A Belügyminisztérium új, uniós normáknak megfelelő börtönök felépítésével enyhítene a zsúfoltságon. A minisztérium több önkormányzatnak is felajánlotta, hogy helyet adhat egy büntetés-végrehajtási intézménynek: a közelmúltban Bélapátfalva, Bátonyterenye és Ózd is jelezte, hogy szívesen otthont adna egy börtönnek – írja a heol.hu. A felmérések és a lakossági meghallgatások szerint a településeken a többség támogatja a kezdeményezést, hiszen a börtön új munkahelyeket teremtene a munkanélküliséggel küzdő régióban.
Egy ilyen intézmény dolgozói összetétele elég széleskörű: fegyőrökön és tiszteken kívül szükség van irodai alkalmazottakra, kertészekre, karbantartókra és egyéb személyzetre is. A létesítmény megépültével az üresen álló házakat, lakásokat is sikerülne értékesíteni a településen. Emellett a közbiztonság is lényegesen javulna a településeken, a börtönnek akár visszatartó ereje is lehet a helyi bűnözők szemében.
Bélapátfalva egy szempontból hátrányban van nagyobb versenytársaihoz képest, ugyanis a pályázati kiírás szerint a rabok legalább felének munkahelyet is kellene biztosítania a környéken, de a város vezetése eddig még nem egyeztetett a helyi cégekkel a lehetőségekről. Ez bevett gyakorlat a magyar börtönökben: Sátoraljaújhelyen és Balassagyarmaton például cipőgyárban vagy zárgyárban dolgozhatnak a fogvatartottak.
Magyar Gábor ügyvéd szerint aligha börtönépítésekkel célszerű felszámolni a rossz körülményeket – nyilatkozta a napokban. Elsősorban a társadalom egy részének várható demagóg ellenállása miatt, s mert ez első körben is 40-50 milliárd forintos beruházást, és évente több milliárdos többletkiadást jelenthet. Ráadásul a gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint, ha az államot terhelő olyan mértékű kiadás keletkezik, „amelynek teljesítésére a központi büdzséről szóló törvényben megállapított, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők”, új adókat állapíthatnak meg.
Így nem zárható ki, hogy ha a strasbourgi bíróság az államra a rendelkezésre álló előirányzatoknál nagyobb kiadási kötelezettséget ró, azt közvetlenül az emberekkel fizettessék meg. Nem beszélve azokról a már Strasbourg előtt lévő mintegy 450 kérelemről, amelyekről a mostani döntés után ezekben az ügyekben is el fogják marasztalni a magyar államot, és kártérítést fognak megítélni a magyar fogvatartottaknak. A kártérítési összegek - keddi ítélet alapján 12 ezer eurós átlagos összeggel számolva - ez azt jelenti, hogy a börtönök túlzsúfoltsága még nagyjából 1,6 milliárd forintnyi kiadást jelent majd a magyar államnak.
A megoldást elsősorban az előzetes letartóztatások számának csökkentésében, a házi őrizet intézményének kiterjesztésében látja. Felesleges a nem erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjait előzetes letartóztatásba helyezni, egyrészt a börtönök túlzsúfoltsága, másrészt az úgynevezett pszichikai kényszervallatás látszatának elkerülése miatt, valamint az előrehozott büntetési jelleg tarthatatlansága okán.
A Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, át kell alakítani a magyar büntetőpolitikát, a börtönök zsúfoltságának csökkentése érdekében az államnak lehetősége nyílik az alternatív büntetések gyakorlatának kiterjesztésére. Javasolják a középmértékre vonatkozó szabály eltörlését, a fiatalkorúak szabálysértési elzárása helyett javítóintézetben való fogva tartást, kivéve a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében.
Olyan mechanizmus kialakítására lenne szükség, amely alapján a bírói döntéssel lehetőség nyílik egyes csekély súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, jó magaviseletű, a büntetés számottevő részét már kitöltő fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a száz százalékot. Valamint csökkenteni kell az elzárással fenyegetett szabálysértések számát.
