Rendőri vezetők pere - Gyurcsány szerint ártatlanok (fotók)

Publikálás dátuma
2015.03.10. 14:45
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A vádlottak a terhükre rótt cselekményeket nem követték el - mondta Gyurcsány Ferenc parlamenti képviselő, a DK elnöke, volt miniszterelnök tanúként a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség. A vádlottak többnyire tagadják bűnösségüket. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 2006. szeptember 18-án éjjel a Szabadság téri tévészékház megtámadásakor felhívta Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettest, és azt "a kérést, ha tetszik utasítást" adta a tábornoknak, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, közbiztonságot, a középületeket, így a tévészékházat is. Nehéz helyzetben ez a kötelessége egy kormányfőnek - fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc és Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Gyurcsány Ferenc és Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Gyurcsány Ferenc - miután, mint mondta: politikai viták folytak arról, hogy adott-e utasítást a rendőrségnek - leszögezte, hogy ő csak a törvényes rend fenntartására vonatkozó felszólítást fogalmazott meg, ennél részletesebb utasítást nem adott. Erről beszélt a székházostrom éjszakáján a TV2-nek adott telefonos interjúban is. A volt kormányfő elmondta: szeptember 19-én kora hajnalban Szabadfi Árpád telefonon közölte vele, hogy nem sikerült megvédeni a tévészékházat. Reggel a nemzetbiztonsági kabinet ülést tartott, ahol a rendőrség vezetői azt kérték a kormánytól, adjon pénzt a túlórák kifizetésére, egy bevetési központra és technikai eszközökre, védőfelszerelésre.

Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a titkosszolgálatok előzetesen nem jelezték, csak szeptember 19. után rekonstruálták a történteket. Arra a kérdésre, érdekelte-e, hogy a rendőrök miért nem tudták megvédeni a tévészékházat, a volt miniszterelnök úgy reagált: független testületre, a Gönczöl-bizottságra bízták a vizsgálatot. Ekkor a bíró megjegyezte, hogy annak a testületnek a függetlenségét egyes tanúk - például Balsai István volt fideszes politikus - megkérdőjelezték, mondván hogy állami alkalmazottak is voltak a bizottságban. Mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: még bízik abban, hogy szétválasztható az állami szolgálat és a pártkötődés.

Arra a felvetésre, miért maradtak el a felelősségre vonások, holott a sajtó még azt is szóvá tette, hogy azonosító nélküli rendőrök békés állampolgárokat indokolatlanul bántalmaztak, a volt kormányfő arról beszélt: a Gönczöl-bizottság szakmai hibákat állapított meg, amelyek azonban nem feltétlenül büntetőjogi természetűek. Megjegyezte továbbá, hogy egyetértett azzal a megállapítással, amely szerint az intézkedő rendőrökre kell azonosító szám.

Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy 2007 májusában leváltotta az országos rendőrfőkapitányt és kezdeményezte a budapesti főkapitány leváltását. Nem lenne jó egy olyan országban élni, ahol ilyen ügyekben a kormány kezdeményez büntetőeljárást - tette hozzá a volt miniszterelnök, aki többször elismételte, hogy szerinte a vádlottak nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. Arra a bírói kérdésre, miért nem küldték meg a Gönczöl-bizottság jelentését a ügyészségnek, Gyurcsány Ferenc úgy reagált: annak a kormánynak nem volt szokása az ügyészség befolyásolása, egyébként is az ügyészség rendelkezésére állt a jelentés.

Az úgynevezett WikiLeaks iratokra - 2006 óta az interneten milliós nagyságrendben közzétett, különböző országokból származó kormányzati és más dokumentumokra - hivatkozva a bíró felvetette, hogy akkoriban azonosító nélküli izraeli kommandósok, ügynökök voltak a magyar fővárosban. A tanú erről nem hallott, de felhívta a figyelmet azokra a szintén a WikiLeaks-iratok között megismerhető, a budapesti amerikai nagykövetségről az Egyesült Államok külügyminisztériumának küldött diplomáciai iratokra, amelyek szerint az akkor ellenzéki Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közvetlenül kötődő körök vannak az utcai események mögött.

A 2006. október 23-ai eseményekről a volt miniszterelnök elmondta: az előző hetek tanulságait feldolgozva a hatóságok tudatosabban, aktívabban készültek az esetleges jogellenes cselekmények elhárítására. A Fidesz október 23-ára, az Astoriához bejelentett nagygyűlésével kapcsolatban kormánytagok írásban felhívták az ellenzéki párt vezetőségét a jelentős biztonsági kockázatra. Erre a bíró idézett egy akkori parlamenti bizottsági ülésen elhangzottakból, amelyek szerint nem voltak tisztában ezzel a biztonsági kockázattal, mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: akkor tévesen tájékoztatták vagy a tájékoztatást félreértette, esetleg rosszul emlékszik.

Ügyészi kérdésre, hogy miért nem fogadta el Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter lemondását, a volt kormányfő úgy reagált: ez politikai döntés, amiért a választóknak tartozik felelősséggel, nem az ügyészségnek vagy a bíróságnak. Az ügyész szóvá tette, hogy eltűnt az október 24-ei nemzetbiztonsági kabinet emlékeztetője, az iratok között lévő "miniszterelnök" feliratú dosszié pedig üres. Arra, hogy egy korábban  meghallgatott tanú szerint egy kormánytag szervezte a székházostromhoz a Fradi és a Dózsa szurkolóit, Gyurcsány Ferenc kijelentette: ezt kizártnak tartja. Ugyanakkor elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalban van két dosszié, amelyek szerint két, ma vezető funkcióban lévő kormánypárti - akkoriban ellenzéki - politikus az események szervezésben, előkészítésében aktívan részt vett. Gyurcsány Ferenc a rendőri vezetők tárgyalássorozatának kezdetén már egyszer elment a bíróságra és akkor inzultus érte. A keddi tárgyaláson több tucatnyi készenléti rendőr biztosította a Fő utcai bírósági épületet, és atrocitás nem történt. A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik.

Gyurcsányé a felelősség?
A Fidesz véleménye szerint Gyurcsány Ferenc kedden a bíróságon "trükkök százaival és ócska hazugságokkal" próbálta elterelni a figyelmet arról, hogy a 2006. őszi eseményekért a politikai felelősség őt terheli - közölte a kormánypárt kedden.

Szerző
Frissítve: 2015.03.10. 18:12

Ellentmondások Simicska interjújában?

Máthé Áron történész szerint a Simicska Lajos vasárnapi interjújában elhangzottak "meglehetősen szokatlannak és valószínűtlennek" tűnnek, egymásnak ellentmondó információkat tartalmaznak.

A Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja azzal kapcsolatban beszélt kedden az MTI-nek, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó a Mandiner portálnak azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek - közös sorkatonai szolgálatuk idején - jelentenie kellett róla, de előre megbeszélték, mit fog írni a kormányfő.

A történész szerint az interjúban egymásnak ellentmondó információk vannak: például, hogy egy helyen azt említi, megbeszélték, mit fog jelenteni róla Orbán Viktor, máshol viszont azt mondja, Orbán a leszerelésük után arról tájékoztatta, hogy "nem írt alá". Hozzátette: Orbán Viktor kiskatonaként nem lehetett hivatalos kapcsolat, ha jelentett volna, akkor alá kellett volna írnia a beszervezési nyilatkozatot, de ha egyszer aláírta volna, akkor nem lett volna mit visszautasítania a leszerelés után.
Máthé Áron arról is beszélt, hogy ma is kutathatóak az egykori állambiztonsági szolgálatok anyagai.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nem kizárólag, de jelentős részben olyan akták vannak, amelyekben ügynökök szerepelnek, ezek az akták - nagyon helyesen - nyilvánosan kutathatók - mondta. Bárki, aki tudományos kutató, bemehet és korlátozás nélkül hozzáférhet ahhoz, ami ott van - mondta. Hozzátette: 1989-ben számos anyagot leselejteztek, megsemmisítettek, eltüntettek, de a levéltárban lévő anyagok, amelyek megmaradtak, hozzáférhetőek, és magánszemélyként is bárki igényelheti a rá vonatkozó aktákat.

Kitért arra is, hogy "ügynöklisták" a közhiedelemmel ellentétben nem léteztek, mindössze különböző nyilvántartások voltak. Jelezte: ezen kívül még "egy-két nyilvántartás létezhet, de ezek nem valószínű, hogy olyan perdöntő adatokat tartalmaznak, vagy akár listát, amely nagyon új eredményt hozna".
Szerinte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának követelése, mint kifejezés, "hatásvadász blöff".

A történész véleménye szerint hiba pusztán az ügynökökre korlátozni a diktatúráról folyó közbeszédet. Az állambiztonság a kommunista diktatúra mindössze egyik "alrendszerét" jelentette, ezen kívül az elnyomó gépezetnek egy csomó más formája is volt, és a diktatúra működési mechanizmusa más területeken is - például a megyei pártbizottságokban - is megjelent, ezekről mégsem esik szó - mondta.

Szerző

DK: több százmilliót pazarolt el a kormány

A Demokratikus Koalíció (DK) a birtokába került dokumentumokra hivatkozva több százmillió forintos, a bűncselekmény gyanúját is felvető kormányzati pazarlást kér számon a kabinet több jelenlegi és volt tagján.

Erről Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
A DK politikusa közölte, 2013-2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) több vezetője összesen 346 millió forint értékben igazolta olyan tanulmányok kifizetését, amelyek hiányoznak, vagy profilidegen tevékenységnek számítanak. Az érintettek között említette Guller Zoltánt, Deák Ritát, Balatoni Mónikát, Bíró Marcellt és Mihálovics Pétert.
Kerék-Bárczy Szabolcs mellettük külön kiemelte Kohut Balázst, a KIM akkori helyettes államtitkárát, aki a kormányváltás után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) helyettes- majd közigazgatási államtitkára lett.

Égbekiáltó összeférhetetlenségnek nevezte, hogy Kohut Balázs hivatali ideje alatt a KIM saját rendezvényeinek catering szolgáltatására szerződéses kapcsolatba került Kohut Balázs egyik üzlettársával. Ráadásul egy kormányrendelet alapján külső catering szolgáltatásra nem is lett volna szüksége a minisztériumnak - jegyezte meg a DK alelnöke.

Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte továbbá, hogy a KKM Kohut Balázs odakerülését követően annak ellenére kötött nagy értékű szerződést egy külsős ingatlangazdálkodó és tanácsadó céggel, hogy a minisztériumnak volt ezzel a feladattal foglalkozó szervezeti egysége.

A DK szerint ezen ügyek miatt az érintett minisztereket, vagyis Navracsics Tibort, Szijjártó Pétert és Trócsányi Lászlót is felelősség terheli. "Ha ilyen közpénzkezelési gyakorlat fordulhat elő az irányításuk alatt, akkor el lehet képzelni mi folyik ebben a bolondok házában, amit úgy hívnak: kormány" - fogalmazott.

Kerék-Bárczy Szabolcs elmondta, a három jelenlegi, illetve volt minisztertől levélben kérnek tájékoztatást arról, milyen intézkedéseket tettek az érintettek felelősségre vonására. Amennyiben pedig a DK nem kap választ, akkor ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz - fűzte hozzá.

Szerző