Jogsértő hazai börtönök

Publikálás dátuma
2015.03.11. 06:11
A börtönök átlagos telítettsége 140 százalék feletti FOTÓ: NÉPSZAVA
Az embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint, hogy Magyarországon túlzsúfolt cellákban tartják fogva a rabokat. Az első, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 25,7 millió forint kártérítést és perköltséget kell fizetnie.

Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva. Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró ( 25,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a hat rabnak.

Az ítélet azt is kimondja, hogy Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított féléven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.

A benyújtott panaszokat a bizottság összevonta, és egyként mondott róluk ítéletet, amely megjegyzi, hogy 2013. december 31-én Magyarországon 18 042 ember volt rács mögött, közülük 5053-an előzetes letartóztatásban, és ez 144 százalékos túlzsúfoltságot jelent.

A panaszosok a túlzsúfoltság mellett amiatt is panaszt tettek, hogy lefogytak, mert nem volt megfelelő az étel, a cellákban nem biztosított a magánszférájuk védelme, mert a mellékhelyiség nincs megfelelően elválasztva a cellától, nem volt megfelelő minőségű szellőzés, folyóvíz vagy WC, az ágyneműt pedig mindössze 4-6 hetente cserélik. Egyikük azt is szóvá tette, hogy mindössze hetente egyszer kapott öt percet a zuhanyzásra. A szegedi börtön lakója arra is panaszkodott, hogy a priccsek össze voltak hegesztve, így a fogvatartottaknak gyakorlatilag együtt kellett aludniuk.

A bírák döntése ellen mind a panaszosoknak, mind az államnak joga van fellebbezni. Ha ezzel egyik fél sem él, vagy a fellebbviteli kérelmet elutasítják, akkor az ítélet jogerőre emelkedik és három hónapon belül végrehajtandó.

- A hat panaszosnak 3700 és 26 ezer euró (1,1-7,9 millió forint) közötti kártérítést ítéltek meg – mondta a Népszavának Magyar Gábor ügyvéd, a mintegy 200 fogvatartott képviselője. A most meghozott ítéletben a kiválasztott esetek - 6 különböző büntetés végrehajtási intézmény, eltérő fogva tartási idő, végrehajtási fokozat alapján - a teljes magyar bv-spektrumot lefedik. Eközben a már benyújtott 444 panaszokról is további ítéleteket hoznak Strasbourgban, a mostani ítéletet követően beadott indítványok elbírálását pedig felfüggesztik a megszabott határidő végéig.

Az ügyvéd szerint a bíróság ítélete nyomásgyakorlás a kormányra, hogy tegyen meg mindent a rendszerszintű jogsértések ellen. Ez akár a magyar jogrend megváltoztatását is igényelheti. Úgy véli, továbbképzés szükséges a hazai bírák számára azért, hogy a hasonló perekben vegyék észre: a kifogásolt fogva tartási körülmények sértik az európai egyezményt. Eddig ugyanis az elítéltek, letartóztatottak szinte kivétel nélkül veszítettek a magyar bíróságokon – zömmel ők nyertek most Strasbourgban – mondta az ügyvéd. Megjegyezte, körülbelül 5 ezer fogvatartottnak lehet jogosnak tűnő kártalanítási igénye, ami, ha átlagosan 10 ezer eurós ítélettel számolunk, ötvenmillió eurót, azaz mintegy 15 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek.

A strasbourgi ítélet nyomán át kell alakítani a magyar büntetőpolitikát – hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság keddi sajtótájékoztatóján. Ivány Borbála, a civil szervezet munkatársa közölte: a börtönök túlzsúfoltságát az állam büntetőpolitikája okozza, mert egyre szigorúbb, és az igazságszolgáltatás szereplői a fogva tartást használják elsődlegesen, holott vannak hatékonyabb intézkedések is.

Elhangzott: a magyar polgári bíróságok előtt gyakorlatilag lehetetlen eredményesen kártérítését perelni a fogva tartás körülményei miatt, ugyanis nincs megszabva a fogvatartottak kötelező minimális mozgástere, csak ajánlat van erre, a börtönöknek pedig befogadási kötelezettségük van, így nem vonhatók felelősségre a zsúfoltságért.

A hat érintett egyike, Varga Lajos - aki korábban pékként dolgozott - elmondta, ittas vezetésért és garázdaságért kapott büntetését Baracskán töltötte le, ahol 30 négyzetméteren 17-en voltak elhelyezve, ez azt jelenti, hogy 1,7 négyzetméter jutott egy főre. Odabent "kosz és büdös" volt, és sok konfliktus adódott abból, hogy kis helyen voltak összezárva. Hozzátette: tizenegy nap magánelzárást is kapott, és ennek során olyan megalázó bánásmódban volt része, hogy ennek hatására fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz.

Szerző

Ökotárs: Pintér nem kér bocsánatot

Publikálás dátuma
2015.03.11. 06:07
Házkutatás az Ökotársnál. FOTÓ: Népszava
Nem kér bocsánatot az Ökotárs Alapítványtól Pintér Sándor, a belügyminiszter véleménye szerint ugyanis "nem célravezető a nyomozó hatóság döntéseit egy későbbi — akár eltérő jogi álláspontot tükröző — bírósági döntés tartalma szerint értelmezni” – írja a 444.hu.

Az Ökotárs azt követően tett panaszt, hogy a Norvég Alap ellen indított kormányzati támadások keretében tavaly 43 készenléti rendőr vonult ki az alapítvány székházához. A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei nem csak ott, a szervezet két munkatársának a lakásán is házkutatást tartottak. A Budai Központi Kerületi Bíróság még január 19-én jogerősen kimondta, hogy a házkutatás törvénysértő volt: nem állt fenn a hűtlen kezelés gyanúja az Ökotársnál és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt sem folyt nyomozás.

A döntést követően Fodor Gábor országgyűlési képviselő fordult a belügyminiszterhez azzal a kérdéssel, hogy mikor fog bocsánatot kérni ő személyesen, vagy valaki a nyomozók közül az alapítványtól, illetve, hogy volt-e bármi következménye házon belül a törvénysértésnek. Pintér írásbeli válasza szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlenségét mutatja az, hogy az ügyészségnek és a bíróságnak egymástól lényegesen eltérő jogi álláspontja is lehet.

Az alapítvány jelenleg is vár még egy ítéletre, ugyanis szeptemberben nem csak házkutatást tartottak náluk: a NAV a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kérésére felfüggesztette az Ökotárs adószámát. Akkor fellebbezést nyújtottak be, mert szerintük a Kehinek nincs sem vizsgálati, sem adatkérési jogosultsága a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében. A panaszt a NAV elutasította.

A szocialista Bárándy Gergely megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy mikor adja vissza a NAV az adószámot, ugyanis a januári ítélet értelmében – mivel nem állt fenn tavaly szeptemberben bűncselekmény gyanúja – az intézkedés elrendelésének feltétele hiányzott. Tállal András államtitkár szerint a Kehi és a NAV folyamatosan egyezteti, hogy újabb ellenőrzésre, vagy egyéb intézkedésre sor került-e, illetve a korábbi egyeztetésekhez képest felmerültek-e olyan körülmények, aminek következtében megszüntethető a kényszerintézkedés. Vagyis a Kehi és a NAV még nem talált okot arra, hogy visszavonják az Ökotárs adószámának felfüggesztését.

Szerző

Még nem hallgatta meg Kovácsot az EP

Az Európai Parlament jogi bizottsága megtartotta első rendkívüli ülését Kovács Béla jobbikos EP képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről – írja az Origó. 

Mivel a testület minden mentelmi ügyet zárt ajtók mögött tárgyal, az EP sajtóosztálya csak azt tudta megerősíteni, hogy a jogi bizottság hétfő késő este összeült megvitatni a kérdést. A testület honlapján közzétett információk szerint Kovács meghallgatására csak a következő ülésen kerül majd sor. Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti EP-képviselő korábban magyar újságírók kérdésére elmondta: az ügy jellege miatt csak annyit árulhat el, hogy elsőként azt tekintik át, milyen dokumentumok alapján kérik a hatóságok a magyar képviselő kiadását. Kovács mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az EP-től, mivel a politikus ellen olyan súlyos bűncselekmény miatt folyik eljárás, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bizottság nem azt vizsgája, igazak-e a jobbikos képviselő elleni vádak, hanem hogy a magyar hatóságok által szolgáltatott információk elégségesek-e ahhoz, hogy a politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolják. Az ügyben a végső döntést az EP plenáris ülésének kell meghoznia. Kovács ellen tavaly májusban tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanújával. A politikus akkor visszautasította a vádakat, és kijelentette: soha nem volt tagja sem magyar, sem külföldi titkosszolgálati szervezetnek, és megkeresés sem érkezett hozzá ezektől.

Szerző