Jó hír: nyitva lesznek a plázák vasárnap is

Publikálás dátuma
2015.03.04. 15:26
Illusztráció: Thinkstock
A hazai bevásárlóközpontok nagy többsége március 15-e után is fogadja a látogatókat vasárnaponként, a törvény előírásainak betartása mellett - közölte a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerdán.

Azok a bevásárlóközpontok biztosan kinyitnak továbbra is, amelyekben működik mozi, de az elmúlt napok egyeztetései alapján úgy tűnik, hogy egyre több olyan létesítmény is fogadja majd a látogatókat, ahol nincs mozi. A kinyitó plázákban található éttermek, kávézók, valamint azok a szolgáltatók és kereskedelmi üzletek is kinyitnak, amelyek nem esnek a törvény hatálya alá, mert kétszáz négyzetméternél kisebbek és a tulajdonos vagy családi segítő dolgozik az üzletben - összegezte az MBSZ. 

A szövetség tájékoztatása szerint a 22 budapesti bevásárlóközpontból csak nyolcban nincs mozi, vidéken a 28 plázából kilenc üzemel mozi nélkül. A szervezet információi szerint a fővárosiak közül négy olyan bevásárlóközpont is kinyit, ahol nem üzemel mozi, vidéken pedig hat tervezi, hogy nyitva tart vasárnaponként.

A bevásárlóközpontok üzemeltetői a törvény hatályba lépése előtt próbálnak felkészülni a jogszabály előírásainak megfelelően, több helyen még folyik az egyeztetés az épületben üzlethelyiséget bérlő vállalkozókkal. Ezt sok esetben nehezíti, hogy még nincs kormányrendelet vagy végrehajtási rendelet, amelyre nagy szükség lenne, mert a törvény több helyen pontatlanul vagy tág értelemben fogalmaz - írja az MBSZ. Szerintük nehezíti a felkészülést, hogy a törvény hatályba lépése előtt több módosító indítvány is folyamatban van, illetve a korábbi kormányrendeletet sem fogadták el.

A szövetség szerint a vasárnapi zárva tartás miatt valószínűleg szombatonként nagy zsúfoltságra kell készülni. Egyebek mellett emiatt is tervez több bevásárlóközpont hosszabbított nyitva tartást, elsősorban csütörtökön, pénteken és szombaton. Jellemzően az esti nyitva tartást hosszabbítják meg egy órával, így Budapesten általában este 9 helyett 10 óráig várják a vásárlókat, míg vidéken az eddigi este 8 helyett 9 óráig lesznek nyitva. A vidéki plázák esetében felmerült a reggeli korábbi nyitás is. A bevásárlóközpontok üzemeltetői több helyen még egyeztetnek a bérlőkkel a nyitva tartásról - közölte a szervezet.

A bevásárlóközpontok szövetsége továbbra is kitart amellett, hogy a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvény káros a gazdaságra, a kereskedelemre, nem védi a kiskereskedőket, sem a kereskedelmi alkalmazottakat, és kellemetlen a vásárlóknak. Az MBSZ közgyűlése a törvény visszavonása érdekében úgy döntött, hogy csatlakozik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Liga Szakszerveztek által kezdeményezett népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtéshez - közölték.

A parlament tavaly december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így 2015. március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként, így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.

Szerző

Nahát! A kormány eltörölte az emberek adósságait

A pristinai kormány eltörölte a koszovóiak 2009 előtti adó-, közmű- vagy vámtartozásait azzal a feltétellel, hogy az adósok kifizetik az utóbbi öt évben felhalmozott tartozásokat - számolt be róla szerdán internetes oldalán a Tribuna című pristinai napilap.

A koszovói kormány így a becslések szerint mintegy 150-200 millió euróról "mond le" - fogalmazott egy hónapja a tervet ismertetve Avdullah Hoti pénzügyminiszter. Hozzátette: a 2008-as év vízválasztó volt Koszovó életében, akkor kiáltotta ki függetlenségét és akkor fogadták el az új alkotmányt is, ezért döntött úgy a kormány, hogy a 2008-as esztendő végéig felhalmozott tartozásokat engedi el.

Isa Mustafa kormányfő decemberben beiktatott kabinetje ettől az intézkedéstől a nagymértékű elvándorlás megállítását, illetve visszafordítását várja. Az Európai Unióba elvándorolt koszovóiak ugyanis egyebek mellett a rossz gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel és a szegénységgel indokolták távozásukat.

Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Az 1,8 milliós balkáni országban a becslések szerint mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból (528 forint) kell megélniük.

Koszovó a legfiatalabb európai állam, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, ezt azonban hiába ismeri el a világ több mint 100 országa, Szerbia nem akarja tudomásul venni, ahogyan Oroszország, Kína és öt uniós tagállam (Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Románia) szerint sem önálló ország Koszovó. A rendezetlen helyzet miatt pedig elmaradnak a külföldi beruházások és a fejlesztések is.

Szerző

Nahát! A kormány eltörölte az emberek adósságait

A pristinai kormány eltörölte a koszovóiak 2009 előtti adó-, közmű- vagy vámtartozásait azzal a feltétellel, hogy az adósok kifizetik az utóbbi öt évben felhalmozott tartozásokat - számolt be róla szerdán internetes oldalán a Tribuna című pristinai napilap.

A koszovói kormány így a becslések szerint mintegy 150-200 millió euróról "mond le" - fogalmazott egy hónapja a tervet ismertetve Avdullah Hoti pénzügyminiszter. Hozzátette: a 2008-as év vízválasztó volt Koszovó életében, akkor kiáltotta ki függetlenségét és akkor fogadták el az új alkotmányt is, ezért döntött úgy a kormány, hogy a 2008-as esztendő végéig felhalmozott tartozásokat engedi el.

Isa Mustafa kormányfő decemberben beiktatott kabinetje ettől az intézkedéstől a nagymértékű elvándorlás megállítását, illetve visszafordítását várja. Az Európai Unióba elvándorolt koszovóiak ugyanis egyebek mellett a rossz gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel és a szegénységgel indokolták távozásukat.

Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Az 1,8 milliós balkáni országban a becslések szerint mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból (528 forint) kell megélniük.

Koszovó a legfiatalabb európai állam, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, ezt azonban hiába ismeri el a világ több mint 100 országa, Szerbia nem akarja tudomásul venni, ahogyan Oroszország, Kína és öt uniós tagállam (Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Románia) szerint sem önálló ország Koszovó. A rendezetlen helyzet miatt pedig elmaradnak a külföldi beruházások és a fejlesztések is.

Szerző