Fél a kormány Európától

Még márciusban módosítania a kell a kormánynak, különben az Európai Bizottság maga függesztheti fel a reklámadót. Lázár János a jövő szerdai kormányülésen tesz javaslatot a csökkentésre. Konkrétumok említése nélkül a csúcsminiszter arra tett ígéretet, hogy „megvédik” a kis cégeket a tehertől, és elárulta: soknak tartja a közmédia 80 milliárdos büdzséjét. Eközben egyre tisztábban körvonalazódik a Simicska Lajos „utáni” új jobboldali médiavilág: mozgolódik a Századvég, és bár az Orbán Viktorhoz mindig lojális Helyi Téma komoly bajba került, információink szerint „még teremhet babér” Vitézy Tamás lapjának.

"Először fenyegettek meg bennünket azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami a legsúlyosabb szankciók egyike" – adott tájékoztatást az Európai Bizottság (EB) előtt lévő reklámadóval kapcsolatos eljárásokról tegnap Lázár János a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Az RTL-csoport hivatalos panasza nyomán jelenleg az EB adó-, illetve versenyjogi főigazgatósága is vizsgálja a reklámadót: a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány még februárban kapott „néhány hetet” a módosításra, ha nem teljesítik, eddig példátlan szankcióként, az EB maga függesztené fel a reklámadó-törvényt, de kötelezettségszegési eljárásra is utaltak. Az óra igencsak ketyeg, így Lázár szerint még márciusban módosítják a törvényt. Konkrét javaslatot leghamarabb a március 11-i kormányülésen tesz.

Bár a várakozások arról szóltak, hogy ezeket a részleteket már tegnap ismerteti a gazdasági bizottság előtt, a csúcsminiszter szinte ódzkodott a konkrétumok említésétől. Ismét arra utalt, hogy néhány uniós országban, így Svédországban, Ausztriában, Dániában és Belgiumban van öt százalék körüli reklámadó, és ez Európában a legmagasabb – bár Magyarországon jelenleg éppen 50 százalék, Lázár viccesen azzal hárított, hogy a „kiváló magyar próbálkozás” az EB „tűrőképességét megviselte”. Bár a bizottsági elnök Rogán Antal 3-5 százalékra való csökkentésre utalt, az ülés után Lázár már 5-10 százalékról beszélt. Lapunk értesülése szerint azonban a legvalószínűbb, hogy a végső javaslat öt százalék körüli lesz. Bizonyos, hogy a módosítás nyomán a már beszedett adót az államnak vissza kell fizetnie.

Bár az utóbbi hetekben a miniszter békülékeny hangot ütött meg a német RTL kapcsán, a bizottsági ülésen Lázár, miután elismerte a tulajdonos Bertelsmannal folytatott tárgyalásokat, azt mondta: a társaság „jelentette az európai tőzsdéken, hogy a működését érdemben befolyásoló” adóról van szó, ezért volt kénytelen a kormány asztalhoz ülni velük. Lázár azt mondta, a megállapodásnak „politikai tartalma azért nem lehetett, mert világos elveket fogalmaztak meg a műsorszerkesztési elveikről” – amivel egyértelműen arra utalt, hogy a kabinetnek jól jött volna, ha a csatorna mégis „puhul”.

Arról is még csak találgatások vannak, hogy alsó sáv nélkül marad-e az adó, ami sok ezer hazai céget tehet tönkre. „Nem rajtunk múlik” – Lázár így próbálta rövidre zárni az erre vonatkozó ellenzéki kérdéseket, majd ígéretet tett, hogy a javaslat majd „megvédi” a kis cégeket. Az idei költségvetés mindenesetre 6,6 milliárdnyi bevétellel számolt az adóból, ami meglepően kevés a tavaly nyári bevezetéskor elhangzott 8-10 milliárdos várakozáshoz képest. Csakhogy, mint az LMP-s Szabó Tímea felvetette, a közmédia évi 80 milliárdjához képest smafu, tehát gazdaságilag teljesen indokolhatatlan a reklámadó. Ekkor jelentette ki Lázár: „egyetért” azokkal, akik sokallják az állami média támogatottságát, és ha érkezik az ellenzéktől „költségracionalizáló” javaslat, kész támogatni azt.

A reklámadó ellenére is jó évet zárt a piac

Bővüléssel zárta a 2014-es évet a reklámpiac: a reklámtorta 189,5 milliárd forintra nőtt 2013 összesen 175,5 milliárdos költéséhez képest - derült ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) összegzéséből.

A hazai cégek reklámköltése 10 százalékot nőtt. Urbán Zsolt, a szövetség elnöke szerint a reklámadó piactorzító hatása miatt mégsem felhőtlen az öröm. Kirobbanó volt viszont az állami költekezés: 2013-hoz képest 35 százalékkal többet költöttek, főként a választási kampányok miatt. A legtöbb közpénz a televízióknál landolt.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a bevételek tavaly meghaladták a 100 milliárdot: ebből 60 a terjesztési árbevétel. Szerinte a print piac az idén elérheti a növekedést megelőző egyensúlyi pontot. Az MRSZ a múlt héten levélben is fordult a gazdasági bizottsághoz a reklámadó miatt, tegnap Lázár János azt ígérte: felveszik a kapcsolatot a szakmai szervezettel is.

Teremhet még babér a Helyi Témának

A Századvég veheti meg a Helyi Témát - értesült lapunk. Tegnap számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor környezete a Simicska Lajos "utáni" időkben nem kizárólag a közmédiára, hanem egy új hetilapra, új rádió- és tévéadóra is alapozná az új állami médiabirodalmat. Ezek mellett az ingyenes Helyi Téma is egy új felület lehet, amire információink szerint alapozna a Napi Gazdaságot 2013-ban már megszerző Századvég. Apropót is ad a vásárlásra, hogy az Orbánhoz mindig lojális Vitézy Tamás lapját kiadó Théma Lapkiadó Kft. a NAV végrehajtása alá került. Az utóbbi hetekben nem jelent meg a lap, ám Veszprémben most még megjelentek két példánnyal - ezt a számot ugyanakkor nem a 2013 óta lényegében fizetésképtelen Théma nyomda nyomta.

Orbánnak még jól jöhet a lap, még a tavalyi 500 ezres példányszámával is. Értesüléseinket erősíti a hvg.hu beszámolója, ami szerint az állam átveheti a miniszterelnök távoli rokonságába tartozó Vitézy horvátországi cégcsoportját, az Indexnek pedig Vitézy azt közölte: nem szűnik meg a lap.

Simicska viszont tegnap is újabb "katonákat" vesztett: egy héttel a célpontosok, egy hónappal korábbi főnökeinek távozása után felmondott a Hír Tv Híradójának főszerkesztője, Mentes Katalin, aki a kezdetek, 2010 óta látta el feladatát. Eközben indoklás nélkül hívta vissza az MVM Gopcsa Péter igazgatósági tagot az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. közgyűlésén: a gyakran Simicska "emberének" titulált Gopcsa vezérigazgatói tisztsége is megszűnt.

A sajtó az új médiaháborútól függetlenül is mostoha napjait éli: nagyszabású leépítés volt a Blikknél, összesen nyolc embert bocsátottak el, újságírókat, szerkesztőket, tördelőket, a Vasárnapi Blikk teljes stábjától elbúcsúztak.