Előfizetés

Gyereknek lenni nem játék

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.03.11. 06:12
Illusztráció: Thinkstock
Magyarország ismét az élbolyban: egy kutatás eredményei szerint a magyar diákok iskolai terheltsége jóval meghaladja a nemzetközi átlagot. Az alapvető jogok biztosa ezért vizsgálná a gyerekekre nehezedő nyomást, pedagógusok, szakértők pedig arra figyelmeztetnek: a tanulás és a szabadidő közti egyensúlyra kell törekedni.

A magyarországi gyerekek hetente átlagosan 6,2 órát töltenek az otthoni házi feladatok elkészítésével - mutatott rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik legfrissebb, 28 ország 15 éves fiataljai között elvégzett kutatása, a teljes listán hazánk a 11. helyen áll.

A nemzetközi átlag 4,9 óra, a listában pedig olyan országok előztek meg minket, mint a jelenlegi kormányhatalom által követendő példaként beállított Kazahsztán, Oroszország vagy a dobogó legfelsőbb fokán álló Kína, ahol hetente mintegy 14 órát töltenek leckeírással az iskolások. A legkedvezőbb helyzetben a finnországi fiatalok vannak, ők heti 2,8 órát szánnak a házi feladatok elkészítésére.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a lista alján szereplő országok diákjai rosszabbul teljesítenek az iskolában, sőt. Különböző kutatások már évek óta bizonygatják, hogy a sok házi feladat a szándékkal ellentétes célt érhet el: a gyerekek teljesítménye romlik, ha az iskolában és otthon is túlterheltek.

A napokban a brit Telegraph számolt be arról, hogy egy New York-i iskolában beszüntették a házi feladatok kiadását, az igazgatónő álláspontja szerint ugyanis sokkal inkább a gyerekek javára válik, ha iskola után inkább a szabadban játszanak, hiszen az otthoni leckék iskolai teljesítményre gyakorolt hatásait kutató felmérések eddig nem szolgáltak meggyőző bizonyítékkal a tekintetben, hogy lenne bármiféle kapcsolat a leckeírás és a sikeres iskolai szereplés között. Sőt, a diákok otthoni terhelése frusztrálhatja a nebulókat, a túl sok lecke pedig egyenesen oda vezethet, hogy a fiatalok érdektelenek lesznek a tanulásban.

A magyar diákok terhelésével nemrég Székely László alapvető jogok biztosa is foglalkozott. Szerinte fontos lenne, hogy az új köznevelési rendszer bevezetése után egy átfogó vizsgálat keretein belül mérjék fel az iskolások leterheltségét, figyelembe véve az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt kötelezettségeket is, amely egyebek mellett kimondja, hogy a gyerekeknek "joguk van a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a koruknak megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, szabadon vehetnek részt a kulturális és művészeti életben".

Az ombudsman jelentése emlékeztet korábbi vizsgálatok eredményeire is, melyek rámutattak, hogy a magyar iskolások "teljes munkaidőben" - sőt, gyakran a munkavállalókénál nagyobb óraszámban - végzik az előírt iskolai és a tanuláshoz szükséges otthoni feladataikat. "Ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor a gyermekek terhelhetőségét is befolyásoló tanulás, a képességeknek megfelelő képzés, vagy a játék, testnevelés-sportolás, pihenés, alvás feltételeiről esik szó, vagy éppen arról, hogyan biztosítható az étkezésük rendszeressége és minősége" - olvasható a jelentésben.

Hogy a kormány szakpolitikusai mindezt mennyire veszik figyelembe, továbbra is kérdés. Annak ellenére, hogy a kormányzati kommunikáció a jelenlegi oktatáspolitikát is gyakran sikerként, európai mintaként propagálja, valós tevékenysége szembemegy az uniós elvárásokkal - vélekedik Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) elnöke lapunknak elmondta: ez látszik abból is, hogy a köznevelési törvény átalakításának koncepciójában nem látható nyoma a tananyag csökkentésére történő törekvésnek. Hasonlóan vélekedett Fábry Béla is.

A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) alelnöke szerint a gyerekek iskolai terhelése - mind mennyiségi, mind minőségi értelemben - ma minden iskolatípusban meghaladja a normális mértéket, s egyáltalán nincsenek figyelembe véve a gyerekek szabadidős jogai. Úgy véli, a kormányzat az iskolákkal és a pedagógusokkal együtt a gyerekeket is "államosította" - így a szabadidejükkel is az állam foglalkozik, Fábry szerint "ez a diktatúra oktatáspolitikájának alapja".

"A jelenlegi - köznevelésinek nevezett - rendszer szakított a rendszerváltást követően kialakult szakmai konszenzussal, s a kompetencia alapú oktatást száműzve, az ismeretközpontú képzést helyezte a fókuszba. Megnövelték a nemzeti alaptantervben rögzített tananyag mennyiségét, nem törődve azzal a közismert ténnyel, hogy az elsajátított ismeretanyag mintegy 75 százaléka a felejtés sorsára jut" - mondta Mendrey, emlékeztetve arra is, hogy a mindennapi testnevelés bevezetésével gyakorlattá vált, hogy még elsős gyerekek esetében is napi 7-8 tanórát tartanak.

Előfordul, hogy a diákok reggel nyolckor kezdik az első órát, s gyakran még este hétkor is tanulnak - mindeközben az iskolában töltött idő felosztásában egyre kevesebb helye van a szabadidőnek, a játéknak. Fábry hozzáfűzte: a középiskolásokat nem lenne szabad jogi eszközökkel korlátozni a tanórán kívüli életük tekintetében. Különösen a szakközépiskolások, szakiskolások esetében, akik közül sokan kényszerülnek arra, hogy a tanóra után dolgozzanak.

Mindemellett fontos megemlíteni azt is, hogy nem csupán az oktatási rendszer, de gyakran maguk a szülők sem veszik figyelembe a gyerekek jogát a pihenéshez, a játékhoz. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: sok szülő gondolja úgy, hogy akkor tesznek jót, ha lehetőségeikhez képest a legtöbb különórát, edzést, szakkört és korrepetálást zsúfolják bele a gyerek életébe - vagyis szerintük az a jó, ha a gyereknek sok programja van, s ezt várják el az iskolától is.

Pedig optimális esetben a gyereknek nem szabadna sokkal több időt iskolai feladatokkal töltenie, mint otthon a családjával; egyensúlyban kellene lennie ezeknek a tereknek ahhoz, hogy a szülő és az iskola is hiteles maradhasson a gyerek életében. "Ez azt jelenti, hogy akkor van például szülőként lehetőségem a saját gyerekem viselkedését, magatartását, a változásait észrevenni, jól lekövetni, ha kellő időt töltök vele.

Ha csak reggel találkozunk, mielőtt mindenki elrohan a dolgára, és este futunk össze a vacsoraasztalnál, akkor vajmi kevés esélyem van arra, hogy a gyerekemmel igazi kapcsolatom legyen" - mondta a szakértő, hozzátéve: ebben a tekintetben a túl sok házi feladat azért jelenthet problémát, mert az amúgy is kevés szülő-gyerek minőségi időből vesz el.

Gyurkó szerint el kellene gondolkodni azon is, hogy valóban a gyerekek kognitív képességeit kell-e minden térben és szinten fejleszteni. "Mert például egy szabad játék a haverokkal legalább annyit segít a gyereknek az életre való felkészülésében, mint a Pitagorasz tétel, csak másképpen: társas képességeket, konfliktusmegoldást, együttműködést, csoportmunkát a játékokban lehet legjobban megtanulni.

Egyedül, otthon, az asztal felett görnyedve a házit írva viszont kevésbé" - mondta a szakértő, hangsúlyozva, hogy a tanulás és a szabadidő közti egészséges egyensúlyra kellene törekedni; a gyerekeknek nem csak joguk, de nagyon komoly szükségletük is, hogy pihenjenek, kikapcsolódhassanak, szabadon játszhassanak, együtt lehessenek más gyerekekkel.

Háttérbe szorulnak a sérült gyerekek
Az ombudsman vizsgálatában külön figyelemmel tekintette át a fogyatékossággal élő fiatalok játékhoz, pihenéshez fűződő jogának érvényesülését is. Megállapította, hogy bár megindult egyfajta társadalmi szemléletváltozás, további intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ne jótékonysági, hanem emberi jogi kérdés legyen a fogyatékossággal élők számára szükséges esélyegyenlőségi feltételek megteremtése.
A jogszabályi szinten biztosított jogok abban az esetben tudnak maradéktalanul érvényesülni, ha a meghirdetett kulturális, sport és szabadidős programok esetében kötelező elemmé válna az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása - olvasható a közleményben.
A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok társadalmi integrációja kevéssé valósul meg, ennek következtében elszigetelődnek kimaradnak a többségi társadalomhoz tartozóknak szervezett programokból, nem tudnak élni ugyanazokkal a lehetőségekkel.
Sok esetben erőforrások hiányában - az anyagi és a pszichikai terheik miatt - a szülőknek nincs módjuk elvinni a gyermeküket valódi, különösen az integrált szabadidős programokra. Mindezek kompenzálásához erőteljes paradigmaváltásra, fokozott társadalmi toleranciára és szolidaritási készségekre van szükség - hívta fel a figyelmet az ombudsman.



Jogsértő hazai börtönök

Publikálás dátuma
2015.03.11. 06:11
A börtönök átlagos telítettsége 140 százalék feletti FOTÓ: NÉPSZAVA
Az embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint, hogy Magyarországon túlzsúfolt cellákban tartják fogva a rabokat. Az első, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 25,7 millió forint kártérítést és perköltséget kell fizetnie.

Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva. Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró ( 25,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a hat rabnak.

Az ítélet azt is kimondja, hogy Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított féléven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.

A benyújtott panaszokat a bizottság összevonta, és egyként mondott róluk ítéletet, amely megjegyzi, hogy 2013. december 31-én Magyarországon 18 042 ember volt rács mögött, közülük 5053-an előzetes letartóztatásban, és ez 144 százalékos túlzsúfoltságot jelent.

A panaszosok a túlzsúfoltság mellett amiatt is panaszt tettek, hogy lefogytak, mert nem volt megfelelő az étel, a cellákban nem biztosított a magánszférájuk védelme, mert a mellékhelyiség nincs megfelelően elválasztva a cellától, nem volt megfelelő minőségű szellőzés, folyóvíz vagy WC, az ágyneműt pedig mindössze 4-6 hetente cserélik. Egyikük azt is szóvá tette, hogy mindössze hetente egyszer kapott öt percet a zuhanyzásra. A szegedi börtön lakója arra is panaszkodott, hogy a priccsek össze voltak hegesztve, így a fogvatartottaknak gyakorlatilag együtt kellett aludniuk.

A bírák döntése ellen mind a panaszosoknak, mind az államnak joga van fellebbezni. Ha ezzel egyik fél sem él, vagy a fellebbviteli kérelmet elutasítják, akkor az ítélet jogerőre emelkedik és három hónapon belül végrehajtandó.

- A hat panaszosnak 3700 és 26 ezer euró (1,1-7,9 millió forint) közötti kártérítést ítéltek meg – mondta a Népszavának Magyar Gábor ügyvéd, a mintegy 200 fogvatartott képviselője. A most meghozott ítéletben a kiválasztott esetek - 6 különböző büntetés végrehajtási intézmény, eltérő fogva tartási idő, végrehajtási fokozat alapján - a teljes magyar bv-spektrumot lefedik. Eközben a már benyújtott 444 panaszokról is további ítéleteket hoznak Strasbourgban, a mostani ítéletet követően beadott indítványok elbírálását pedig felfüggesztik a megszabott határidő végéig.

Az ügyvéd szerint a bíróság ítélete nyomásgyakorlás a kormányra, hogy tegyen meg mindent a rendszerszintű jogsértések ellen. Ez akár a magyar jogrend megváltoztatását is igényelheti. Úgy véli, továbbképzés szükséges a hazai bírák számára azért, hogy a hasonló perekben vegyék észre: a kifogásolt fogva tartási körülmények sértik az európai egyezményt. Eddig ugyanis az elítéltek, letartóztatottak szinte kivétel nélkül veszítettek a magyar bíróságokon – zömmel ők nyertek most Strasbourgban – mondta az ügyvéd. Megjegyezte, körülbelül 5 ezer fogvatartottnak lehet jogosnak tűnő kártalanítási igénye, ami, ha átlagosan 10 ezer eurós ítélettel számolunk, ötvenmillió eurót, azaz mintegy 15 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek.

A strasbourgi ítélet nyomán át kell alakítani a magyar büntetőpolitikát – hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság keddi sajtótájékoztatóján. Ivány Borbála, a civil szervezet munkatársa közölte: a börtönök túlzsúfoltságát az állam büntetőpolitikája okozza, mert egyre szigorúbb, és az igazságszolgáltatás szereplői a fogva tartást használják elsődlegesen, holott vannak hatékonyabb intézkedések is.

Elhangzott: a magyar polgári bíróságok előtt gyakorlatilag lehetetlen eredményesen kártérítését perelni a fogva tartás körülményei miatt, ugyanis nincs megszabva a fogvatartottak kötelező minimális mozgástere, csak ajánlat van erre, a börtönöknek pedig befogadási kötelezettségük van, így nem vonhatók felelősségre a zsúfoltságért.

A hat érintett egyike, Varga Lajos - aki korábban pékként dolgozott - elmondta, ittas vezetésért és garázdaságért kapott büntetését Baracskán töltötte le, ahol 30 négyzetméteren 17-en voltak elhelyezve, ez azt jelenti, hogy 1,7 négyzetméter jutott egy főre. Odabent "kosz és büdös" volt, és sok konfliktus adódott abból, hogy kis helyen voltak összezárva. Hozzátette: tizenegy nap magánelzárást is kapott, és ennek során olyan megalázó bánásmódban volt része, hogy ennek hatására fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz.

Ökotárs: Pintér nem kér bocsánatot

Publikálás dátuma
2015.03.11. 06:07
Házkutatás az Ökotársnál. FOTÓ: Népszava
Nem kér bocsánatot az Ökotárs Alapítványtól Pintér Sándor, a belügyminiszter véleménye szerint ugyanis "nem célravezető a nyomozó hatóság döntéseit egy későbbi — akár eltérő jogi álláspontot tükröző — bírósági döntés tartalma szerint értelmezni” – írja a 444.hu.

Az Ökotárs azt követően tett panaszt, hogy a Norvég Alap ellen indított kormányzati támadások keretében tavaly 43 készenléti rendőr vonult ki az alapítvány székházához. A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei nem csak ott, a szervezet két munkatársának a lakásán is házkutatást tartottak. A Budai Központi Kerületi Bíróság még január 19-én jogerősen kimondta, hogy a házkutatás törvénysértő volt: nem állt fenn a hűtlen kezelés gyanúja az Ökotársnál és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt sem folyt nyomozás.

A döntést követően Fodor Gábor országgyűlési képviselő fordult a belügyminiszterhez azzal a kérdéssel, hogy mikor fog bocsánatot kérni ő személyesen, vagy valaki a nyomozók közül az alapítványtól, illetve, hogy volt-e bármi következménye házon belül a törvénysértésnek. Pintér írásbeli válasza szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlenségét mutatja az, hogy az ügyészségnek és a bíróságnak egymástól lényegesen eltérő jogi álláspontja is lehet.

Az alapítvány jelenleg is vár még egy ítéletre, ugyanis szeptemberben nem csak házkutatást tartottak náluk: a NAV a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kérésére felfüggesztette az Ökotárs adószámát. Akkor fellebbezést nyújtottak be, mert szerintük a Kehinek nincs sem vizsgálati, sem adatkérési jogosultsága a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében. A panaszt a NAV elutasította.

A szocialista Bárándy Gergely megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy mikor adja vissza a NAV az adószámot, ugyanis a januári ítélet értelmében – mivel nem állt fenn tavaly szeptemberben bűncselekmény gyanúja – az intézkedés elrendelésének feltétele hiányzott. Tállal András államtitkár szerint a Kehi és a NAV folyamatosan egyezteti, hogy újabb ellenőrzésre, vagy egyéb intézkedésre sor került-e, illetve a korábbi egyeztetésekhez képest felmerültek-e olyan körülmények, aminek következtében megszüntethető a kényszerintézkedés. Vagyis a Kehi és a NAV még nem talált okot arra, hogy visszavonják az Ökotárs adószámának felfüggesztését.