Úgy vélte, éppen a 2012-es változások indították el az Európai Bizottságban azt a folyamatot, hogy a barátságos gazdasági környezet megteremtésének alapvető eleme a hatékony, kiszámítható polgári igazságszolgáltatás. Ennek érdekében jött létre az igazságügyi eredménytábla, amelyen Magyarország szép helyezéseket tudhat magáénak.
A 28 uniós tagország közül a közigazgatási ügyekben az elsőfokú ügyek elintézésében a 4. leggyorsabb a magyar igazságszolgáltatás, amely a közigazgatási ügyhátralék ledolgozásában az 5. legnagyobb mértékű csökkenést, a folyamatban levő közigazgatási ügyek számában az 5. legalacsonyabb eredményt tudhatja magáénak.
A közigazgatási ügyekben elért eredményeket fontos jelzésnek nevezte az OBH elnöke, mivel 2013-ban önálló szervezeti keretet kapott a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hálózata.
A polgári-gazdasági területen az elsőfokú ügyek elintézési idejét tekintve a magyar igazságszolgáltatás a 6. leggyorsabb, az ilyen típusú folyamatban levő eljárások száma a 7. legalacsonyabb az unióban.
Handó Tünde ismertette azt is: 2010 óta folyamatosan javul a magyar igazságszolgáltatás eredménye, míg 2010-ben a világranglistán a 76. helyen szerepelt, most az 56. helyen áll. Az Európai Unióban a függetlenségi mutatót tekintve 11 országot szorít maga mögé a magyar igazságszolgáltatás, amely a 17. helyen áll.
Az OBH elnöke az eredmények mellett arra figyelmeztetett, hogy egy-egy jogszabályváltozás vagy gazdasági esemény kihívások elé állíthatja a bíróságokat. Példaként említette a devizahiteles ügyek kezelését - amelyek második hulláma most éri el a bíróságokat -, valamint a civil szervezetek nyilvántartásával összefüggő ügyek nagy számát.
A hatékonyságról szólva a bírók hozzáállását, a kormányzati, parlamenti támogatást emelte ki a munkavégzést segítő jogszabályok megalkotásával, illetve az anyagi források biztosításával. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a bíróságok költségvetése az elmúlt három évben 20-25 százalékkal nőtt, a többletet elsősorban infrastruktúrára fordították, például olyan informatikai fejlesztésekre, amelyekkel Handó Tünde szerint a bírói szervezet idén januártól "befordult a XXI. századba".
A bírói életpályamodellről szólva azt mondta: habár az eredményeket tekintve a magyar igazságszolgáltatás az uniós eredménytábla első harmadában szerepel, bírói illetményben az utolsó között van. Mint mondta, látják, hogy más szervezeteknél, így a közszférában és a fegyveres testületeknél is készültek életpályamodellek, ehhez a sorhoz szeretne a bírósági szervezet is csatlakozni, és reményét fejezte ki, hogy megkapják hozzá a kormányzati támogatást. Kitért arra is, hogy pozitív visszajelzéseik már vannak, például a bírósági titkárok és fogalmazók illetménye júliustól emelkedhet.
Az MTI kérdésére elmondta: meg kell határozni, hogy az illetmények, juttatások, erkölcsi és szakmai előmenetel tekintetében milyen előrelépéseket lehetne tenni. Azt mondta: bizonyos, hogy az alapilletményeknél komolyabb illetményemelés indokolt, mert 10 éve nem történt lényegi előrelépés, és ez a reálbérek 40 százalékos csökkenését jelenti a bírósági szervezetben. Kifejtette: a bírósági szervezet is tud az eljárások ésszerűsítésével vagy akár elektronizálással hosszú távon olyan forrást termelni, amely visszaforgatható erre a célra.
Nyakó Zsuzsanna, az Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő soros elnöke, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke a testület elmúlt fél évi munkájából a vezetők kinevezésével összefüggő elvi határozatot emelte ki. A tanácsnak egyetértési joga van a vezetők kinevezésénél, ha az OBH vagy a Kúria elnöke olyan jelöltet kíván kinevezni, aki az összbírói értekezlet vagy a kollégiumok támogatását nem nyerte el. Az OBT februárban hozott elvi határozatával arról döntött, hogy a véleményező szervek részéről milyen szavazati arányt, milyen dokumentumokat, adatokat vesz figyelembe döntése meghozatalakor és úgy vélte, ez a határozat az átláthatóságot segíti.
Ugyancsak kiemelte a bírói etikai kódex elfogadását, amely a társadalom által elfogadott általános etikai normákhoz képest szigorúbb követelményrendszert támaszt.
Szólt Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos februári látogatásáról is. Ismertette: a biztos az OBT-vel folytatott egyeztetést követően azt mondta, meggyőződött arról, hogy mind a tanács, mind a bíróságok működése igazgatásilag az objektivitás és a függetlenség elvének megfelelő. A bírósági igazgatási modellt hatékonynak értékelte és felajánlotta együttműködését a bírák képzésével kapcsolatban a terrorizmus és a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjából.
A 15 tagú OBT bíró tagjai féléves ciklusokban látják el a testület soros elnökségét, a soron következő elnök Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese arról beszélt, hogy az OBT az elmúlt három évben bebizonyította, hogy helye van ennek a szervezetnek. A következő fél év feladatai közül a bírói életpályamodellt emelte ki, amelyről azt mondta: az OBT keddi ülésén is tárgyal az OBT, az OBH, a Magyar Bírói Egyesület, valamint Bírósági Dolgozók Szakszervezetének együttműködéséről.