelezett, felkészült (felkészített?) riporteri magatartás, a műsorvezetők szervilizmusa, az újságírók ezres kirúgása, a lojális tanoncok és bérencek fölvétele – mind feljogosítja arra, hogy azt tegyen, amit csak akar. Ma még pártemberek, Orbán lojalistái néznek a szemünkbe napról napra. Ma még azon folyik a vita, hogy ki testnedv és ki nem az. De hátha egyszer választ kaphatunk talán arra a mindannyiunkat elevenen foglalkoztató kérdésre: ennek is vége lesz? Addig pedig a közszolgálati televízió műsorait nézésre, tájékozódásra nem ajánlom.

Először bukott el a kétharmad

F. Á.
Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:05
Orbán Viktor miniszterelnök szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén. Mögötte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b) és
Kósa Lajos szavazatán múlt kedden a Házban a kétharmad. A Fidesz ügyvezető alelnöke ugyanis nemmel voksolt "Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról" című jogszabályról, így a 130 igen mellett 44 nem szavazattal, 22 tartózkodás és egy nem mellett elbukott az indítvány. Ha Kósa igennel voksol, meg lett volna a jelenlévők kétharmada, amihez a vezető fideszes politikus figyelmetlensége miatt viszont a kormányoldal nem tudta biztosítani a szükséges többséget. 

Kósa maga jelezte, hogy tévedésből nyomta meg a nem gombot - mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Ám mivel a képviselőcsoportban elrendelték a kötelező szavazást, Kósát 100 ezer forintra büntetik.

Rogán szerint az ellenzék csak azért utasította el az egyes jogállási törvények módosítását, mert annak volt kétharmados része, és ezért presztízskérdésnek tekintették az ügyet. Holott ha megvizsgálták volna az előterjesztés tartalmát, akkor kiderült volna, hogy a javaslat olyan kérdésekről szól, amelyeket többször is számon kértek a kormánytöbbségen.

Az "Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról" szóló, szintén a jelenlévő képviselők kétharmadát igénylő javaslatot a jobbikos Apáti István távolmaradása miatt tudta elfogadni a kormánypárti többség. A parlament honlapja szerint Apáti igazoltan hiányzott a keddi plenáris ülésről, ám ha jelen van, az ellenzék megmutathatta volna, hogy igenis jelentősége van a kétharmadnak.

A szavazást követően a baloldali ellenzéki pártok azzal vádolták a Jobbikot, hogy a Fidesz szekerét tolja. A szocialisták és az Együtt is azt tudakolta, kap-e ezért támogatást Ornán Viktoréktól a szélsőjobboldali párt, milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy kiszolgálja a Fideszt. A DK szerint a szavazás is igazolja, hogy létezik az együttműködés a Fidesz és a Jobbik között. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője mindezt azzal utasította vissza, hogy Apáti családját a hétvégén a helyi cigánymaffia drogos tagja megfenyegette, ezért feljelentést tett és feleségével, valamint néhány hónapos kislányával otthon maradt. A mátészalkai képviselő közleményében szánalmasnak nevezte azokat, "akik ebből az életveszélyes fenyegetésből politikai hasznot kívánnak húzni". Azt írta, vállalja a következményeket, ha a frakció szankcionálja a hiányzást, de számára a családja élete mindennél fontosabb.

A Fidesz frakcióvezetője kedden arról is beszélt, hogy a kezdeményezésére hétfőn ötpárti egyeztetést tartottak a parlamenti pártok képviselőcsoport vezetői. Ezen kiderült, hogy az ellenzék nem támogatja az Iszlám Állam (IÁ) elleni küzdelemben való magyar részvételt, így az erről szóló tárgyalások megrekedtek. Mivel a kormánypártoknak nincs kétharmados többségük, ezt az ügyet nem tudják keresztülvinni a Házon.