Bóta Gábor;

Művészetek Palotája;Budapesti Őszi Fesztivál;Káel Csaba;Zoboki Gábor;Európai Koncerttermek Szövetsége;

2015-03-11 06:47:00

Egy jó koncert energiával tölt fel

A kultúra, ha megfelelő módon kezelik, akár gazdasági húzóágazat is lehet. Ezt mondja a Művészetek Palotájának vezérigazgatója. Káel Csabával abból az alkalomból beszélgettünk, hogy tíz éves az intézmény, amit a hétvégén nagyszabású eseménysorozattal ünnepelnek. A házban tíz műfaj van jelen. Káel Csaba szerint azonban új lehetőségeket is keresnek ahhoz, hogy minél több emberhez eljuthassanak a programjaik.

- Úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon olyannak kellene lennie a kultúrának, mint az arab sejkségekben az olajnak. De mégsem használjuk ki a lehetőségeket.

- Jóval több a lehetőségünk, mint amennyit kihasználunk. A kőolaj hasonlatnál maradva, a kultúrának is van egy olyan szakasza, amikor föl kell tárni bizonyos dolgokat, fel kell dolgozni és hasznosítani az emberek számára energiaként. Bartók remekül megmutatta, hogy a feltárt dolgokat transzformálni kell, és ezeket ő közreadta a világ számára, meg számunkra is.

- Kodály is ezt tette, és a róla elnevezett módszert jelenleg inkább alkalmazzák Japánban, mint nálunk, ahol az énekórák száma is csökken.

- Az előző hasonlatnál maradva, a „kőolaj kitermelés” különböző eszközeit nem használjuk elég intenzíven.

- A rendszerváltás óta nem különösebben fontos a kultúra a politikusoknak. Korábban még a külföld előtt is szerettek vele domborítani, hogy nálunk mi minden van, és mi mindent lehet csinálni ezen a területen. Ezzel még azt is bizonyítani akarták, hogy hú, nálunk mekkora demokrácia van. Most mintha az ellenkezőjét érezném, hogy ez az egész már nem is lényeges, és sok mindent már nem is lehet csinálni.

- De miért a politikusok irányából közelítjük meg ezt a kérdést?

- Mert ők adják a pénzt, és ez rengeteg mindent meghatároz.

- Értem, csak az is lényeges, hogy számunkra legyen fontos a kultúra, és ezt valahogyan képviselni tudjuk. Például a populáris kultúrából, a tömegmédián keresztül, elég nagy adagot kapunk. Mi azt szeretnénk, hogy a minőségi kultúra is megfelelő közvetítő közegre találjon. Ehhez a tömegmédiát is használni kell, ami igen nehéz, mert nem ezt diktálják az üzleti érdekek.

- Kicsi a valószínűsége, hogy egy kereskedelmi adó például komolyzenei koncertet közvetítsen.

- Ez így van. Jobban kell használni például az internetet, az utóbbi időkben a Müpa ezzel sokat foglakozott. Egyre aktívabb a webes megjelenésünk, van már például online rádiónk is. A Mezzo tévével, amely egyébként most iszonyatos erővel nyomul az interneten is, biztató tárgyalásokat folytatunk. Minél többet beszélgetünk erről a témáról, annál több eredményt érhetünk el.

- Ön bizonyos fokig közel áll a politikusokhoz is. Miért nem képesek felfogni, amit mondogatni szokott, hogy a kultúra nem csak viszi a pénzt, abszolút gazdasági tényező. Japántól Finnországig, ahol a kultúrára és az oktatásra tettek, ott az életszínvonal is nőtt. A kultúra a turizmust is növeli, és katalizátora lehet az üzletkötéseknek.

- A politika az érdekérvényesítés terepe, nekünk is jobban kell tudnunk képviselnünk az érdekeinket. A kultúra kapcsán nem elég csak a tartalommal foglalkozni - bár ezzel is jóval többet kellene -, hanem tanulmányozni kell a hatásait, az élethez a gazdasághoz fűződő kapcsolatát, jó lenne fejlesztési ágazatként kezelni. A Budapesti Őszi Fesztivált nem véletlenül kereszteltük át CAFe Budapest névre. Ezzel szerettünk volna utalni a XX. század elejére, a budapesti kávéházak fénykorára, amikor a város szellemi pezsgése hatott a vendéglátásra, turizmusra, közvetve a gazdaságra.

- Bármennyire szimpatikus is, nagy léptékben visszahozható ez a kávéházi kultúra?

- Vissza nem hozható, de meg kell tudnunk fogalmazni, hogy a mi korunkban hogyan tudunk ilyen hatásfokot elérni. Ilyen szempontból a Művészetek Palotája nagyon izgalmas terep. A tízévesek büszkeségével mondhatom, hogy ez a térségben is egy nagyon eredeti kezdeményezés volt. Lényeges, hogy itt koncert, színház, múzeum egyaránt helyet kap, és, hogy van egy olyan előtér, ahová napközben is be lehet jönni, találkozóhellyé vált, meg lehet itt beszélni az élményeket. Zoboki Gábor tervezőt dicséri, hogy ez egy nagy felületű, a szellem szabadságát sugárzó levegős, világos tér.

- Hangoztatni szokta, hogy ön itt az ország, sőt egyfajta európaiság kultúrájáért felelős az intézmény vezetőjeként. Az a nagy kérdés, hogy a Müpa főleg csak azoknak nyújt valamit, akik betérnek ide, vagy tényleg tudja generálni az ország, esetleg egy nagyobb térség kultúráját?

- Önmagában azért ezt nem tudja, miközben az elmúlt tíz év arról szólt, hogy nagyon sokat tettünk ennek érdekében. Tíz műfajban vannak itt produkciók. Így nem lehet azt mondani, hogy csak a magas kultúra van jelen. Mi azt mondjuk, hogy a minőségi kultúrát próbáljuk képviselni. És az a célunk, hogy ez minél több emberhez eljusson. Kérdés például, hogy érhetők el a fiatalok, hogyan válhatnak a partnereinkké? Valóban érthetővé kell tenni, nem csak a politikusok, hanem egyáltalán, az emberek számára, hogy mitől lesz fejlesztési ágazat a kultúra. Ehhez összefogásra is szükség van. Tagjai vagyunk az Európai Koncerttermek Szövetségének. A segítségükkel például be tudjuk mutatni külföldön is a tehetséges fiatalokat. Az együttműködés keretében fesztiválokon úgy tudunk részt venni, ahogy egyedül nem lennénk képesek. Nem vagyunk konkurenciája az Operaháznak, hiszen nekünk nincsenek olyan lehetőségeink, ugyanakkor saját akusztikai adottságunkat kihasználva játszunk félig szcenírozott operákat, bővítve az operajátszás körét.

- Ha színpadtechnikában nem is tudnak versenyezni, neves külföldi énekesek ideutaztatásában igen, és ez nem csak egy-két szereplőre vonatkozik, hanem például a Wagner operák esetében szinte a teljes szereposztásra. Ezek a produkciók nemzetközi rangot vívtak ki maguknak. Idén vége a sorozatnak. Az elődje, Kiss Imre azt mondta, hogy mindig szükség van nagy dobásokra. Mit terveznek a Wagner premierek helyett?

- Csak azon Wagner operák sorának van vége, melyek Bayreuth-ban is műsoron vannak, eredetileg Fischer Ádám karmester ezek bemutatását tervezte. A Wagner napok a Müpa komoly védjegyévé vált, és csak jelentős együttműködéssel megvalósítható. Együttműködni is akkor lehet jól, ha minél magasabb színvonalat képviselnek a különböző intézmények. Hiszen az a cél, ha valaki Budapestre jön, és bárhová elmegy, érezze a magas színvonalat. Bécs például, nem kevés ráfordítással, ezt elérte.

- Bécsnek jelentősebb a kulturális kínálata, mint Budapestnek, de nem annyival, mint amennyivel nagyobb mértékben szerepel külföldi útikalauzokban.

- Ez így van. Régebben kezdte a marketinget, mondhatni, még a császári Bécs idejében kulturális-zenei központ volt. Mi később csatlakoztunk. Liszt Ferencnek köszönhető, hogy idehozta az akkori európai zenei kultúra jeles képviselőit.

- A II. világháború után, a rendszerváltásig, az Európát végig járó jelentős koncertek, kiállítások a leggyakrabban Bécsnél megálltak. E területen bizonyos szempontból van áttörés, de nem minden tekintetben.

- Mert ez egy nagy munka, elég komolyan dolgozunk rajta, ahogy például a Szépművészeti Múzeum is ezt teszi. De a szocializmus évtizedeiben szerzett lemaradást nem olyan egyszerű behozni.

- Pénzük van ehhez? Amikor legutóbb beszélgettünk, éppen tetemes támogatást vontak el a Művészetek Palotájától.

- A Müpa költségvetése két részből áll. A támogatás 1 milliárd 350 millió forint. Ez kevés, az európai koncerttermekkel való összehasonlításban a sor végén kullogunk. Jegybevétellel, TAO-val, mindennel együtt, körülbelül ennek az összegnek a háromszorosából gazdálkodhatunk.

- Azt csinálják, amit gyakran Kiss Imre is tett, hogy ismeretségi alapon alkudnak a fellépőkkel, jöjjenek el a gázsijuk egy részéért?

- Mi már sokkal jobban benne vagyunk abban az európai körben, amelyiknek nem kell olyan csillagászati árat fizetnie, mint régebben, hogy ide méltóztasson jönni egy sztár, vagy zenekar. Hiszen a Müpának már megfelelő rangja van, ami persze jó személyi kapcsolatokkal is párosul. Gyakran már ügynökség nélkül is tudunk a művészekkel szerződni, így sokkal olcsóbban megszerezhetjük őket.

- Miután nincs jó állapotban a kulturális sajtó, az eseményekről kevesebben szerezhetnek tudomást. Még Simicska Lajos sajtóbirodalmának felborulása is befolyásolhatja a helyzetet, hiszen kulturális rovatok garmadáját érinti.

- Ezek a hagyományos irányát képezik a kulturális újságírásnak. Kíváncsian várom, hogy milyen változáson mennek keresztül. A kultúra területén az internet lehetőségei pedig még nincsenek kiaknázva. Nekünk az az érdekünk, hogy minél több felületen jelen legyünk. Hogy például a fiatalokkal is megértessük, miért fontos beülni egy Mahler szimfóniára.

- A legtöbben nem ülnek be rá, sőt, ha meghallják a rádióban, odébb kapcsolnak.

- Mert nincs megfelelő tudásuk róla, fel kell tárni előttük ezt a világot. Azt kell elfogadtatni velük, hogy ez az életünk része. A tíz év alatt nagyon sok ifjúsági- és gyermekprogramunk volt. Vagyis többeknek nem most kell átlépniük a nagy küszöböt, mert már itt nőttek föl. Számukra ez természetes közeg. És vannak az MTVA-val olyan ismeretterjesztő műsoraink, amelyekben hozzáértő emberek el is mesélik, hogy mit hallunk. Kísérleti stádiumban elkezdtünk egy olyan élő videó közvetítést, amelynek segítségével az interneten keresztül, jó hang és képminőségben azok is élvezhetik a koncerteket, akik nem tudnak itt lenni velünk.

- Vannak komplex csomagok a turisták számára? Láthatják, ha idejönnek egy adott időszakban, hová érdemes elmenniük színházba, koncertre, múzeumba, netán melyik étterem kínál gasztronómiai ínyencségeket? És, ha ezeket a csomagokat igénybe veszik, kapnak-e kedvezményeket?

- Nem véletlen, hogy a tavaszi és az őszi fesztivál szervezői között a Turizmus Zrt. is az egyik szereplő. A turizmussal az egyik nehézség, hogy a nagy beutaztatók általában egy évre előre kérik a programot.

- Ehhez viszont minimum egy évre előre tudni kellene, hogy kinek mennyi támogatása lesz.

- Az ideális az lenne, ha minimum három évre előre tudnánk, mekkora összeggel gazdálkodhatunk. Ezt a fesztiválok esetében már sikerült elérnünk, szeretnénk, ha az alapintézményeknél is lehetségessé válna. Erre szükség van ahhoz is, hogy komolyan előrelépjünk, különböző produkció típusokat fejleszteni tudjunk. Ezt pedig segíti az együttműködés. Ha például a pécsi Kodály Központtal közösen hívunk meg valakit, csökkenteni tudjuk a költségeket.

- A Müpa úgy épült fel, hogy bár voltak villongások, de végeredményben a két politikai tábor összefogott, nem úgy, mint a Nemzeti Színház esetében.

- Ez az összefogás igen nagy eredmény. 2004-2005 fontos dátum az európai kultúra történetében, mert négy hasonló intézmény is felépült. Porto-ban, Luxemburgban, Newcastle-ban és nálunk. Ezek fontos kapcsolódási pontok. Ez azért is lényeges, mert a hagyományos lemezipar tönkremenetelével csökkent a kultúra felülete. Hiszen egy-egy jelentős lemez szereplője régebben óriásplakátokon, magazinokban, különböző műsorokban is ott volt. Ez megszűnt. Az interneten egyelőre a könnyűzene birtokolja az új formátumokat. Bár komolyzenéből is rengeteg minden elérhető a neten, ezeknek a tartalmaknak még sincs olyan kereskedelmi erejük, mint az egykori lemezkiadásnak. Az alapintézményeknek valamilyen módon kárpótolniuk kell a komolyzene szereplőit. Az elmúlt tíz évben a Müpa mégiscsak megmutatott valamit egy újfajta kultúra értelmezésből, és szélesíteni kezdte a közönségbázist. Több mint ötmillió ember járt nálunk. Nagyon sok hazai művészt hoztunk helyzetbe. Több olyan műfajnak is helyet adunk, ami a fiatalok számára kedves, a könnyűzene, a jazz mellett, ezért is kezdtünk el a színház és az újcirkusz területén mozgolódni. Ha ezek miatt a fiatalok már bent vannak a házban, akkor el lehet érni őket más programokkal is. Föltárunk előttük egy olyan világot, amiről én azt szoktam mondani, hogy energiát ad. Egy jó koncert ugyanis energiával tölt fel.

- Szép gesztus, hogy Kiss Imre emlékére tegnap táblát helyeztek el egy páholyon. Ő azon ritka igazgatók közé tartozott, akiket szinte mindenki szeretett. Sok mindent be tudott indítani, sok mindent képes volt integrálni.

- Mindazzal, amiről most beszéltünk, a Müpa első vezérigazgatója már foglalkozott. Megalapította a tavaszi fesztivált, az Operaház ügyvezető igazgatója volt, kereste a kapcsolatokat a turizmussal, a vendéglátással. Olyan tudást volt képes a Művészetek Palotájában integrálni, ami rajta kívül senkinek nem volt meg. Nyitott volt a tapasztalatok begyűjtésére is, a személyisége pedig kimondottan szerethető volt. Annak idején, amikor átadta a Müpa irányítását, egy stafétabotot kaptam tőle. Nagyon büszke vagyok rá, és azt remélem, hogy komolyan tovább futottam ezzel a stafétabottal.