Nehéz boldogulni az orosz piacon

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban érintett magyar vállalatok többsége úgy érzékeli, hogy 2015-ben is nehéz lesz az orosz piacon eredményesen tevékenykedni, ezért az egyik legfontosabb feladat az új orosz lehetőségek feltérképezése és ezekhez a finanszírozás megteremtése - mondta Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke azt követően, hogy a csütörtökön konzultáltak az embargó hatásáról, a várható helyzetről.

Tóth Imre kiemelte, hogy a tagozat tagvállalatai több területen visszaeséssel számolnak, például az építőiparban több projekt megvalósítása szünetel, visszaesett az orosz igény, nincsenek új szerződések.

A gyógyszeriparban a rubel árfolyamának ingadozása továbbra is gondot jelent, az első két hónapban 30-40 százalékkal is visszaeshet a Magyarországra érkező orosz turisták száma, és az Oroszországban kiadott uniós vízumok számának csökkenése sem kecsegtet sok jóval az év hátra lévő részében - tette hozzá.

A kamara számítása szerint a magyar áruforgalom Oroszországba 15 százalékkal csökkent 2014-ben, ezen belül a magyar export 15-16 százalékkal, 510-520 millió dollárral mérséklődött 2013-hoz képest. Ezen belül a magyar ipari kivitelben 200 millió dollár volt a visszaesés, a gépipar, a gyógyszeripar és az elektronikai szállításának csökkenésében mutatkozott meg, a magyar mezőgazdasági termékek kiszállítása Oroszországba 105 millió dollár körüli kiesést jelent.
Az orosz embargó miatt a magyar agrárgazdaságban árufelesleg jelentkezik, igaz több sikeres kísérlet is van a többlet értékesítésére más piacokon - mondta Tóth Imre.

A tagozat tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök és az orosz elnök budapesti találkozója kedvező folyamatot indított el a két oldalú gazdasági kapcsolatokban, egyre több orosz gazdasági szereplő jelzi magyar termékek, szolgáltatások iránti igényét, elsősorban az élelmiszeripari feldolgozás területén.

Tóth Imre felhívta a figyelmet az orosz kormány 2020-ig szóló, több milliárd dolláros programjára az orosz élelmiszerimport kiváltására. Szerinte ebbe a programba magyar vállalkozások is bekapcsolódhatnak elsősorban állattartó telephelyek létesítésével, rekonstrukciójával, vetőmagok és tenyészállatok szállításával, állattartási és állati termékek feldolgozását érintő technológiák értékesítésével.

A tagozat tiszteletbeli elnöke szerint a nagyszabású orosz programban a helyben megtermelt zöldségek feldolgozására és megőrzésére kiemelt figyelmet szánnak, és ez jelentős tároló- és hűtőház kapacitás létesítését jelentheti, igény lehet melegházak kialakítására is, amiben magyar vállalatok szerepet kaphatnak. Magyar gyártási technológiát lehetne szállítani a tej- és sajtfeldolgozáshoz, komplex mezőgazdasági termelési rendszerek - kukorica, napraforgó, sörárpa - is eladhatóvá válhatnak az orosz piacon. A magyar mezőgazdasági talajmegmunkáló- és betakarító géprendszerek, gépgyártás, gabonasilók is lehetőséget kaphatnak az orosz piacon.

Tóth Imre hangsúlyozta, hogy az április elején sorra kerülő orosz-magyar kormányközi bizottság ülésén kell meghatározni a magyar részvételi lehetőséget az orosz kormányprogramban. Hozzátette: a kormányközi kapcsolatok jók, ezt most "vállalkozói aprópénzre" kell váltani, az idei év talán egyik legfontosabb projektje lehet az orosz lehetőségek feltérképezése, az információk begyűjtése, a finanszírozás megteremtése.

A tiszteletbeli elnök bízik abban, a magyar vállalkozásokban lesz annyi kezdeményező készség és kitartás, hogy a nehezebb helyben is a piacon maradjanak.