Előfizetés

Fura ajándékokat kapott II. Erzsébet

Publikálás dátuma
2015.03.05. 09:30
Enrique Pena Nieto mexikói elnök és a királynő. FOTÓ: Getty Images
Enrique Pena Nieto mexikói elnököt látta vendégül a hét elején II. Erzsébet a Buckingham Palotában. A vizit alkalmából közzétették, hogy milyen ajándékokat kapott a brit uralkodó korábban Mexikóból, 1975-ben például egy míves bőrnyerget. 

A Mashable amerikai portál ennek kapcsán összegyűjtötte, milyen fura ajándékokat kapott az évek során II. Erzsébet. A brit uralkodó évente legalább két állami díszvacsorát ad, s külföldi vendégei soha nem jönnek üres kézzel. Noha mostanában II. Erzsébet kevesebbet utazik, külföldi útjain is elhalmozták ajándékokkal.

Burmai lovak, teknősök, fekete hódok érkeztek egyebek mellett a Buckingham Palotába. A királynő 1968-ban két lajhárt hozott haza Brazíliából, a londoni állatkertnek ajándékozták őket. De kapott a királynő csigaházat, cápafogból készült kardot is. Ausztráliából 500 láda ananászkonzervvel kedveskedtek neki 1947-ben, amikor még csak hercegnő volt. Új-Zélandról egy maori csónakkal, az Egyesült Államokból 1991-ben cowboycsizmával tért haza II. Erzsébet. 1972-ben Pompidou francia elnök szitakötő alakú, különleges borhűtő alkalmatosságot ajándékozott a brit uralkodónak. 1958-ban a kanadai Brit-Columbiából maori oszloppal lepték meg. Egy ismert lótenyésztő, Christina Patino a királyi istálló egyik kancájának hozott össze randevút egy nemes telivérrel. A Mashable megjegyezte, II. Erzsébetet ismerve talán ennek az ajándéknak örülhetett a legjobban.

A brit királyi család többi tagja sem marad ajándékok nélkül, Károly herceg, a trónörökös csupán tavaly 176 külföldi ajándékról számolhatott be, egyebek mellett egy ponchót és egy pár rumbatököt is kapott. Károly első unokája, György herceg még csak másfél éves, de már több mint 700 ajándékot küldtek neki szerte a világból. 

Új videó a Nyemcov-gyilkosságról

Tonya Samsonova újságírónő az Echo of Moscow honlapján publikált blogjára feltett egy új videófelvételt, amely egy autóból készülhetett. A kocsi három perccel a gyilkosság után haladt el a Bolsoj Moszkovorecki hídon, s jól látszik rajta az a hókotró, amely megállt a sétáló Nyemcov és modell barátnője mellett. 

A köztisztasági jármű takarásában adhatta le a lövéseket a gyilkos, aki egy lépcsőn állt lesben, a párra várakozva, majd utóbb egy autóba beülve elmenekült. Egy ezüstmetál kocsi is parkolt a videó szerint a tetthely közelében, észak-oszétiai rendszámmal. Az ellenzéki politikusra hátulról hat lövést adtak le, ezek közül négy talált. Barátnője vallomásában nem tudott leírást adni sem a gyilkosról, sem az autóról, amellyel a férfi elmenekült, arra hivatkozott, hogy sokkos állapotban volt.

Az RT kormánypárti orosz hírportál forrásai szerint két dél-oroszországi férfit gyanúsítanak a merénylet elkövetésével, a fantomképüket azonban nem hozzák nyilvánosságra. A nyomozóbizottság szóvivője, Vlagyimir Markin megismételte azt a korábbi állítást, hogy a gyilkosság provokáció lehetett, s célja Oroszország destabilizálása. Azt sem zárják ki, hogy a Charlie Hebdo-merényletek ügyében kifejtett álláspontja miatt kerülhetett Nyemcov célkeresztbe, kapott ugyanis ennek kapcsán fenyegetéseket. De vizsgálják üzleti ügyeit, s magánéleti konfliktusait is. 

„Fel kell tartóztatni Putyint”

„Feltartóztatni Putyint” címmel írt vélemény-cikket a Boston Globe című lapban John Shattuck, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora, emberi jogi ügyekben illetékes egykori külügyi államtitkár-helyettes.

A „sokkoló és hátborzongató” Nyemcov-gyilkosság kapcsán az amerikai jogtudós cikkében egyebek mellett hangsúlyozta: „Európának rengeteg veszítenivalója van. Az Európai Uniónak szívügye a demokratikus kormányzás eszméje, Putyin pedig ennek ellensége. Putyin azzal próbálkozik, hogy befolyást vásároljon magának Európában, hogy alááshassa az EU eltökélt ellenállását agressziójával szemben, és egyszerre támogat bal- és jobboldali pártokat Görögországban, Magyarországon, Bulgáriában, Ausztriában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Franciaországban. Ezzel egy időben Oroszország energiaforrásait használja arra, hogy befolyást szerezzen az európai gazdaságok felett.”

„Putyin eltökélt, hogy elhallgattassa hazai ellenzékét és megfélemlítse a demokráciára vágyó szomszédos országokat. Az ukránok és Oroszország más szomszédai, akik a demokráciával szimpatizálnak, igyekeznek saját maguk irányítani a sorsukat és ellenállni az orosz nyomásnak. A fókuszpont Ukrajna, de a látószöget tágítva érzékelhető, hogy Putyin agresszív stratégiája az egész térségbenjelen van. A balti és a kelet-európai országok stabilitását és demokráciáját egy irredenta Oroszország fenyegeti. A Putyin-féle modell még nagyobb kihívást fog jelenteni az EU-nak, ha a modell csábítónak bizonyul az európai nacionalisták számára Görögországban, Magyarországon és másutt. Az Oroszország nukleáris fegyvereiből adódó bizonytalanság pedig sürgetővé teszi a válság feltartóztatását – figyelmeztet a bostoni Kennedy Könyvtár volt igazgatója, egykori prágai amerikai nagykövet.

Az emberi jogi szakértő sürgeti, hogy a NATO növelje gyorsreagálású erőinek jelenlétét a balti államokba, ugyanakkor úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak „el kell felejtenie az Ukrajnába történő fegyverszállításra vonatkozó ajánlatát”. Shattuck szerint gazdasági nyomásgyakorlással nagyobb eséllyel lehet eltéríteni Putyint, mint a háborús konfliktus fokozásával. „Putyin feltartóztatása a Nyugaton áll vagy bukik” – szögezte le cikkében a CEU rektora.