Előfizetés

Jöhet a kormányhű újságíróképzés

J.D.
Publikálás dátuma
2015.03.12. 06:00
Az egyetemen még nincs médiaképzés FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Botrányos lépésre készül az oktatási kormányzat: több egyetemi és főiskolai képzés állami támogatását szüntetnék meg, azokat a szakokat pedig, amelyek nem mentek át a "rostán", egyszerűen eltörölnék. A felsőoktatási államtitkárság cáfolta a híreket, nem sokkal később azonban lehullt a lepel: egy dékán elismerte a kormány terveit, egyes szakoknak valóban búcsút mondhatunk.

Államilag támogatott képzéseket, sőt egész szakokat szüntetne meg jövőre a kormányzat - adta hírül tegnap az Eduline. Az oktatási szakportál egyetemi forrásokra hivatkozva állította, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkárság úgy tájékoztatta az érintett intézmények dékánjait, hogy számolniuk kell az ilyen irányú változtatásokkal; jövőre andragógia (felnőttképzés) szak például csak önköltséges formában indulhat, a mai napig nagy népszerűségnek örvendő kommunikáció és média szakot viszont teljesen száműznék az egyetemekről - a portál más forrásai ugyanakkor azt állítják, hogy a jövőben csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) indulhatna kommunikációs szak. Egyértelmű: egy ilyen lépéssel tulajdonképpen egy centralizált, államosított médiaképzés jönne létre.

A hírek felröppenése után megkerestük az államtitkárságot, szűkszavú tájékoztatásukban nem tagadták, hogy egyeztetnek a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) a felsőoktatási szakok "racionalizálásáról", ám az Eduline minden más állítását igyekeztek cáfolni: szerintük "az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma semmiféle összefüggésben nincs a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés". Kerestük az MRK-t is: az egyeztetésekkel kapcsolatos híradásokat ők is megerősítették, konkrétumokról azonban nem ejtettek szót - tehát nem cáfolták, hogy az oktatási kormányzat tervei között szerepel a kommunikációs és más képzések eltörlése vagy "államosítása". Nem sokkal később megérkezett az NKE állásfoglalása is, amelyben leszögezték: képzési profiljukban nem szerepel a kommunikáció alap- és mesterszak, a sajtóinformációkat valótlannak tartják. (Ez még nem azt jelenti, hogy a jövőben nem is lehetne ilyen képzés az egyetemen.) A szakportál állításai nem feltétlenül alaptalanok. Emlékezetes: Palkovics László felsőoktatási államtitkár tavaly úgy nyilatkozott, hogy "megszűnhetnek azok az egyetemi-főiskolai alapszakok, amelyek gazdasági szempontból nem jelentenek megtérülő befektetést". Tagadhatatlan, a kormány álláspontja szerint ebbe a kategóriába több bölcsészet- és társadalomtudományi szak is beletartozik. Hammer Ferenc, az ELTE-BTK docense a tegnapi hírekre reagálva Facebook-oldalán írta, hogy nemcsak a kommunikáció, de több másik mellett például a nemzetközi kapcsolatok vagy az informatikus könyvtáros alap- és mesterszakok megszüntetése is a kormány tervei között szerepel. Az általános kormányzati indoklás szerint a szakok ritkítása azért szükséges, mert a bölcsészdiplomával rendelkezők nagy része nem talál munkát, vagy ha mégis, nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Statisztikai adatok azonban épp ennek ellenkezőjét bizonyítják, a bölcsészek többsége bizonyítottan nem csak gyorséttermekben kap munkát, s nem is "romkocsmák félhomályában merengő" állástalanok.

Mindemellett a múlt héten nyilvánosságra hozott - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a rektorok által is támogatott - felsőoktatási stratégia legfrissebb változatában is világosan le van írva, hogy 2020-ig legalább 15 százalékkal csökkenteni kell a képzések számát - nyilvánvaló, hogy az Orbán-rezsim által lenézett és feleslegesnek gondolt szakokkal kezdik a sort. A Mandinernek sikerült elérnie az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy munkatársát, aki úgy nyilatkozott: a szakok megszüntetése nem okozhat nagy meglepetést, hiszen mindez jól kiolvasható a stratégiából.

A névtelen nyilatkozók után tegnap megszólalt a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkárnak dékánja, aki a minisztérium cáfolatát cáfolva igazolta a kormányzati terveket. Szajbély Mihály a VS.hu-nak küldött közleményében "pontosította" az Eduline állításait: eszerint a kommunikációs alapszakot valóban megszüntetnék, a mesterszakot azonban nem. Az andragógia képzés viszont a híresztelésekkel ellentétben nem válna fizetőssé - inkább megszüntetnék azt is. A dékáni helyreigazításból az is kiderül, mi alapján döntött a kormányzat egyes szakok száműzése mellett: a dékánokkal folytatott egyezkedés előtt az Emmi munkatársai egy, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. nevével fémjelzett "Frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete 2014" című anyagot osztottak szét, álláspontjuk szerint azokat a szakokat kellene megszüntetni, amelyek "rossz mutatókkal" szerepelnek a felmérésben. Szajbély ugyanakkor rámutatott: a táblázatban a kommunikáció szakra vonatkozó statisztikák "jónak mondhatók".

Ebből is jól látszik a kormány nem létező logikája: még a saját maguknak rendelt felmérések eredményeit is figyelmen kívül hagyják, ha azok nem mindenben felelnek meg elképzeléseiknek.

"Nem ez az első eset, hogy a kormány szakmailag teljesen nonszensz dolgokkal áll elő. Elképesztő, hogy az egész felsőoktatásra egyfajta szakképzésként tekintenek" - mondta a Népszavának Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző szerint egész Európában példátlan módon butult el a magyar oktatáspolitika, a felelős minisztérium lépései "primitív utcai meggondolásokon" alapulnak. Radó szerint a kommunikációs és más hasonló szakok 2016-os megszüntetése kivitelezhetetlen. "Ám nálunk ma már bármi megtörténhet - így például a kommunikációs és média képzést is a közszolgálati egyetem sajátjává tehetik" - mondta a szakember, hozzátéve: ez is része lehet annak a kormány-projektnek, amelyben - a Magyar Nemzeti Bank közgazdászképzéséhez hasonló módon - alternatív, politikailag elkötelezett intézményekbe koncentrálnák azokat a képzéseket, amelyeket politikai szempontból fontosnak tartanak.

Lehűlést hoz a hidegfront

Publikálás dátuma
2015.03.11. 21:38
Fotó: Thinkstock
Csütörtökön szeles időre készülhetünk, az ég erősen felhős, borult lesz felettünk és eső, zápor több helyen kialakulhat, a magasabban fekvő területeken hózápor is lehet. Hajnalban fagypontig szintén a magasabb pontokon csökken a hőmérséklet, másutt afelett alakulnak a minimumok. Délután 5-10 fokra van kilátás. 

Pénteken és szombaton is sok felhő lesz felettünk, elszórtan kisebb eső, zápor is kialakulhat. Pénteken nyugaton még erős lehet a szél. Hajnalonként -1, +4, délután 6-12 fok várható.

Egy-egy zápor helyenként még vasárnap is kialakulhat, de ekkor a felhőzet már többfelé felszakadozik. A délkeleti, keleti szél megélénkül. Hajnalban -1, +4 fok várható, délután már 11, 14 fokig emelkedhet a hőmérséklet.

Ismét járnak a villamosok

Ismét közlekednek a villamosok a XI. kerületi Bartók Béla úton, ahol korábban egy kisiklott szerelvény akadályozta a forgalmat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerda este a Facebook-oldalán.

Korábban Stelczer József, a BKK fődiszpécsere az MTI-nek azt mondta: a Móricz Zsigmond körtér felé haladó egyik 19-es villamos második forgóváza ugrott le a sínről a Gárdonyi térnél. A balesetben nem sérült meg senki. A műszaki mentés idején az érintett szakaszon a 18-as, a 41-es, a 47-es, a 19-es és a 49-es villamos helyett is pótlóbuszok közlekedtek. Este 8 óra után nem sokkal a BKK azt írta: valamennyi villamos ismét a teljes vonalon közlekedik.