A Nemzetgazdasági Minisztérium - mint a napi.hu észrevette - a kormany.hu-ra feltöltötte a NAV jelentését, amelyben cáfolni igyekeznek azt a vádat, hogy az amerikai érdekeltségű cégek áfacsalásokkal kapcsolatos panaszainak kivizsgálását mellőzték volna, illetve hogy túl kemények lettek az amerikai adózókkal szemben (utóbbit egyébként rajtuk kívül nem állította senki - a szerk.).
"A vizsgálat az összes amerikai érdekeltségű céget érintő konkrét ügy tételes felülvizsgálata eredményeként megállapítja, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati dokumentáció alapján - a (...) még felülvizsgálat alatt álló ügyeken kívül - az állami adó- és és vámhatósági eljárásai során nem merültek fel olyan információk, tények vagy körülmények, amelyek arra utalnának vagy arra utaltak volna, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vizsgált időszakban az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben bármilyen diszkriminatív intézkedést alkalmazott/megkísérelt volna alkalmazni a vizsgálat alá vont eljárási típusokban, vagy mellőzte volna az amerikai cégek által tett közérdekű bejelentések kivizsgálását és ezzel törvényi kötelezettséget sértett volna, vagy bármilyen az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló jogi eszköz, akár törvényes, akár jogtalan alkalmazásával megkísérelt volna amerikai érdekeltségű cégeknek adózási, pénzügyi, illetve gazdasági hátrányt/érdeksérelmet okozni." Ez a jelentés összegzése, melyet tehát Vida maga hagyott jóvá, s vélhetően a Nemzetgazdasági Minisztérium is kielégítőnek talált.
A jelentés szerint a NAV-nak nem volt egyértelmű, melyik cégek számítanak az USA érdekeltségébe, mert ilyen nyilvántartásuk nincsen, így végül 850 olyan magyar cégnek vizsgálták az adóügyeit, amelyeknek alapítói között amerikai személyek vagy cégek voltak. A közérdekű bejelentésekről azt írják, az amerikai cégek "rendkívül csekély számú" panaszának kivizsgálása az általános rendnek megfelelt. A jelentésben ugyanakkor kitérnek egy esetre, amely - mint az a kitakart részek ellenére is olvasható - a Bunge Zrt. által étolaj-áfacsalási ügyekben kezdeményezett vizsgálat nyomán zajló nyomozásról ejt szót, ám ez a NAV szerint már a cég bejelentése előtt is az adónyomózók és a hatóság "kiemelt vizsgálati területét képezte".
Azt nem tudni, hogy a most nyilvánosságra hozott jelentés mikor készült, ugyanis az azt aláíró Vida nevén kívül minden más személyes - ám közérdekből nyilvános - adatot töröltek a dokumentumból, így a dátumot is. A jelentés címében 2015 szerepel, a nemzetgazdasági tárca a kormány.hu-n pedig március 3-i dátummal hozta nyilvánosságra. A jelentés elkészítését 2014. november 6-án rendelték el. A 18 oldalas adóhivatali anyag szerint a vizsgálatban nem csak a NAV központja vett részt, de bevonták a helyi szerveket - vagyis a ténylegesen vizsgálatot folytató igazgatóságokat. Az anyagban a NAV elismeri, hogy a felülvizsgálat során 5 esetben tapasztaltak az általános eljárási rendtől eltérő szokatlan körülményt, így ezeknek a soron kívüli kivizsgálását a NAV elnöke, illetve az illetékes főigazgató elrendelte, minden egyéb kérdésben azonban kifogástalannak minősítették saját munkájukat.
Megírtuk: tavaly novemberben, amikor a Magyar Nemzetben elismerte személyes érintettségét a beutazási tilalmak ügyében, Vida azt ígérte, hogy saját maga fogja felügyelni a vizsgálatot, hogy kiderüljön, van-e bármilyen korrupcióra utaló működési probléma az adóhatóságon belül, különös tekintettel az áfacsalási ügyekre. Noha a korrupciógyanúba keveredett NAV-elnök e kijelentése önmagában is furcsa volt, az még pikánsabbá tette a dolgot, hogy Vida munkáltatója, a nemzetgazdasági miniszter, de a kormányfő is elfogadta e belső vizsgálatot az ügyet tisztázandó. Lapunk többször is rákérdezett a kabinetnél, hogy a NAV működését érintő, súlyos amerikai gyanúk ügyében indítanak-e bármiféle vizsgálatot, ám a kormány nem utasította az erre törvényi jogosultsággal rendelkező Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), s más eljárások sem indultak. Az igazságszolgáltatás eközben szintén nem a NAV eljárásmódját vizsgálta, a jelenleg is zajló - közelebbről nem ismert - nyomozást csak azután indította meg a magyar vádhatóság, hogy világossá vált: az amerikai hatóságok csak hivatalos nemzetközi jogsegély-eljárás keretében adják át információikat, Vida pedig nem tudja beperelni André Goodfriend - azóta már távozott - amerikai ideiglenes ügyvivőt.
Előzőleg - mint ismert - az Egyesült Államok megvonta Vida Ildikó beutazási engedélyét, Goodfriend szerint azért, mert érintet volt konkrét korrupciós ügyben. A USA-ügyvivője egy szóbeli jegyzékben is jelezte a magyar külügynek az adóhivatal működésével és egyes magyarországi korrupciós ügyekkel (így a nemzeti dohányboltokkal) kapcsolatos véleményét - a jegyzéket, amely megfelelt a diplomáciában a "szóbeli jegyzékkel" szemben támasztott követelményeknek, a magyar kormány tagjai, és maga Orbán Viktor is "papírfecninek" minősítették, így érdemi vizsgálat akkor sem indult.
Pedig Vida mellett további öt kormányzati tisztségviselőt - a NAV-elnök több adóhatósági kollégáját is - korrupciós vádak miatt tiltottak ki az USA hatóságai. Horváth András volt adóellenőr szerint pedig két amerikai multicéggel kapcsolatban is korrupciós kísérlet történt, a két vállalat egy magyar gabonakereskedelmi cég vásárlója volt, utóbbi magyar cég Horváth szerint milliárdos áfa-csalásokban vett részt. A volt NAV-ellenőr minderről a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak is részletesen beszélt januári kihallgatásán. A NAV egyébként legutóbb tavaly novemberben közölt egy hasonló jelentést, amiben egy hétvége alatt tisztázták, hogy az ezermilliárdos áfacsalásokról kitálaló Horváthnak semmiben sincs igaza.