brókerbotrány;Buda-Cash;

2015-03-05 06:20:00

Brókerek a célkeresztben

Tegnap megindította, és március végéig befejezi a DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítását az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA). Eközben az MNB valamennyi befektetési szolgáltatóra, brókercégre kiterjesztette vizsgálatát. Valójában azonban a kormány a valóban bűncselekményt sejtető működésű társaságok helyzetét kihasználva a teljes pénz- és tőkepiac átrendezésére tesz kísérletet.

A Buda-Cash érdekkörébe tartozó kisbankok betétesei reménykedhetnek, szerdán ugyanis elindult az OBA kártalanítási folyamata, amely legkésőbb március 31-ig be is fejeződik - mondta lapunknak Tóth István. A befektetési védelmi alap kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a DRB-bankcsoport betéteseinek nincs teendőjük, a kártalanítást az OBA-tól automatikusan megkapják, előzetesen erről levélben is értesítik őket.

Postás viszi majd ki az 500 és 100 ezer forint közötti pénzeket. A 100 ezer és 2,5 millió forint közötti összegről a postai kézbesítőtől kapnak értesítést, amely tartalmazza azt, hogy melyik postán tudják a betétesek felvenni az őket megillető összeget. A 2,5 és 5 millió forint között az OBA Betétbiztosítási Kártyát bocsát ki. A kártyát és a hozzá tartozó PIN-kódot tartalmazó borítékot, valamint a kifizetési elszámolást külön postai küldeményként állandó lakcímükön kapják kézhez a betétesek. (A kártyával felvehetik az összeget az OTP Bank bankjegykiadó automatáinál (legfeljebb napi 800 ezer forintot), vagy egy összegben az OTP fiókjaiban és a postahivatalokban.) Ötmillió forint felett az OBA által küldött levélben megnevezett takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhetnek kártalanítási összegről – ez lehet betétlekötés, átutalás vagy készpénzfelvétel. A maximális kártalanítási összeg 100 ezer euró, mintegy 30 millió forint. Ha a bank felszámolása során találnak még maradványösszeget, akkor a 100 ezer euró feletti betétesi igényeket is kielégítik.

Tóth Istvántól megtudtuk azt is, hogy az OBA kártalanítása túlmutat a pillanatnyi vagyoni helyzetén, ha az alap pénze elfogyna, akkor az MNB által felajánlott hitelből is kártalanítanak majd. Ezt a pénzt az OBA-nak vissza kell majd fizetni, ám arról igazgatóságuk nem döntött még, hogy ezen címen felemelik-e a bankok rendszeres befizetéseinek összegét.

A HVG ma megjelenő számában a hetilap arról ír, hogy virtuális sikkasztás volt a Buda-Cash trükkje. A takarékszövetkezetei bankká válásához szükséges kétmilliárd forintos jegyzett tőkét, illetve a hitelfedezetek egy részét vagy egészét a Buda-Cash csak virtuálisan, papíron állíthatta elő – feltételezték a HVG-nek a brókervilág belső ügyeit ismerő forrásai. Ha viszont tényleg ez volt az egyik bűvészmutatvány, a kreált értékpapír-állomány csak virtuálisan hiányzott, hiszen az soha nem is létezett. Ez részben magyarázhatja, miért nem tüntettek ezrek a Buda-Cash brókerházai előtt. (Ezt a viszonylagos csöndet "kihasználva" tegnap a jegybank visszavonta a Buda-Cash működési engedélyét is.)

Az MNB felügyeleti jogkörében eljárva minden esetre elkezdte valamennyi brókercég, befektetési szolgáltató vizsgálatát. A várható jogszabálymódosítást megelőzve már most ötről három évre rövidítik le a pénzügyi szolgáltatók rendszeresen visszatérő ellenőrzését. Ugyanakkor szakértők szerint a felügyelet felfokozott aktivítása - és a Széchenyi Bank tulajdonosai elleni büntető eljárás kezdeményezése - mögött az a hátsó gondolat is meghúzódhat, hogy fokozatosan megtisztítsák a piacot a kormányzat által nem mindig kedvelt résztvevőktől. Kisebb-nagyobb hiányosságot ugyanis csaknem mindenütt lehet találni. Természetesen nem a bűncselekményeket elkövetők kiszűrése miatt aggódnak a pénz- és tőkepiaci szereplők, hanem azért, hogy 100 milliárd forint körüli sikkasztás gyanújánál nem történik erőteljesebb szabadságkorlátozó lépés, ugyanakkor - egyébként jogosan - ennél jóval kisebb értékű visszaéléseknél igen.