Botrány vagy hangulatkeltés: államosítják a kommunikációs képzést?

Publikálás dátuma
2015.03.11 13:10
FOTÓ: Népszava
Vége a kommunikáció szaknak? Több képzést is megszüntethet a kormány – írja az eduline.hu, utalva arra: hatalmas botrányt kavarhat az az új államtitkári tervezet, amely szerint több alapszakot, köztük a népszerű kommunikációt is megszüntetnék, más képzéseknél pedig az állami ösztöndíjas helyeket törölnék el végleg. A portál egyetemi forrásai szerint több népszerű szak 2016-tól csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz elérhető. Ez gyakorlatilag a kommunikációs képzés államosítását jelentené.

Az eduline.hu úgy tudja, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai felkeresték a dékánokat, akikkel áttekintették a szakkínálatot, és számos szak megszüntetését tűzték célul 2016 szeptemberére. A múlt héten közzétett „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia legújabb verziójában a képzések számának 15 százalékos csökkentéséről írtak. Több szak esetében valóban az államilag támogatott helyek megszüntetéséről van szó, többek között andragógia (felnőtt) képzést is lehet majd hirdetni 2016-ban, azonban már nem lesz támogatott képzési hely. Andragógiára már most is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a 430-as központi ponthatárt.

A sokak érdeklődését kiváltó kommunikáció szakról azonban a portál forrásai egybehangzóan azt nyilatkozták, a teljes megszüntetés a cél, tehát már önköltséges módon sem lehet majd ilyen alapképzésre jelentkezni. Mindezt a túltermeléssel magyarázták, az egyik egyetemi vezető pedig úgy tudja, a kormány tervei szerint kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanák el a képzést. Azt egyelőre nem lehet tudni, számszerűen hány és pontosan milyen szakot érint az átszervezés vagy a megszüntetés.

Az Eduline-nak az egyik egyetemi vezető kiemelte, bár érvek és ellenérvek ütköztetése volt a megbeszélésen, mindenkinek olyan érzése volt, mintha az államtitkárság már eldöntött tényként kezelné a megszüntetéseket, „a vád helyett már az ítéletet olvasták fel véletlenül”. Azt is kifogásolták, hogy semmilyen esettanulmány, statisztika vagy szakmai véleménykikérés nem előzte meg az államtitkársági megkeresést. Kérték, a március végére ígért államtitkári döntést küldjék el a Magyar Rektori Konferenciának is véleményezésre.

Palkovics László tavaly azt nyilatkozta: „megszűnhetnek azok az egyetemi-főiskolai alapszakok, amelyek gazdasági szempontból nem jelentenek megtérülő befektetést”. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint nincs szükség ennyi képzésre, az intézmények vezetőinek pedig szintén nem érdeke, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyek nem tudják kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket. A múlt héten megjelent „Fokozatváltás a felsőoktatásban” elnevezésű stratégia legújabb verziójában kiemelték, a felsőoktatási képzésnek érzékenyen kellene reagálni a munkaerő-piaci igényekre, a magyar gazdaság növekedésének több képzési területen gátat szab az egyes szakokon fellelhető szakemberhiány (elsősorban a műszaki és az informatikai területeken), miközben más szakok iránt a munkaerő-piaci kilátásokhoz képest indokolatlanul magas érdeklődés mutatkozik.

A kormány nem először kérdőjelezi meg több társadalom- és bölcsészettudományi szak létjogosultságát, emlékeztet a portál. Emlékezetes Orbán Viktor véleménye, hogy egyenesen Dunát lehetne rekeszteni a „romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal” és ki kellene már irtani a „himihumi képzéseket”. Eközben a diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként, a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik.

A hír kapcsán a Népszava megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan az alábbi szűkszavú választ kaptuk:
„A tárca a Magyar Rektori Konferencia illetékes szakbizottságaival folytat egyeztetéseket a felsőoktatási szakok racionalizálásáról. A megbeszéléseken nem kerültek szóba intézményi meghirdetési kérdések, vagyis sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, sem egyetlen más intézmény neve nem hangzott el. Az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma pedig semmiféle összefüggésben nincs a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés.”

Valótlan híresztelés?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szerdán azt közölte: valótlannak tartják a sajtóban megjelent információkat arról, hogy a jövőben kizárólagosan intézményükben indítanák el a kommunikáció szakot. Az NKE képzési profiljában nem szerepel a kommunikáció alap - és mesterszak - rögzítették. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola azt közölte: az intézmény a jövőben is indít új évfolyamokat kommunikációs képzésben.

Szerző
Frissítve: 2015.03.11 17:12

Mészáros gyerekei a tervezettnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhatnak Érden

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:53
Batthyány Sportiskolai Általános Iskola
Fotó: Google Street View
8,1 milliárd közpénzt költött volna a kormány két sportiskolára, de aztán jött a Fejér-B.Á.L., és az összeg hirtelen 11,4 lett.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra: az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el - írja a közbeszerzési értesítő nyomán az Átlátszó.hu.
A sporttagozatos iskolát egy 16 tantermes általános iskolai és egy 8 tantermes sporttagozatos középiskolai oktatási egységgé bővítik, a telken a helyi birkózóversenyeket is vendégül látni képes edzőtermek is lesznek.
A beruházás értékét eredetileg nettó 3,79 milliárd forintra becsülték, de a Fejér-B.Á.L. Zrt. 5,44 milliárdért kapta meg a munkát.
Ugyanígy vastagabban fogott a ceruza az érdi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum megépítésére kiírt tenderen is. Ott a szerződés eredetileg becsült összértéke 4,1 milliárd forint volt,
a Mészáros-gyerekek cége pedig több, mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A beruházásokat száz százalékig a kormány fizeti közpénzből, hála a Modern Városok Programnak.

Újabb sztrájk előszobájában a közszféra

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:01

Egyeztetést kezdeményezett az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság a kormánnyal.
A március 14-re szervezett önkormányzati és kormányzati igazgatásban szervezett munkabeszüntetés után az abban érintett körnél jóval több ágazatot érintő lépésre szánták el magukat a közszolgálatban dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezetek.
Három szakszervezeti tömörülés kilenc tagszervezete nevében Földiák András, a sztrájkbizottság ügyvivője írt levelet Orbán Viktornak, felszólítva rá, hogy tegyen eleget a sztrájktörvényben rögzített kötelességének és öt napon belül jelölje ki az állam tárgyalódelegációjának tagjait, akikkel a közszféra követeléseiről egyeztetni tudnak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke levelében arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy az egyeztetések eredményétől teszik függővé egy több közszférás ágazatot érintő sztrájk megszervezését.
  • Követelik, hogy a rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek a néhány éves gyakorlattal rendelkezők esetében is emelkedjenek meg legalább a minimálbér, illetve a szakképzettséghez kötött garantált bérminimum összegére, vezessék be a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a diplomás minimálbért, ami 2019-ben bruttó 253 ezer forintos induló bért jelentene a közszférát választó pályakezdőknek.
  • Követelik, hogy az állam térjen vissza saját ígéretéhez és a pedagógusok béremelésének alapja a mindenkori minimálbér legyen, a 2015-ben befagyasztott állapot helyett.
  • Követelik továbbá az illetménypótlékok megduplázását, az ágazati pótlékok beépítését a további béremelésekbe és jutalmakba.
A január 28-án megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában részt vesz a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezetei Szövetség, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, a köztisztviselői sztrájkot szervező MKKSZ, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos és Innovációs Szakszervezet.