Egy éve tűnt el nyomtalanul a maláj gép

Publikálás dátuma
2015.03.06. 10:21
Ezzel a hajóval keresték az eltűnt gépet. FOTÓ: Getty Images
Hétvégén lesz egy éve, hogy eltűnt a malajziai légitársaság MH 370-es járata. A repülő helyi idő szerint 2014. március 8-án, 0 óra 41 perckor indult útnak Kuala Lumpurból Peking felé  227 utassal és 12 főnyi személyzettel a fedélzetén. 

Az utolsó üzenet 01:19-kor érkezett a gépről, a pilóta vagy a másodpilóta így búcsúzott: „Jó éjszakát malajziai 370-es!”. Másfél órával a start után a gép jeladóját feltehetőleg kikapcsolták, s eltűnt a radarképernyőről, azóta sem sikerült a nyomára akadni.

Tony Abbott ausztrál kormányfő tegnap a canberrai parlamentben a hozzátartozók jelenlétében azt mondta: „Minden ésszerű lépést megteszünk, hogy véget vessünk a bizonytalanságnak”. Egyben azonban utalt arra, hogy nem tudják végtelenségig hasonló intenzitással, hatalmas anyagi ráfordításokkal folytatni a kutatást. Malajzia idén januárban kimondta, légikatasztrófa történt, s az MH 370-es járat utasait hivatalosan is holttá nyilvánították. Erre azért volt szükség, hogy a hozzátartozók kártérítésért folyamodhassanak. A katasztrófa okára nincs hivatalos magyarázat, Malajzia nem zárt ki semmiféle eshetőséget, baleset, műszaki hiba, de gépeltérítés, terrortámadás is okozhatta a tragédiát. Az okokra azonban csak akkor derülhetne fény, ha megtalálnák a repülő fekete dobozait, a pilótafülkében zajlott beszélgetésekkel, a repülés során rögzített műszaki adatokkal.

A malajziai kormányzat, a repülési hatóság rengeteg hibát vétett a kezdeti időszakban, eleve csak hat óra elteltével (!) hozták nyilvánosságra a gép eltűnését, napokkal később derült ki, hogy noha a légiirányításnak búcsút mondott a pilóta, s feltehetőleg kikapcsolta a transzpondert, katonai radarok még további egy óra hosszat „látták” az Andaman-tenger fölött repülő gépet. Eredetileg a Dél-kínai-tenger térségében kezdték el keresni a szerencsétlenség nyomait, majd többször is módosították a lehetséges kutatási területet. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy több forduló után a gép Ausztrália partjainál, Perth magasságában zuhanhatott az Indiai-óceánba, miután kifogyott az üzemanyaga. A kuala lumpuri vezetés rendkívül kevés információt tett közzé, bizonytalanságban hagyva az egyre kétségbeesettebb hozzátartozókat. Az utasok között a legtöbben – 152-en – kínai állampolgárok voltak. Négy utasnak volt jegye, de nem jelentkeztek be a repülőtéren, két utasról kiderült, hogy hamis papírokkal utazó iráni állampolgárok voltak.

Az MH 370-es titokzatos eltűnéséről íródott első könyv abból a teóriából indult ki, hogy az öngyilkosságra készülő pilóta magával vitte a halálba az utasokat és a személyzet többi tagját. Feltételezések szerint Zaharie Shah oxigénmaszkot vett fel, s a pilótafülkét bezárva a repülő többi részén csökkentette a nyomást, megölve a gépen utazókat. Majd elindult a hosszú, magányos utazásra az óceán egy olyan térsége felé, ahol repülők és hajók is csak ritkán fordulnak meg, rendkívül mély a tenger, s óvatosan a vízre tette le a gépet. Ha így történt, a pilóta számítása bevált, a gép fekete dobozait nem találták meg, egyetlen roncsdarabra sem bukkantak, noha a rendelkezésre álló legmodernebb technikát is bevetették, s kiterjesztett területen ma is folyik hatalmas költséggel a kutatás.

A könyvben felvázolt elméletet cáfolja, hogy a gépről senki nem próbált a külvilággal kapcsolatot teremteni, senki nem használta a mobiltelefonját, sem a másodpilóta, sem a személyzet nem próbált riadóztatni, vészjelzést leadni. Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot, a legutolsó éppen arról szólt, hogy orosz különleges erők rejtőzhettek el a csomagtérben, s ők térítették el a repülőt Bajkonur felé. Felvetődött az is, hogy gyakorlatozó amerikai egységek lőtték le véletlenül a gépet, s az is, hogy a Diego Garcia-i bázison szállították le, s ott rejtegetik. A hozzátartozók közül sokan máig reménykednek, hogy szeretteik életben vannak. Egyetlen teóriát sem erősített meg semmiféle bizonyítékmorzsa.

Szakértők is nehezen tudnak beletörődni, hogy egy nagy utasszállító gép, egy Boeing 777-es nyomtalanul eltűnik, s sürgetik, hogy a légitársaságoknak le kell vonni a tanulságot. Modernizált, folytonos jelzőrendszert kell bevezetni, olyan berendezésekkel, jeladókkal kell ellátni a gépeket, amelyeket nem lehet kikapcsolni a pilótafülkéből. 

Szerző

Amerika az IS elleni magyar fellépést sürgeti

Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában.

A miniszter kiemelte: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonságára, durva támadást intézett az ellen az értékrendszer ellen, amelyet Magyarország tisztel. Az Iszlám Állam elleni harc ezért közös feladata az Egyesült Államok által vezetett nyugati összefogásnak - tette hozzá , kiemelve: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a - száz-százötven magyar katona részvételételéről szóló - döntés a leggyorsabban megszülessen.

Szijjártó Péter pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kitért arra is, hogy a döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges. Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök őt bízta meg azzal a feladattal, hogy koordinálja az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalással kapcsolatos lépéseket. Ennek nyomán hétfőre munkacsoportot hívott össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt.

Kedd reggelre pedig nemcsak a frakcióval rendelkező, hanem valamennyi, az Országgyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy vitassák meg: az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nyugati értékközösséghez tartozik, és ebből adódnak kötelezettségek. A miniszter kitért arra is, hogy Irak északi - stabilabb részén - több kiképzőbázis jönne létre, ahol nyugati vezetéssel képeznék ki a helyi katonákat, és a magyarok feladata az lenne, hogy ezt a tevékenységet biztosítsák. Hozzátette: a magyar katonáknak a hasonló feladatokban nagyon fontos tapasztalataik vannak például Afganisztánból.

Szerző

Amerika az IS elleni magyar fellépést sürgeti

Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában.

A miniszter kiemelte: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonságára, durva támadást intézett az ellen az értékrendszer ellen, amelyet Magyarország tisztel. Az Iszlám Állam elleni harc ezért közös feladata az Egyesült Államok által vezetett nyugati összefogásnak - tette hozzá , kiemelve: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a - száz-százötven magyar katona részvételételéről szóló - döntés a leggyorsabban megszülessen.

Szijjártó Péter pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kitért arra is, hogy a döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges. Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök őt bízta meg azzal a feladattal, hogy koordinálja az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalással kapcsolatos lépéseket. Ennek nyomán hétfőre munkacsoportot hívott össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt.

Kedd reggelre pedig nemcsak a frakcióval rendelkező, hanem valamennyi, az Országgyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy vitassák meg: az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nyugati értékközösséghez tartozik, és ebből adódnak kötelezettségek. A miniszter kitért arra is, hogy Irak északi - stabilabb részén - több kiképzőbázis jönne létre, ahol nyugati vezetéssel képeznék ki a helyi katonákat, és a magyarok feladata az lenne, hogy ezt a tevékenységet biztosítsák. Hozzátette: a magyar katonáknak a hasonló feladatokban nagyon fontos tapasztalataik vannak például Afganisztánból.

Szerző