Az egyenjogúság nem jelent egyenlőséget

A nők társadalmi helyzetét tükröző statisztikák pontosan jelzik, hogy Magyarországon napról napra éri negatív, hátrányos megkülönböztetés a nőket - mondta Tóbiás József szombaton, a párt nőnapi rendezvényén. 

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint "nem elég az egyenlő esélyeket jogilag biztosítani, be kell tudni tartatni azokat a jogokat, amelyek az egyenlő bánásmódot rögzítik". Tóbiás a családon belüli erőszakról szóló adatokat döbbenetesnek nevezte: "minden héten legalább egy nő gyilkosság áldozata lesz" - emlékeztetett, hozzátéve: "az egyenjogúság sajnos nem jelent egyenlőséget". A munkaerőpiaci elemzések is azt mutatják, hogy a nők jelentősen kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak".

A Jókai utcai székházban "A nőarcú szegénység, szélsőségesek az EU-ban" címmel tartott nemzetközi konferencián átadták a Közéleti Díjakat, a Nemzetközi Díjakat, a Szegfű Díjakat és a Szegfű Oklevelet is. Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke emlékeztetett arra, múlt kedden a Fidesz és a Jobbik "lesöpörte" az asztalról az Isztambuli Egyezményt, amelynek célja a nők, gyerekek és idősek ellen elkövetett családon belüli erőszakos cselekmények elleni közös fellépés. "Egyértelművé vált, hogy a családon belüli erőszak áldozatai honnan nem várhatnak segítséget: a Fidesztől és a Jobbiktól biztosan" - hangsúlyozta Gurmai. A Magyar Liberális Párt is úgy látja, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik elfordult a családon belüli erőszak áldozatairól. Az LMP eközben országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a nemek egyenlő bérezésének érdekében. "Ma Magyarországon a nők átlagos bruttó órabére ötödével kevesebb, mint a férfiaké"- hangsúlyozta Szél Bernadett, a párt társelnöke. A Párbeszéd Magyarország szerint az általuk korábban szorgalmazott alapjövedelem bevezetése segíthetne az esélyegyenlőtlenség leküzdésében: a párt társelnöke, Karácsony Gergely kifejtette, hogy így a háztartásbeli és otthon gyermeket nevelő nők is jövedelemhez jutnának.

Szerző

Az utolsó vasárnap

Akciókkal készültek utolsó „nyitott” vasárnapjukra az áruházláncok: mivel a zárva tartási törvény a nemzeti ünnepen, március 15-én lép életbe Az érintett boltok tegnap lehettek utoljára nyitva a hét utolsó napján. Többek között a KDNP korábbi frakcióvezető-helyettese, Puskás Tivadar is igyekezett kihasználni az utolsó vasárnapot. A szombathelyi polgármestert és családját a helyi bevásárlóközpont parkolójában kapták lencsevégre.

A kereskedelmi ágazat legtöbb szereplője már korábban jelezte: rossznak és károsnak tartja a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt, de igazodnak a jogszabályi előírásokhoz. Az üzletek a nyitvatartási idő meghosszabbításával igyekeznek kompenzálni azt, hogy a hét utolsó napján nem tarthatnak nyitva: többnyire fél-egy órával korábban nyitnak és ugyanennyivel hosszabbítják meg a nyitva tartást. A szakemberek szerint ezzel a megoldással csak mérsékelni tudják a vasárnapi forgalomkiesését, hiszen sok hipermarket vasárnaponként könyvelhette el a teljes havi forgalmának 10-15 százalékát.

A vasárnapi zárva tartás ellen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kezdeményezett a napokban népszavazást, csatlakozott hozzájuk a Liga szakszervezet, a családi vállalkozók érdekképviseleti szervezete és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége. Egyelőre a nemzetközi kiskereskedelmi láncok nem foglaltak állást az ügyben. Ez talán azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszakban több súlyos csapás is érte őket – mint például az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj drasztikus emelése – és tartanak a további kellemetlenségektől.

A törvény átszervezésre kényszeríti a Vasárnapi Hírek hetilap szerkesztőségét is: ezért a jövő héttől már szombaton – de változatlan névvel – és természetesen vasárnap is kapható lesz. Március 22-től változik a tömegközlekedés menetrendje is: a buszjáratok vasárnaponként nem állnak meg a zárva tartó üzleteknél.

Szerző
Frissítve: 2015.03.08. 21:56

Előre kódolt az M1 bukása?

A nemzeti hírtévévé váló M1 indulásáig már egy hét sincs, ám - mint lapunk is megírta - egyelőre komoly emberhiány van, és az alap vezetése ezért minden lehetséges emberi és anyagi erőforrást átcsoportosított a hírosztályra, hogy március 15-én reggel 6-kor elindulhasson az éjfélig tartó hírfolyam. 

A Népszabadság szerint pedig már beszélnek a közmédia Kunigunda utcai gyártóbázisán, hogy akár Szabó László Zsolt MTVA-vezérigazgató posztjába kerülhet, ha az állami tévék struktúraváltása után összeomlik a nézettség. Az M1 délutáni-esti nézettsége jelenleg is 200-400 ezer fő körül van - ebből az esti Híradóé 350 ezer körüli -, ám ez vélhetően zuhanni fog, mivel az adások az óránkénti híradással túl egysíkúak. Igaz, a köztes időkben magazinok, stúdióbeszélgetések várhatók, ám a tematikus hírcsatorna minden elemzés szerint is mindössze a nézők 1-2 százalékát érdekelheti. Jelenleg a Hír Tv nézettsége is ekkora, miközben a TV2 és az RTL Klub esténként egy-egymillió embert tud a képernyők elé ültetni.

Ráadásul a közmédia az elmúlt években teljesen hiteltelenné vált, így kérdéses, mely nézők választanák hírforrásként. Ha pedig a struktúraváltás balul sül el, a hírcsatorna miatt az M1-ről eltűnnek a nézők, és nem mennek át a szórakoztató műsorokkal együtt a Duna TV-re , akkor "egész biztosan lesz felelősségre" vonás az MTVA-nál, és a kudarcot Szabó László Zsolton verhetik le - állítják a lap forrásai. Eközben Orbán Viktor és Simicska Lajos nyílt színre került harca miatt az MTVA levette a műsorról az üzletember cégei által készített szórakoztató műsorokat is, így végül a 80 milliárd forintos közpénz-büdzsé egyre megmagyarázhatatlanabbá válhat. Sőt, az előre várható bukásnak ágyazhatott Lázár János is, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a múlt héten közölte: túlzónak tartja az MTVA pénzét, és indokolt lehet lefaragni belőle.

Szerző