"A tények magukért beszélnek, és minden információ elérhető. Javaslom, hogy azokat tanulmányozzák. Sajnálatos dolognak tartom, hogy a személyes sértettség ilyen mélyre juttathat bárkit. Egyébként pedig ilyen csinn-bumm cirkuszokat csinálni a magyar politikában nem látom értelmét, ezért ezekben a vitában való részvételnek - a tények világossá tételén túl - nem látom értelmét" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti nagyköveti értekezleten mondott beszéde után a Hír24-nek. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a hvg.hu-nak hasonlóan kommentálta az ügyet. "Ez politikai csinn-bumm cirkusz, nem foglalkozunk vele, tesszük a dolgunkat".
Megírtuk: Simicska Lajos vasárnap a Mandiner portálnak adott interjúban azt állította, hogy Orbánnak közös sorkatonai szolgálatuk idején jelentenie kellett róla, de előre megbeszélték, mit fog írni a kormányfő. A Fidesz eddigi gazdasági háttérembere arról beszélt, hogy már a középiskolában is jelentettek róla, amikor elvitték katonának, már egy tíz centi vastag akta volt róla. Elmesélte, hogy volt akit ő buktatott le - az illető később félrenyelte a töltött káposztát és megfulladt -, és volt aki saját maga vallotta be, hogy jelent róla. "Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad. Azt mondtam az illetőnek: nincs harag, jó, hogy szólt, majd kitaláljuk együtt, miket írjon. Azt hiszem, maguktól is rájöttek már, ő ki volt" - elevenítette fel a vállalkozó. A kérdésre, hogy Orbán volt-e, Simicska azt mondta: "Igen", sőt a vállalkozó a leszerelésük utáni estéről is beszámolt, melyen Orbán állítólag elmondta neki: "alá akartak íratni vele, de ő nemet mondott. Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt" - fogalmazott Simicska, hozzátéve: ma már nem tudja mit gondoljon.
Orbán Viktor 2005-ben a vagyonosodását vizsgáló bizottság előtt már beszélt sorkatonai szolgálati idejéről FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A Miniszterelnökség reakcióként Orbán Viktor egy 2012-es, képviselői írásbeli kérdésre adott válaszát küldte el, amelyben a miniszterelnök csatolt dokumentumokkal alátámasztva írja, hogy megpróbálták beszervezni, de azt visszautasította. Orbánt annak idején Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdezte, akinek többek között az válaszolta: "sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet - amint az a mellékletből kiderül - sikertelenül végződött."
Nem Simicska vetette azonban fel először az "ügynökvádat" Orbánnal kapcsolatban. A rendszerváltás óta többször előkerült a gyanú, hogy a Fidesz elnöke - elsősorban sorkatonai szolgálata alatt, 1981-82-ben, Zalaegerszegen - jelentéseket tett volna az állambiztonsági szolgálatok számára. A Népszava még 1999 májusában "Orbán kartonja" címmel arról írt, hogy - az azóta megszűnt - Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH), a BM III/IV. a katonai elhárító csoportfőnökség jogutódjánál 1991-ben előkerült egy Orbánra vonatkozó dosszié, amelynek fénymásolata a '98-as választási kampány idején ismét felbukkant. Akkor többen megerősítették, hogy létezik egy titkosszolgálati Orbán-dosszié, amelynek fedőlapja 1998 tavaszán elsőként külföldi hírügynökségekhez jutott el.
A KBH-nál 1991-ben előkerült dossziéról az Antall-kormány vizsgálata megállapította, hogy az több beszélgetés kivonata, amelyről egy operatív állományú tiszt jelentéseket írt, anélkül, hogy erről az érintett, azaz Orbán tudott volna. Az 1998-ban előkerült úgynevezett 6-os karton fénymásolat volt, szakértők ezért úgy vélték, hamisítvány. A karton mindössze azt bizonyította, hogy Orbán célszemély volt, az pedig csak a karton hátlapjáról derülhetett volna ki, hogy a beszervezés megtörtént-e vagy csupán szándék maradt. Kenedi János történész akkor úgy nyilatkozott: ha Orbán aláírta volna a beszervezési nyilatkozatot, a kompromittáló személy elküldte volna a 6-os karton hátoldalát is a nyugati hírügynökségeknek, hisz az aláírása lenne egyedül mérvadó és hiteles információ. Kenedinek semmi kétsége nem volt azzal kapcsolatban, hogy a volt kormányfőt nem sikerült beszervezni az állambiztonsági szolgálatnak.
2002 júliusában Szabó Lukács korábbi MIÉP-es, 1990-94 között MDF-es képviselő sajtótájékoztatón jelentette be: az első kormányzati ciklusban Antall József kormányfő az MDF egyik frakcióülésén utalt arra, hogy Orbán múltjára vonatkozóan terhelő bizonyítékokat találtak. Később ezt az MDF-frakció több tagja előtt megerősítette az Antall-kormány egyik politikai államtitkára is, aki felügyelte a BM egykori III. Főcsoportfőnökségtől megörökölt egyik ügyosztályt - mondta Szabó. A Fidesz nevében válaszoló Várhegyi Attila szerint Orbánt már átvilágították és rendben találták. Szabó viszont azzal vágott vissza, hogy az átvilágító bírák csak a III/III. - a Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség - "ügynökeivel" kapcsolatban vizsgálódhattak, vagyis Orbánnak arra kellene választ adnia, hogy dolgozott-e a III/IV. csoportfőnökségnek.
Miközben a Fidesz mélyen hallgatott az ügyben, Kósa Lajos kizártnak tartja, hogy Orbán Viktor jelentéseket készített volna a pártállamnak Simicskáról. A Fidesz ügyvezető alelnöke elmondta, ha ez így lett volna, akkor a szocialista kormányzati ciklusokban ezt már rég elővették volna, és bizonyítékokkal támasztották volna alá. "Mikor kormányon vannak, bemehetnek abba az irattárba, s azt hoznak el, amit akarnak. Ha Orbán Viktorról bármilyen verifikálható adat lett volna arra vonatkozóan, hogy ő be van szervezve, ön szerint a szocialisták ezt gondosan titokban tartották volna?". Kósa megfogalmazása arra enged következtetni, hogy noha a Fidesz többször is megakadályozta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, kormányon maga "bement, s kivitt" mindent, amire szüksége volt. Egyébként Kósa nem tartotta valószínűnek, hogy Orbán feljelentéssel élne Simicskával szemben, mert - mint mondta - az Alkotmánybíróság határozata alapján a közszereplőknek tűrniük kell az ilyenfajta támadásokat.
2005 nyarán, Orbán vagyonosodási vizsgálata kapcsán a Fidesz elnöke maga nyilatkozott múltjáról. Mint elmondta, a történeti hivatalból - ma Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - kikérte a rá vonatkozó dokumentumokat. Hozzátette, már sorkatonai szolgálata alatt a III/III. csoportfőnökség megpróbálta beszervezni, amelyet visszautasított, és erről a dokumentumok is tanúskodnak. Miután visszautasította a beszervezést, a megfigyelt személyek közé került, és ez így volt egészen a rendszerváltozásig. "Hosszú éveken keresztül úgy éltünk a feleségemmel, hogy követtek bennünket, megfigyeltek bennünket, és lehallgatták a lakásunkat" - fogalmazott akkor. A legközelebbi nyilvános "fejlemény" Orbán esetleges ügynökmúltja kapcsán a már említett, Vadai Ágnesnek adott, a Miniszterelnökség által most újra közreadott 2012-es válasz volt. Ennek apropóját az adta, hogy a kuruc.info szélsőséges portálon Ilkei Csaba (szintén volt MDF-es képviselő) több írásban is feszegette Orbán esetleges érintettségét.
Érdekesség ugyanakkor, hogy Orbán 2005-ös nyilatkozata után nyilvánosságra hozott több egykori állambiztonsági dokumentumot, amelyek Valóság címszó alatt szerepeltek a korábbi orbanviktor.hu internetes oldalon. E dokumentumok később elérhetetlenné váltak. Orbán 2012-ben a Vadainak adott válasza nyomán újból nyilvánosságra hozta a róla szóló állambiztonsági iratokat, ám a 2005-ös és a 2012-es iratok között nem teljes az átfedés. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem közölt Orbán ismét minden iratot, illetve az is, hogy hány alkalommal kért ki és kapott meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától róla, illetve feleségéről szóló anyagokat. Mint ismert, az egykori állambiztonsági szolgálatok jogutód szerveinél folyamatos a minősítések felülvizsgálata, így előfordulhat, hogy a 2010-es években olyan iratok kerültek elő, amelyek 10 évvel korábban még nem voltak a levéltárban.
Továbbá a Vadai kérésére adott válasz részeként nyilvánosságra hozott egyik iratban az olvasható, hogy Orbánt 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a Belügyminisztérium III/III.-2 osztálya, a beszervezéstől azonban elálltak. Az irat szerint Orbánról környezettanulmány is készült. Egy másik irat viszont, amely a "Javaslat társadalmi kapcsolat létesítésére" címet viseli (úgynevezett A karton) és Orbán személyes adatait tartalmazza, 1981. október 20.-i dátummal közli a kapcsolat létesítésének idejét. Az Orbán zalaegerszegi sorkatonai szolgálata idején keletkezett dokumentumon az is olvasható 1982-es dátummal, hogy az operatív kapcsolat megszűnt, a kapcsolat megszűnésének okaként pedig az szerepel: "leszerelt".
Meghallgatnák vagy lemondatnák
- Az MSZP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte Simicska állításai miatt, ahol azt szeretnék meghallgatni a kormányfőt. Tóbiás József pártelnök vasárnapi Facebook-bejegyzése után Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke össze is hívta a testületet. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes pedig közölte, ha igaz, amit Simicska állít, akkor felvetődik a kérdés: ma Magyarország szuverén ország-e, és zsarolható-e a miniszterelnök idegen hatalmak, jelen esetben Oroszország által.
- A Demokratikus Koalíció (DK) szintén azt szeretné, hogy Orbán és Simicska a nemzetbiztonsági bizottság előtt számoljon be a vállalkozó nyilatkozata nyomán. Vadai Ágnes DK-alelnök azt mondta, nem ítélkeznek, de a kormányfőnek "most az egyszer igazán őszintének kell lennie", hiszen az őt "leginkább ismerő barátjának a szavairól van szó" és komolyan felmerül a gyanú, hogy "az elmúlt 25 évben legtöbbet kommunistázó politikus, Orbán Viktor kommunista besúgó lehetett a rendszerváltás előtt". Ha mindez igaz, s az ügy iratainak egy része megtalálható Moszkvában, akkor az olyan súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ami "alapjaiban rengeti meg Magyarországot".
- Az LMP szerint Orbánnak a parlament előtt személyesen kellene tisztáznia a vasárnapi Simicska-nyilatkozat miatt kialakult helyzetet - mondta Schiffer András is. A párt társelnöke szerint a Fidesz-KDNP-nek az igazságügyi bizottság mai ülésén támogatnia kell az LMP javaslatait az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozataláról és arról, hogy a parlament kötelezze a kormányt, járjon el annak érdekében, hogy Oroszország tegye megismerhetővé az 1944-1991 között keletkezett magyar vonatkozású KGB-iratokat.
- Az Együtt képviselői újra benyújtják a májusban egyszer már beadott, az állambiztonsági múlt rendezéséről szóló törvényjavaslatukat. Szabó Szabolcs azt mondta, emellett szeretnék, ha az Országgyűlés elfogadna egy határozati javaslatot, majd az alapján hivatalosan kikérnék a magyar állambiztonsági tevékenységről szóló, "többek feltételezése szerint" Moszkvában még mindig megtalálható iratokat.
- A Párbeszéd Magyarországért (PM) törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy hozzák nyilvánosságra a rendszerváltozás előtt készített, jelenleg mágnesszalagokon őrzött ügynöklistákat, majd pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján tegyék közzé ezeket a információkat.
- A Jobbik szerint amennyiben Orbán nem tudja cáfolni Simicska róla tett állításait, akkor le kell mondania - mondta Mirkóczki Ádám. A szélsőjobboldali párt szóvivője jelezte: egyetértenek a nemzetbiztonsági bizottság összehívásával, és minden érintett meghallgatását követelik. Mirkóczki szerint az is kijelenthető, hogy Orbán igent mondott a III/4-es főcsoport ajánlatára, "a nagy kérdés, hogy vajon a III/3-as főcsoportnak dolgozott-e, és jelentett-e". Hozzátette: ha a miniszterelnök egykori szobatársa, üzlettársa, fő bizalmi embere ilyet állít, akkor azt komolyan kell venni. Ők is határozati javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a magyar kormány kezdeményezze: az összes rendszerváltáskor Oroszországba jutott, az állambiztonsági múlttal összefüggő dokumentációját bocsássák Magyarország rendelkezésére, és az legyen egészében nyilvános.