Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva. Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró ( 25,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a hat rabnak.
Az ítélet azt is kimondja, hogy Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított féléven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.
A benyújtott panaszokat a bizottság összevonta, és egyként mondott róluk ítéletet, amely megjegyzi, hogy 2013. december 31-én Magyarországon 18 042 ember volt rács mögött, közülük 5053-an előzetes letartóztatásban, és ez 144 százalékos túlzsúfoltságot jelent.
A panaszosok a túlzsúfoltság mellett amiatt is panaszt tettek, hogy lefogytak, mert nem volt megfelelő az étel, a cellákban nem biztosított a magánszférájuk védelme, mert a mellékhelyiség nincs megfelelően elválasztva a cellától, nem volt megfelelő minőségű szellőzés, folyóvíz vagy WC, az ágyneműt pedig mindössze 4-6 hetente cserélik. Egyikük azt is szóvá tette, hogy mindössze hetente egyszer kapott öt percet a zuhanyzásra. A szegedi börtön lakója arra is panaszkodott, hogy a priccsek össze voltak hegesztve, így a fogvatartottaknak gyakorlatilag együtt kellett aludniuk.
A bírák döntése ellen mind a panaszosoknak, mind az államnak joga van fellebbezni. Ha ezzel egyik fél sem él, vagy a fellebbviteli kérelmet elutasítják, akkor az ítélet jogerőre emelkedik és három hónapon belül végrehajtandó.
- A hat panaszosnak 3700 és 26 ezer euró (1,1-7,9 millió forint) közötti kártérítést ítéltek meg – mondta a Népszavának Magyar Gábor ügyvéd, a mintegy 200 fogvatartott képviselője. A most meghozott ítéletben a kiválasztott esetek - 6 különböző büntetés végrehajtási intézmény, eltérő fogva tartási idő, végrehajtási fokozat alapján - a teljes magyar bv-spektrumot lefedik. Eközben a már benyújtott 444 panaszokról is további ítéleteket hoznak Strasbourgban, a mostani ítéletet követően beadott indítványok elbírálását pedig felfüggesztik a megszabott határidő végéig.
Az ügyvéd szerint a bíróság ítélete nyomásgyakorlás a kormányra, hogy tegyen meg mindent a rendszerszintű jogsértések ellen. Ez akár a magyar jogrend megváltoztatását is igényelheti. Úgy véli, továbbképzés szükséges a hazai bírák számára azért, hogy a hasonló perekben vegyék észre: a kifogásolt fogva tartási körülmények sértik az európai egyezményt. Eddig ugyanis az elítéltek, letartóztatottak szinte kivétel nélkül veszítettek a magyar bíróságokon – zömmel ők nyertek most Strasbourgban – mondta az ügyvéd. Megjegyezte, körülbelül 5 ezer fogvatartottnak lehet jogosnak tűnő kártalanítási igénye, ami, ha átlagosan 10 ezer eurós ítélettel számolunk, ötvenmillió eurót, azaz mintegy 15 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek.
A strasbourgi ítélet nyomán át kell alakítani a magyar büntetőpolitikát – hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság keddi sajtótájékoztatóján. Ivány Borbála, a civil szervezet munkatársa közölte: a börtönök túlzsúfoltságát az állam büntetőpolitikája okozza, mert egyre szigorúbb, és az igazságszolgáltatás szereplői a fogva tartást használják elsődlegesen, holott vannak hatékonyabb intézkedések is.
Elhangzott: a magyar polgári bíróságok előtt gyakorlatilag lehetetlen eredményesen kártérítését perelni a fogva tartás körülményei miatt, ugyanis nincs megszabva a fogvatartottak kötelező minimális mozgástere, csak ajánlat van erre, a börtönöknek pedig befogadási kötelezettségük van, így nem vonhatók felelősségre a zsúfoltságért.
A hat érintett egyike, Varga Lajos - aki korábban pékként dolgozott - elmondta, ittas vezetésért és garázdaságért kapott büntetését Baracskán töltötte le, ahol 30 négyzetméteren 17-en voltak elhelyezve, ez azt jelenti, hogy 1,7 négyzetméter jutott egy főre. Odabent "kosz és büdös" volt, és sok konfliktus adódott abból, hogy kis helyen voltak összezárva. Hozzátette: tizenegy nap magánelzárást is kapott, és ennek során olyan megalázó bánásmódban volt része, hogy ennek hatására fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz.
