Izrael változást akar

Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen tüntettek szombaton este Tel-Avivban, vasárnap a kormányzó Likud legerősebb ellenfele, a Cionista Tábor bemutatta választási programját, amely többek között a palesztin kérdés rendezésére és Izrael diplomáciai elszigetelődésének megállítására tesz javaslatot. A miniszterelnök elutasított bármiféle engedményt a palesztinok irányába, de hivatala cáfolja, hogy visszalépett volna a kétállami megoldás támogatásától. Izraelben március 17-én rendeznek előrehozott parlamenti választásokat.

Több tízezren, sajtójelentések szerint mintegy nyolcvanezren vonultak fel szombaton este Tel Avivban az „Izrael változást akar jelszó alatt”. A tiltakozók Benjamin Netanjahu hivatalban lévő miniszterelnök leváltását sürgették. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a szombat esti tüntetés a kampány legfontosabb és legnagyobb részvétellel zajló megmozdulása volt.

Nem nevezhető kimondottan kampányrendezvénynek, hiszen nem valamely politikai párt szervezte, hanem egy civil szervezet, de résztvevői túlnyomórészt a balközép szimpatizánsai és tagjai voltak. A rendezvényen felszólalt Meir Dagan az izraeli titkosszolgálat, a Moszad volt elnöke is, aki élesen bírálta a Netanjahu-kormányt és magát a kormányfőt.

A Moszad volt főnöke nem először emelt szót Netanjahu politikája ellen. Ezúttal úgy fogalmazott, hogy "Izrael megalakulása óta legsúlyosabb vezetési válságát éli" Benjámin Netanjahu hat éve tartó miniszterelnöksége következtében. "Az ellenségtől nem félek, a vezetésünktől viszont tartok" - jelentette ki Dagan.

A felszólalók rendre bírálták a kormány szociálpolitikáját, a közszféra leépítését és az egészségügyi, oktatási válságot, a lakhatási és lakáspolitikát, de ugyanakkor a biztonságpolitikát is. A baloldali tábor ugyanakkor hangot adott háború ellenességének. Egy a nyári gázai hadműveletben elesett alezredes özvegye azt kérte a résztvevőktől, hogy "amikor a szavazóurnákhoz járulnak, akkor arra adják voksukat, aki megpróbálja elejét venni egy következő háborúnak".

A kormányzó Likud legerősebb politikai ellenfele, az ellenzéki szociáldemokrata Jichák Herzog vezette Munkapárt és a kormánykoalícióból nemrég kilépett, Cipi Livni vezette centrista Tnua közös platformja, a Cionista Tábor vasárnap bemutatta programját és bírálta a kormányoldalt és Netanjahut, aki mindmáig nem tette közzé programját, holott néhány nap múlva választ az ország.

Izraelnek olyan miniszterelnökre van szüksége, aki nemcsak arra alapozza hatalmát, „hogy félelmet gerjeszt” – közölte a kormányváltásra készülő baloldali koalíció. Olyan kormányfő kell, akinek vannak víziói, mondta Livni. Hozzátette, mindent elkövet azért, hogy Herzogot a kormányfői bársonyszékbe segítse – emelte ki Livni.

Cipi Livni 2008 őszén még a Kadima elnökeként legyőzte Netanjahut, de nem tudott kormányt alakítani a vallási pártok által támogatott Likud - Jizráel Béjtenu jobboldali koalíció ellenében. A 2012-es ugyancsak előrehozott választáson nem jött létre baloldali tömb, önállóan indult minden párt, így Netanjahunak nem okozott gondot a kormányalakítás, bár be kellett vennie a kabinetbe a liberális Jesz Atidot és Livni pártját is.

A március 17-i előrehozott választásra azért van szükség, mert e két párt kilépett a koalícióból. Ezúttal azonban a balközép tömörülésnek reális esélye van a győzelemre, bár a felmérések szerint egyetlen mandátum előnye volt a Likuddal szemben, Netanjahuék népszerűsége csökkenő tendenciát mutat és végső esetben az arab pártok választási tömbje is a baloldalt támogathatja. Mivel a bizonytalanok aránya még mindig nagyon magas, mintegy 15 százalékos, a kampány véghajrájában még bármi megtörténhet.

Az ellenzék arab pártok általi támogatása azonban kétséges, többek között a most bemutatott program miatt is. Eszerint a Cionista Tábor célja az, hogy - amint a dokumentumban megfogalmazták – véget vessenek Izrael „diplomáciai elszigeteltségének”, hogy előrelépés történjen az izraeli-palesztin békefolyamatban. Ugyanakkor számos szociális ígéretet is tartalmaz a Cionista Tábor választási programja, többek között Izrael egyik legnyomasztóbb problémájának, a lakás és lakhatási válság orvosolását valamint a magas megélhetési költségek normalizálását. Ígérete szerint a balközép koalíció növelné a szociális kiadásokat, többet fordítana az oktatásra, egészségügyre is.

A tervezetet sajtótájékoztatón mutatták be az ellenzéki vezetők és hangsúlyozták, kezdeményezni fogják a 2013-ban ismételten megszakadt tárgyalások újrafelvételét, ennek érdekében béketervezettel keresik meg az Arab Ligát. A negyven oldalas dokumentum a palesztin állam demilitarizálását javasolja, megőrizné a nagyobb zsidó telepeket és Jeruzsálemet a zsidó állam örök fővárosának tekinti, garantálja minden vallás szabadságát és hozzáférését a szent helyekhez, amelyek fölött azonban fenntartaná a zsidó állami szuverenitás.

Az első látásra sok újat nem ígérő és sok eredménnyel nem kecsegtető béketerv azonban tesz egy nagy engedményt a Netanjahu kormányzat alapállásához képest – nem ragaszkodik a nemzetállami meghatározáshoz és hangsúlyozza a szomszédos államokkal való jó államközi kapcsolatok szükségességét. Az Izrael történetében először létrejött egyesült arab lista rekord támogatottságnak örvend, stabilan tartja a 13 mandátumot, miközben a három tagpárt külön-külön 2-3 mandátumra volt esélyes. Viszonyulása a Cionista Táborhoz azonban nem egyértelmű.

A legismertebb izraeli arab politikus, Achmed Tibi március elején bejelentette, nem támogatják a balközép koalíciót cionista volta miatt illetve azért, mert a nagyobb zsidó telepeket ők is Izrael részének tekintik egy jövőbeni rendezés során. Ezt az álláspontját később Tibi már nem tartotta fenn egyértelműen, s az, hogy a Cionista Tábor nem ragaszkodik a nemzetállami kitételhez végső soron segítheti az együttműködést.

Benjamin Netanjahu nem változtatott keményvonalasságán a kampány során. Sőt, mi több, izraeli sajtóhírek szerint vasárnapi nyilatkozata egyenesen kizárta a palesztin állam létrehozásának lehetőségét. „Izrael nem fog területekről lemondani, mert minden olyan terület, ahonnan Izrael kivonulna, az az Irán által támogatott szélsőséges iszlamista, terrorista csoportok kezére kerülne. Következésképpen Izrael nem tesz engedményeket és nem vonul ki. Ez most irreleváns” - mondta állítólag a miniszterelnök egy nem nyilvános beszédében.

Az AP hírügynökség szerint ez egyértelműen a palesztin államiság lehetőségének kizárását jelenti, Netanjahu pedig így próbálja mozgósítani a kemény vonal híveit. A Likud párt szóvivője a miniszterelnök beszéde után azt mondta, hogy Netanjahu 2009-ben elhangzott, a nemzetközileg is szorgalmazott kétállami megoldás mellett hitet tevő beszéde a jelenlegi helyzetben nem aktuális.

Tegnap azonban közleményben cáfolt a miniszterelnöki hivatal. A hivatal tagadta, hogy Netanjahu kihátrálna a kétállami megoldás elől, amely mellett 2009-ben kötelezte el magát. A közlemény szerint a miniszterelnök soha nem mondott ilyent. Sajtóvélemények szerint nem zárható ki az sem, hogy Netanjahu állítólagos beszédéről a Likud kemény magja adott ki a valóságnak nem megfelelő közleményt, így próbálva nyomást gyakorolni a miniszterelnökre.

A kétállami megoldás az ENSZ-ben

A kétállami megoldást sürgető nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) januárban elutasította a palesztin államiság megteremtéséről szóló határozattervezetet, amelyet Jordánia nyújtott be és azt írta volna elő, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki az általa 1967-ben megszállt palesztin területekről. A BT azonban nem magát a kétállami megoldást utasította el, hanem azt, hogy egyoldalú diplomáciai kezdeményezés és ne kétoldalú egyeztetés eredményeként jöjjön létre.