Mindenkinek van egy rossz szava Devecser korábbi polgármesteréről, a tavaly megbukott fideszes Toldi Tamásról. Vagy pontosabb így: jó szava senkinek sincsen. Nem is véletlen, hogy pontosan ugyanolyan arányban veszített októberben jobbikos vetélytársával szembe, mint ahogy a veszprémi időközi parlamenti választáson a fideszes Némedi Lajos Kész Zoltán ellenében. A baloldal nem indított jelöltet. Toldi – ebben szinte mindenki egyetért – csak pártszíne miatt kapott 45,8 százalékot. Emberileg nem sokra tartják a településen. Általános a vélekedés, hogy „jól megszedte magát” a katasztrófából, s működése a kárvallott lakosság többségét kifejezetten irritálta. Arról lapunk is beszámolt, milyen különös módon jutott „iszapkárosult” ingatlanhoz a polgármester. Tudniillik a lejtős utcában Toldi alsó és fölső szomszédjának is „használhatatlanná” vált a háza, egyedül a polgármesteré maradt épen. A kártalanítás után a „romot” pedig nem volt nehéz megszerezni, szép kert lett belőle, sokan csodálják is…
De nem ez itt a legnagyobb baj, akadnak sokkal súlyosabbak. Sorolja is a gondokat a jelenlegi városvezető, Ferenczi Gábor, szinte kérdés nélkül.
Katasztrófa után újabb bajok
Az köztudomású, hogy 2010. október 4-én átszakadt az ajkai MAL Zrt. Ajka és Kolontár közötti vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő egymillió köbméternyi iszap elöntötte Kolontár, Devecser, és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit - a város területének például egyharmadát. Az erősen lúgos kémhatása miatt maró folyadék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét a településeken és a termőföldeken. Ezzel felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott. A katasztrófa következtében összesen tíz ember halt meg, a sérültek száma több, mint 150 volt. Devecserben csaknem 300 házat kellett lebontani, és helyettük egy új lakóparkban 90 otthon épült.
Magyar György ügyvéd 25 perben látja el az iszapkárosultak képviseletét. Kérdésünkre elmondta, az ügyek közül öt fejeződött be jogerősen, a többiek első- vagy másodfokon folyamatban vannak. Egy ügy félbeszakadt, egy másik szünetel. Akinek az ügyében már jogerős ítélet született, kérheti az állami segítségnyújtást, de ennek a folyamatban lévő perekre nincs kihatása – közölte a jogász. Azzal kapcsolatban, hogy kampányfogásnak tekinti-e a 400 millióról szóló bejelentést, elmondta: „nem tudom, hogy a jogalkotót milyen politikai szándék vezette. Az állami szerepvállalás helyes, de megkésett. Az ügyfelek pedig reménykednek.”
Az viszont már nem ütötte meg a sajtó ingerküszöbét – mondja a polgármester -, hogy az új házak 40 százaléka kivitelezési hibák sorával épült meg. Repedező falak, számtalan trehányság, ócska munkák keserítik a lakók életét. Az előző városvezetés azonban – ismeretlen okból – nem forszírozta a garanciális javításokat. Addig-addig „ültek” a problémahalmazon, míg tavaly nyáron lejárt a garancia. A helyiek, akik hiába gondolták, hogy elég volt az önkormányzatnál időben bejelenteni a hibákat, most kétségbeesetten szembesülnek vele: magukra maradtak a „reklámmunka” selejtjével.
A város most azon dolgozik, hogy valahogyan rábírja a kivitelezőket: segítsenek, javítsák ki, amit elrontottak. Ez ügyben Ferenczi polgármester (még?) bizakodó.
Azt csak a hírlapíró kockáztatja meg, hogy véleménye szerint közönséges okirat hamisítás is történt a – mellesleg senkinek sem hiányzó, némi közmegvetéssel övezett – sok-sok millióba került „emlékpark” kialakításakor. A város vezetője cizelláltabban fogalmaz. Három tavat alakítottak ki az egykor elöntött részen. Ez azonban a dokumentumokban ma is a „malomárok kiszélesítése” címszó alatt szerepel.
Már nem akarnak hallani róluk
Devecserről öt éve nem készült új térkép. Ma is azzal „dolgoznak”, amin a rég elbontott házak, megszűnt, átalakult utcák szerepelnek.
Az önkormányzatra hárul most mindaz, amit a Belügyminisztérium, Pintér Sándor vezetésével, Bakondi György katasztrófaigazgató értő közreműködésével, és Toldi Tamás felfoghatatlan passzivitása mellett elrontott. Tudniillik a telekkönyveket, tulajdoni lapokat elfelejtették módosíttatni az általuk levezényelt munkálatok eredménye alapján. Ez most alsó hangon 25 millió forintjába kerülne a városnak, ha lenne rá forrása. A kartográfiai munka sem tipikusan önkormányzati feladat. (Ne felejtsük el, a környéket hosszú időre lényegében „katonai irányítás” alá helyezte a BM.)
Majd kimaradt a felsorolásból: Devecser új focipályának is örülhet, a kor kihívásainak megfelelően, a maga komplexitásában, öltözőstül. Ezt azonban Pintér Sándor (vagy Bakondi) elfelejtette közölni a Torna patakkal, melynek partján épült. Naná, hogy az első áradás elöntötte a FIFA-kompatibilisnak szánt létesítményt. A kihívott vízügyi szakemberek a város vezetőinek januárban elismerték, hogy a megépített gát koronamagassága nem megfelelő, így az újabb árhullám újabb pályamocsarasodást eredményez, ha nem emelik meg a töltést. De ki emelje meg, és milyen pénzből?
Fotó: Népszava
A segély elfogyott, és a dölyfös katasztrófavédelem – a BM-ről nem is beszélve - ma már hallani sem akar Kolontárról, és Devecserről.
A közadakozásból összejött mintegy 2,2 milliárd forint hollétét hivatalosan nem is illik firtatni, mert nem lenne a NER-hez méltó. Igaz, azt legkevésbé sem „közösségi beruházásokra” szánták a befizetők.
Erre jött most 400 millió belengetése. Pusztán a nyomdafesték iránti tiszteletből nem olvasható most itt minden, amit ezzel kapcsolatban a károsultak mondtak.
Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!