Előfizetés

Külföldre vágynak az Y-generációs nők

Publikálás dátuma
2015.03.07. 16:23
FOTÓ: Getty Images, Miguel Villagran
A korábbi generációknál ambíciózusabbak és képzettebbek az 1980 és 2000 között született, Y-generációba tartozó nők; magabiztosságban a brazil, az indiai és a portugál nők vezetik a rangsort, míg a japán, a német és a kazah nők a legkevésbé magabiztosak közé tartoznak - derült ki a PwC tanácsadó cégnek a nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből.

A kutatásban 75 országban, 8756 nővel készítettek interjút a munkáról és a karrierről. Az eredmények szerint a megkérdezett, 1980 és 1995 született nők 53 százaléka a szakmai előmeneteli lehetőségeket tekinti a legvonzóbb munkáltatói tulajdonságnak. Majdnem ilyen fontos tényező számukra a versenyképes jövedelem és az anyagi ösztönzők, valamint a rugalmas munkaidő, amit a válaszadók 35 százaléka említett.

A felmérés szerint az Y-generációhoz tartozó nők közül a kétkeresős párkapcsolati modellben élők 66 százaléka a párjával megegyező vagy annál magasabb keresettel rendelkezik. Emellett az ilyen nők minél tapasztaltabbak, annál valószínűbb, hogy akár fő keresővé is válnak a kapcsolatban - mutatnak rá a kutatás készítői.

A tájékoztatás idézi Szűcs Márta, a PwC Magyarország könyvvizsgálati osztályának cégtársát, aki elmondta: az Y-generáció esetében a munkahelyről való kilépés oka inkább a hiányzó előmeneteli lehetőség, mint a családdal való összeegyeztethetetlenség. A munkáltatóknak kezdettől fogva befogadó vállalati kultúrát és újszerű tehetséggondozó stratégiákat kell megvalósítaniuk, ha Y-generációs női munkavállalóikat meg akarják tartani - hangsúlyozta Szűcs Márta a közleményben.

A kutatás megállapította továbbá, hogy az Y-generációhoz tartozó nők minden korábbinál jobban igénylik a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségét, 71 százalékuk kíván hazáján kívül dolgozni karrierje során. Mindemellett az Y-generációs nők azonnali, magas színvonalú, jövőbe mutató visszajelzést igényelnek, mégpedig - dacára a digitalizálódó világnak - inkább személyes megbeszélés keretében - derül ki a PwC felméréséből.

Nem foglalkozott Magyarországgal a Moody's

Nem hajtott végre államadós-osztályzati felülvizsgálatot Magyarország esetében a Moody's Investors Service.

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unió előírásainak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállította a szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét. A Moody's listáján a magyar szuverén osztályzat idei első potenciális felülvizsgálati időpontja - több más országéval együtt - március 6-ára, péntekre volt beiktatva, a cég azonban péntek éjjel Londonban közölte, hogy most nem frissítette a magyar államadós-besorolást.

A Moody's listáján Magyarország szuverén adósosztályzata így továbbra is "Ba1", stabil kilátással. A "Ba1" besorolás egy fokozattal elmarad a befektetési ajánlású kategória alsó szélétől, vagyis még a spekulatív sávban van.

A hitelminősítő idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország legközelebb július 10-én, majd november 6-án szerepel.
A Moody's legutóbb november 7-én hajtott végre hitelminősítői lépést Magyarországgal kapcsolatban: akkor javította stabilra a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását. A döntést a cég elsősorban a magyar gazdaság javuló középtávú kilátásaival és a költségvetési konszolidáció melletti kormányzati elkötelezettséggel indokolta.

A Moody's novemberi lépése nyomán a magyar szuverén adósbesorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő nyilvántartásában stabil kilátással szerepel. A Standard & Poor's március vége, a Fitch Ratings 2012 decembere óta tart érvényben stabil kilátást a magyar államadós-minősítésekre.

A Standard & Poor's 2015-re szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország két hét múlva, március 20-án, majd szeptember 18-án kerül sorra, a Fitch Ratings május 22-ére, majd november 20-ára tűzte ki a magyar osztályzatok vizsgálatát.
A globális pénzügyi válság után életbe léptetett EU-szabályozás alapján - hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik - a hitelminősítők az általuk előre meghatározott és Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket európai uniós államadósok esetében.

Nem kötelező azonban, és nem is feltétlenül bizonyos ezeken a napokon a menetrendben szereplő államadós-osztályzatok, vagy az osztályzatokra érvényes kilátás módosítása, ahogy a Moody's sem hajtott végre pénteken, az idei évre kitűzött első felülvizsgálati időpontban hitelminősítői lépést Magyarország esetében. A kitűzött időpontok csak azt jelzik, hogy ha a hitelminősítők indokoltnak látják valamely minősítési lépés végrehajtását, azt - előre nem látott, nagy horderejű, azonnali felülvizsgálatot igénylő fejleményeket nem számítva - az év mely napjain jelenthetik be.

Magyarországot a három cég közül jelenleg a Standard & Poor's tartja nyilván a leggyengébb besorolással: a hosszú és a rövid lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek osztályzata ennél a cégnél "BB/B". A hosszú futamidejű "BB" magyar osztályzat az S&P listáján a befektetési ajánlású sáv aljától két fokozattal marad el, és eggyel gyengébb a Moody's és a Fitch szuverén magyar besorolásánál. A Moody's "Ba1" hosszú távú magyar államadós-osztályzata e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings "BB plusz" hosszú futamú magyar szuverén devizaadós-minősítésével. Mindkét osztályzat egy osztattal marad el a befektetésre ajánlott kategóriától.

Egyes londoni pénzügyi elemzői vélemények szerint a magyar gazdaság makrofolyamatai alapján indokolt lenne Magyarország államadós-osztályzatainak idei felminősítése.
A Morgan Stanley bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábjának éppen pénteken összeállított helyzetértékelése szerint megalapozott várakozás lenne az, hogy legalább a két legnagyobb nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Standard & Poor's javítsa a magyar szuverén adósbesorolásokat 2015-ben.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték, hogy az Európai Bizottság előrejelzésénél derűlátóbb prognózist tartanak érvényben a magyar gazdaság növekedésére: várakozásuk szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,9 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal növekedhet.
A brüsszeli bizottság jelenleg érvényes előrejelzése 2015-re 2,4 százalékos, 2016-ra 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsít.

A Morgan Stanley elemzőinek érvelése szerint mindemellett a magyar folyómérleg-egyenleg többlete az idén elérheti a hazai össztermék 5 százalékát, a monetáris politika szabadságfoka pedig bővült a devizaalapú hitelek átváltásával, mivel ez a lépés hozzájárult a külső sebezhetőség mérséklődéséhez, hatékonyabbá tette a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát, és eltávolított egy "szerkezeti anomáliát" a gazdaságpolitikából.

Varga: megkezdődött az önkormányzatok kártalanítása

Megkezdődött a Buda Cash-ügy károsult önkormányzatainak kártalanítása, a pénz a jövő hét elején megérkezhet a helyhatóságokhoz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a HírTV Magyarország élőben című műsorában pénteken este.

A tárcavezető közölte: már van olyan önkormányzat az érintett 67 közül, amelyhez megérkezett a támogatás. A nemzetgazdasági miniszter arra számít, hogy amelyik település még nem kapta meg, ahhoz is megérkezik a támogatás a jövő hét elején. 

Szavai szerint az a legfontosabb, hogy az emberek a bérüket minél hamarabb megkapják. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nem volt más keret a bérek, segélyek kifizetésére, azoknál tudták a gyorssegélyt biztosítani - mondta. 

A teljes kárösszeg több mint 3 milliárd forint, ennek a rendezése csak később történhet meg - jelezte Varga Mihály.

A műsorban a miniszter arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a nullát nevezte a jövedelemadó ideális kulcsának, és ez mikorra válhat reálissá, azt felelte: a magyar gazdaság teljesítménye ambiciózussá tehet ilyen célokat is, de kétségét fejezte ki, hogy ez a következő években megtörténjen. Hozzátette: a személyi jövedelemadóból évente nagyjából 1500 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, ezt a költségvetés nem tud nélkülözni. Azt reálisnak nevezte, hogy a ciklus végére a mostani 16 százalékos kulcs helyett egyszámjegyű kulcs legyen az adórendszerben. "Tehát a 9 százalékot meg lehet célozni" - fogalmazott, hozzátéve: ebben az esetben is 480-500 milliárd forint esne ki az adórendszer bevételi oldalán. Varga Mihály kitért arra, hogy az online pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, a rendszer beüzemelt, több mint 180 ezer kereskedő használja a pénztárgépeket. Ebből 2014-ben 250 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe, az ekáer bevezetéséből pedig 60 milliárd pluszbevétel jöhet idén. 

Arra a kérdésre, hogy ha ennyi pluszbevétele van a költségvetésnek, a reklámadóra nincs szükség, leszögezte: az adóra szükség van, a költségvetésben számoltak a mintegy 6,6 milliárd forintos bevétellel, ami reklámpiac méretéhez képest elenyésző összeg. Közölte: a reklámadót most készítik elő, még vizsgálják a többsávossá tételének a kérdését, ezt a rendszert érdemes lenne fenntartani szerinte.