Zuglóban kihúzták a füldugót

Két lábra állították a szociális ellátóhálózatot - jelentette ki Dunai Mónika, a Fidesz szóvivője az M1 Ma reggel című műsorában. A politikus szerint a kormány adminisztrációs és anyagi terhet vesz le a helyhatóságokról, amelyek március 1-től maguk dönthetik el, kinek, milyen segítséget adnak a fennmaradáshoz. Arról azonban a szóvivő nem beszélt, hogy a tehetősebb települések, kerületek többet tudnak adni a rászorulóknak, mint azok, ahol kevesen fizetnek adót.

Orbán Viktor munkaalapú társadalmat akar, az "aki nem dolgozik, ne is egyék" elvet követi, holott ez a világ nem az, ahol mindenkinek tudnak munkát adni. Erről tegnap Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere beszélt az ATV Startnak. A politikus a Zuglóban március elsejétől bevezetett új szociális rendszer filozófiájára utalva kijelentette, ha mindenki szeretne és tudna dolgozni, mert ezt a tudása és az egészségi állapota lehetővé tenné, akkor sem lehetne mindenkinek munkája. Magyarországon az emberek többet és kevesebben dolgoznak, mint a régió más országaiban, ami véleménye szerint a rossz gazdaságpolitika következménye. Vannak olyan országok, ahol az "erőltetett" közmunkaprogram nélkül is magasabb a foglalkoztatottak száma, mert például a kismamáknak jut távmunka.

Segély helyett munkát - hirdeti a kormány. A szlogen jegyében szűnt meg egyebek mellett a szociális segély, a lakhatási-, illetve az adósságkezelési támogatás, a segélyezés felelősségét pedig az önkormányzatokra hárították. Karácsony szerint a többi között azért, mert tudják, hogy helyben nem húzhatják le a rászorulók előtt a rolót, hiszen jönnek és betörik. Ezért a kerületi Fidesz-frakció sem támogatta a szociális juttatások megszüntetését. Zuglóban, az országban először minimáljövedelmet szavaztak meg azok számára, akik saját jövedelmükből nem tudnak megélni. Karácsony szerint nem tettek mást, mint hogy kihúzták a füldugót, és meghallották, amit a szakemberek már tíz éve hangoztatnak.

Zugló nem tartozik a leggazdagabb települések közé, de az idén előteremti azt az 500 millió forintot, amiből támogatni tudják a kerületben élő rászorulókat. Azokat is, akik dolgoznak, de a bérükből nem képesek emberekhez méltón élni. A fővárosi kerületekben eltérő összegű segélyt fizetnek mostantól a nélkülözőknek. A tehetősebb városrészekben akár dupla lehet bizonyos támogatás, ezért a Budán lakók általában több segítségre számíthatnak, mint a pestiek, feltéve, hogy az önkormányzat ezt akarja. A kormánypárt szerint ugyanis eddig sokan visszaéltek a segélyekkel, így arra biztatták a települések vezetőit, hogy szigorítsanak a feltételeken. Az eltéréseket mutatja, hogy az I. kerületben a rászorulók márciustól 15 ezer forintot kaphatnak a lakásfenntartáshoz, az V. kerületben viszont csak 3000 forint igényelhető. Az évi hétmilliárd forintos iparűzési adóbevétellel gazdálkodó Budaörsön 4000 forint a lakhatási támogatás, míg a lét és a nemlét határán billegő Magyardombegyházon csak 2500 forint. A szociális szakma az új rendszerben egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a segélyezett közvetlenül ki lesz szolgáltatva a segélyező kénye-kedvének.

A Fidesz szóvivője tegnap a köztévében kijelentette, két lábra állították a szociális ellátóhálózatot, mert a jövedelemkompenzáló támogatásokért már nem az önkormányzatokhoz, hanem a járáshivatalokhoz kell fordulni. Dunai Mónika szerint ezzel adminisztrációs és anyagi terhet vett át az állam a településektől.

Jön az egységes kormányhivatali rendszer

Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek. Az Országgyűlés ugyanis tegnap elfogadta az erre vonatkozó részben kétharmados módosításokat.

A jogszabály értelmében április 1-től a kormányhivatalokhoz kerülnek egyebek mellett a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is.

A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyeket pedig a járási hivatalok intézik majd. Mindez szükségessé teszi a többi közt a munkanélküliek ellátásáról, a társadalombiztosítási alapokról, a gyámügyi igazgatásról, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.