Vörösiszap – feltépett sebek

Publikálás dátuma
2015.03.13. 06:00
Kurta Juditéknak mindenük odaveszett, az egészségük is. A katasztrófa örödik évfordulójára várják a jogerős ítéletet FOTÓ: NÉPSZ
Ha kampányfogásnak szánta a kormány, hatalmas bakot lőtt vele, hogy most jelentette be: 400 milliót különít el a vörösiszap áldozatai, kárvallottjai számára. Áprilisban ugyanis parlamenti képviselőt választanak a tapolcai körzetben, ahová Kolontár és Devecser is tartozik. Ahogyan a veszprémi négymilliárdos uszoda ígérete, úgy – tapasztalataink szerint - ez is a Fidesz jelöltjét gyengíti. Az „ajándék” ugyanis súlyos sebeket tépett fel.

Mindenkinek van egy rossz szava Devecser korábbi polgármesteréről, a tavaly megbukott fideszes Toldi Tamásról. Vagy pontosabb így: jó szava senkinek sincsen. Nem is véletlen, hogy pontosan ugyanolyan arányban veszített októberben jobbikos vetélytársával szembe, mint ahogy a veszprémi időközi parlamenti választáson a fideszes Némedi Lajos Kész Zoltán ellenében. A baloldal nem indított jelöltet. Toldi – ebben szinte mindenki egyetért – csak pártszíne miatt kapott 45,8 százalékot. Emberileg nem sokra tartják a településen. Általános a vélekedés, hogy „jól megszedte magát” a katasztrófából, s működése a kárvallott lakosság többségét kifejezetten irritálta. Arról lapunk is beszámolt, milyen különös módon jutott „iszapkárosult” ingatlanhoz a polgármester. Tudniillik a lejtős utcában Toldi alsó és fölső szomszédjának is „használhatatlanná” vált a háza, egyedül a polgármesteré maradt épen. A kártalanítás után a „romot” pedig nem volt nehéz megszerezni, szép kert lett belőle, sokan csodálják is…

De nem ez itt a legnagyobb baj, akadnak sokkal súlyosabbak. Sorolja is a gondokat a jelenlegi városvezető, Ferenczi Gábor, szinte kérdés nélkül.

Katasztrófa után újabb bajok

Az köztudomású, hogy 2010. október 4-én átszakadt az ajkai MAL Zrt. Ajka és Kolontár közötti vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő egymillió köbméternyi iszap elöntötte Kolontár, Devecser, és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit - a város területének például egyharmadát. Az erősen lúgos kémhatása miatt maró folyadék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét a településeken és a termőföldeken. Ezzel felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott. A katasztrófa következtében összesen tíz ember halt meg, a sérültek száma több, mint 150 volt. Devecserben csaknem 300 házat kellett lebontani, és helyettük egy új lakóparkban 90 otthon épült.

Lassan őrölnek…

Magyar György ügyvéd 25 perben látja el az iszapkárosultak képviseletét. Kérdésünkre elmondta, az ügyek közül öt fejeződött be jogerősen, a többiek első- vagy másodfokon folyamatban vannak. Egy ügy félbeszakadt, egy másik szünetel. Akinek az ügyében már jogerős ítélet született, kérheti az állami segítségnyújtást, de ennek a folyamatban lévő perekre nincs kihatása – közölte a jogász. Azzal kapcsolatban, hogy kampányfogásnak tekinti-e a 400 millióról szóló bejelentést, elmondta: „nem tudom, hogy a jogalkotót milyen politikai szándék vezette. Az állami szerepvállalás helyes, de megkésett. Az ügyfelek pedig reménykednek.”

Az viszont már nem ütötte meg a sajtó ingerküszöbét – mondja a polgármester -, hogy az új házak 40 százaléka kivitelezési hibák sorával épült meg. Repedező falak, számtalan trehányság, ócska munkák keserítik a lakók életét. Az előző városvezetés azonban – ismeretlen okból – nem forszírozta a garanciális javításokat. Addig-addig „ültek” a problémahalmazon, míg tavaly nyáron lejárt a garancia. A helyiek, akik hiába gondolták, hogy elég volt az önkormányzatnál időben bejelenteni a hibákat, most kétségbeesetten szembesülnek vele: magukra maradtak a „reklámmunka” selejtjével.

A város most azon dolgozik, hogy valahogyan rábírja a kivitelezőket: segítsenek, javítsák ki, amit elrontottak. Ez ügyben Ferenczi polgármester (még?) bizakodó.

Azt csak a hírlapíró kockáztatja meg, hogy véleménye szerint közönséges okirat hamisítás is történt a – mellesleg senkinek sem hiányzó, némi közmegvetéssel övezett – sok-sok millióba került „emlékpark” kialakításakor. A város vezetője cizelláltabban fogalmaz. Három tavat alakítottak ki az egykor elöntött részen. Ez azonban a dokumentumokban ma is a „malomárok kiszélesítése” címszó alatt szerepel.

Már nem akarnak hallani róluk

Devecserről öt éve nem készült új térkép. Ma is azzal „dolgoznak”, amin a rég elbontott házak, megszűnt, átalakult utcák szerepelnek.

Az önkormányzatra hárul most mindaz, amit a Belügyminisztérium, Pintér Sándor vezetésével, Bakondi György katasztrófaigazgató értő közreműködésével, és Toldi Tamás felfoghatatlan passzivitása mellett elrontott. Tudniillik a telekkönyveket, tulajdoni lapokat elfelejtették módosíttatni az általuk levezényelt munkálatok eredménye alapján. Ez most alsó hangon 25 millió forintjába kerülne a városnak, ha lenne rá forrása. A kartográfiai munka sem tipikusan önkormányzati feladat. (Ne felejtsük el, a környéket hosszú időre lényegében „katonai irányítás” alá helyezte a BM.)

Majd kimaradt a felsorolásból: Devecser új focipályának is örülhet, a kor kihívásainak megfelelően, a maga komplexitásában, öltözőstül. Ezt azonban Pintér Sándor (vagy Bakondi) elfelejtette közölni a Torna patakkal, melynek partján épült. Naná, hogy az első áradás elöntötte a FIFA-kompatibilisnak szánt létesítményt. A kihívott vízügyi szakemberek a város vezetőinek januárban elismerték, hogy a megépített gát koronamagassága nem megfelelő, így az újabb árhullám újabb pályamocsarasodást eredményez, ha nem emelik meg a töltést. De ki emelje meg, és milyen pénzből?

Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

A segély elfogyott, és a dölyfös katasztrófavédelem – a BM-ről nem is beszélve - ma már hallani sem akar Kolontárról, és Devecserről.

A közadakozásból összejött mintegy 2,2 milliárd forint hollétét hivatalosan nem is illik firtatni, mert nem lenne a NER-hez méltó. Igaz, azt legkevésbé sem „közösségi beruházásokra” szánták a befizetők.

Erre jött most 400 millió belengetése. Pusztán a nyomdafesték iránti tiszteletből nem olvasható most itt minden, amit ezzel kapcsolatban a károsultak mondtak.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Az EU leállította a Paks II-t?

Publikálás dátuma
2015.03.12. 22:02
Fotó:Népszava
Leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodást - jelentette csütörtök este a Financial Times című brit üzleti lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az MTI-nek nyilatkozó Giró-Szász András szerint a hír nem igaz, ám az Index szerint Navracsics megerősítette az EU vétóját. Az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A döntés, amelynek részleteit titokban tartották, az Európai Bizottság múlt heti brüsszeli ülésén született, amelyen jelen volt Navracsics Tibor, a testület magyar biztosa is, vagyis ő már korábban tudott a verdiktről. A lap szerint az EU számos tisztségviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva Európa megosztására használja energiapolitikáját. Az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden uniós tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, korábban elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket.

A tekintélyes brit gazdasági, politikai napilap úgy tudja, Magyarország megfellebbezte a döntést, de az Európai Bizottság végső soron, múlt heti ülésén, mind a 28 uniós biztos jelenlétében úgy döntött, hogy támogatja az Euratom döntését. A döntés felülírásához Magyarországnak egy új fűtőanyag-szerződést kell kötnie, vagy jogi eljárást kell indítania az Európai Bizottság ellen - írta a Financial Times, amely szerint a döntés növelheti a feszültséget Brüsszel és Moszkva között. Az újság emlékeztetett: az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a megállapodás összhangban van-e az unió közbeszerzési és állami támogatásra vonatkozó előírásaival.

A vg.hu a hír kapcsán kiemeli: így - hacsak az orosz fél nem változtat a szerződési feltételei alapjain - blokkolhatják a 12 milliárd eurós üzletet. Az FT arról is ír: titkos tárgyalások után hozta meg a végleges döntést az Európai Bizottság. 

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ugyanakkor határozottan cáfolta a Financial Times értesüléseit.  Azt MTI kérdésére azt mondta: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez.

Navracsics Tibor, az EU magyar biztosa azonban az Index kérdésére megerősítette, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja. Mint elmondta, ezekről jelentésekről az Európai Bizottságban nem szoktak szavazni, most sem tették. Az Euratom főként a paksi atomerőműbe szánt fűtőanyagok beszerzését kifogásolta tételesen. Az EU atomügyi hivatala szerint a beszerzési időtartamra kötött magyar-orosz megállapodás például konkrétan ellentétes az EU-s szabályokkal. Navracsics azt is elmondta, hogy a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de még nem kaptak rá választ, most pedig ki is szivárgott a lényeg.

Kormányszóvivő: heteken belül véglegesítik az üzemanyag-szerződést

A kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken.

A kormányszóvivő hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását.
Jelezte, hogy az érintett dokumentumokkal és a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos minden további részlet minősített adat, és így jelenleg nem áll módjukban további információval szolgálni.

Kovács Zoltán a kormány álláspontjának felolvasásával tájékoztatott arról is, hogy a kormány 2014 elején kötött kormányközi megállapodást a paksi atomerőmű áramtermelő kapacitásának fenntartásáról, ami hozzájárul Magyarország gázfüggőségének csökkentéséhez is.
Közölte: a kormányközi megállapodásokat követően a magyar meghatalmazott szervezet 2014. december 9-én 3 kivitelezési megállapodást kötött az orosz meghatalmazott szervezettel, a Roszatom egyik leányvállalatával. Az Európai Bizottság irányába minden szükséges előzetes értesítés ezekről a szerződésekről megtörtént azok aláírása előtt - mondta.
A szerződés alapján az Euratom mellett az Euratom ellátási ügynöksége is áttekintette a nukleáris üzemanyag-ellátásra vonatkozó kivitelezési megállapodást, amivel kapcsolatban bizonyos változtatásokat kért - közölte.
Kovács Zoltán hangsúlyozta: a folyamatban lévő egyeztetések semmilyen formában nem blokkolják a beruházást és nincsenek hatással a beruházási megállapodásra, ami idén január elsején hatályba lépett.

A Financial Times kitart a sztori mellett

Az FT újságírója, Andrew Byrne a Twitteren őt kérdezőnek azt válaszolta, hogy kitartanak a sztori mellett, mert az pontos és hiteles. A hvg.hu-nak azt is elmondta, hogy a magyar kormány hiába kér helyreigazítást, annak nem fognak helyet adni.

Lázár: folyamatos az egyeztetés, megnyugtató megoldás lesz

A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában folyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyagellátást, valamint lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot" - erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádióban azt mondta: az EU-nak nem érdeke, hogy blokkolja a paksi beruházást, Magyarországnak - ahogyan egész Európának is - szüksége van az atomenergiára az olcsó áram miatt és a környezetszennyezés ellen.
Ezt az Európai Bizottság is érti, ezért járult hozzá az orosz-magyar megállapodáshoz, amelynek ugyanakkor több része van, az egyik például arról szól, ki és hogyan fog üzemanyagot szállítani az elkészülő atomerőműbe - fejtette ki Lázár János.
Szavai szerint utóbbival kapcsolatban intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak elfogadható, és van, amit vitat. Az ügynökség például szeretné - folytatta -, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás.

A miniszter elmondta: kollégái a napokban is részletes egyeztetést folytattak az Euratommal, és nagyon jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódjon. Hozzátette, csütörtökön ő maga is egyeztetett az orosz tárgyalódelegációval.
"Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül" - jelentette ki.
Közölte: e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen Magyarországnak az üzemanyagellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot".

Brüsszel nem akadályozza az építkezést

Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A szóvivő közölte, hogy a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak "nagyon-nagyon korlátozott mértékben" tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen elmondta azt is, hogy Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.

A bizottsági szóvivő egyelőre csak annyit árult el, hogy a bizottság az Euratom-szerződés 53. pontja szerint, jogi kötelezettségének eleget téve járt el. A szerződésnek ez a passzusa azt rögzíti, hogy a kérdésben döntő Euratom Ellátási Ügynökség az Európai Bizottság ellenőrzése alatt áll, és a brüsszeli testületnek vétójoga van a döntései fölött. Emellett arról is rendelkezik, hogy az érintett felek a bizottságnál fellebbezhetik meg az ügynökség döntéseit, amelynek egy hónapon belül kell döntenie.

A szóvivő rámutatott, hogy a bizottság tudomása szerint a magyar hatóságok továbbra is kapcsolatban állnak, egyeztetnek az ügynökséggel, valamint a tagállamoknak több lehetőségük is van, megtámadhatják a döntést vagy újratárgyalhatják a kifogásolt megállapodást.

Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!

Szerző
Témák
EU Paks2
Frissítve: 2015.03.13. 19:51

Az EU leállította a Paks II-t?

Publikálás dátuma
2015.03.12. 22:02
Fotó:Népszava
Leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodást - jelentette csütörtök este a Financial Times című brit üzleti lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az MTI-nek nyilatkozó Giró-Szász András szerint a hír nem igaz, ám az Index szerint Navracsics megerősítette az EU vétóját. Az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A döntés, amelynek részleteit titokban tartották, az Európai Bizottság múlt heti brüsszeli ülésén született, amelyen jelen volt Navracsics Tibor, a testület magyar biztosa is, vagyis ő már korábban tudott a verdiktről. A lap szerint az EU számos tisztségviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva Európa megosztására használja energiapolitikáját. Az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden uniós tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, korábban elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket.

A tekintélyes brit gazdasági, politikai napilap úgy tudja, Magyarország megfellebbezte a döntést, de az Európai Bizottság végső soron, múlt heti ülésén, mind a 28 uniós biztos jelenlétében úgy döntött, hogy támogatja az Euratom döntését. A döntés felülírásához Magyarországnak egy új fűtőanyag-szerződést kell kötnie, vagy jogi eljárást kell indítania az Európai Bizottság ellen - írta a Financial Times, amely szerint a döntés növelheti a feszültséget Brüsszel és Moszkva között. Az újság emlékeztetett: az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a megállapodás összhangban van-e az unió közbeszerzési és állami támogatásra vonatkozó előírásaival.

A vg.hu a hír kapcsán kiemeli: így - hacsak az orosz fél nem változtat a szerződési feltételei alapjain - blokkolhatják a 12 milliárd eurós üzletet. Az FT arról is ír: titkos tárgyalások után hozta meg a végleges döntést az Európai Bizottság. 

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ugyanakkor határozottan cáfolta a Financial Times értesüléseit.  Azt MTI kérdésére azt mondta: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez.

Navracsics Tibor, az EU magyar biztosa azonban az Index kérdésére megerősítette, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja. Mint elmondta, ezekről jelentésekről az Európai Bizottságban nem szoktak szavazni, most sem tették. Az Euratom főként a paksi atomerőműbe szánt fűtőanyagok beszerzését kifogásolta tételesen. Az EU atomügyi hivatala szerint a beszerzési időtartamra kötött magyar-orosz megállapodás például konkrétan ellentétes az EU-s szabályokkal. Navracsics azt is elmondta, hogy a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de még nem kaptak rá választ, most pedig ki is szivárgott a lényeg.

Kormányszóvivő: heteken belül véglegesítik az üzemanyag-szerződést

A kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken.

A kormányszóvivő hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását.
Jelezte, hogy az érintett dokumentumokkal és a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos minden további részlet minősített adat, és így jelenleg nem áll módjukban további információval szolgálni.

Kovács Zoltán a kormány álláspontjának felolvasásával tájékoztatott arról is, hogy a kormány 2014 elején kötött kormányközi megállapodást a paksi atomerőmű áramtermelő kapacitásának fenntartásáról, ami hozzájárul Magyarország gázfüggőségének csökkentéséhez is.
Közölte: a kormányközi megállapodásokat követően a magyar meghatalmazott szervezet 2014. december 9-én 3 kivitelezési megállapodást kötött az orosz meghatalmazott szervezettel, a Roszatom egyik leányvállalatával. Az Európai Bizottság irányába minden szükséges előzetes értesítés ezekről a szerződésekről megtörtént azok aláírása előtt - mondta.
A szerződés alapján az Euratom mellett az Euratom ellátási ügynöksége is áttekintette a nukleáris üzemanyag-ellátásra vonatkozó kivitelezési megállapodást, amivel kapcsolatban bizonyos változtatásokat kért - közölte.
Kovács Zoltán hangsúlyozta: a folyamatban lévő egyeztetések semmilyen formában nem blokkolják a beruházást és nincsenek hatással a beruházási megállapodásra, ami idén január elsején hatályba lépett.

A Financial Times kitart a sztori mellett

Az FT újságírója, Andrew Byrne a Twitteren őt kérdezőnek azt válaszolta, hogy kitartanak a sztori mellett, mert az pontos és hiteles. A hvg.hu-nak azt is elmondta, hogy a magyar kormány hiába kér helyreigazítást, annak nem fognak helyet adni.

Lázár: folyamatos az egyeztetés, megnyugtató megoldás lesz

A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában folyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyagellátást, valamint lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot" - erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádióban azt mondta: az EU-nak nem érdeke, hogy blokkolja a paksi beruházást, Magyarországnak - ahogyan egész Európának is - szüksége van az atomenergiára az olcsó áram miatt és a környezetszennyezés ellen.
Ezt az Európai Bizottság is érti, ezért járult hozzá az orosz-magyar megállapodáshoz, amelynek ugyanakkor több része van, az egyik például arról szól, ki és hogyan fog üzemanyagot szállítani az elkészülő atomerőműbe - fejtette ki Lázár János.
Szavai szerint utóbbival kapcsolatban intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak elfogadható, és van, amit vitat. Az ügynökség például szeretné - folytatta -, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás.

A miniszter elmondta: kollégái a napokban is részletes egyeztetést folytattak az Euratommal, és nagyon jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódjon. Hozzátette, csütörtökön ő maga is egyeztetett az orosz tárgyalódelegációval.
"Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül" - jelentette ki.
Közölte: e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen Magyarországnak az üzemanyagellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot".

Brüsszel nem akadályozza az építkezést

Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A szóvivő közölte, hogy a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak "nagyon-nagyon korlátozott mértékben" tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen elmondta azt is, hogy Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.

A bizottsági szóvivő egyelőre csak annyit árult el, hogy a bizottság az Euratom-szerződés 53. pontja szerint, jogi kötelezettségének eleget téve járt el. A szerződésnek ez a passzusa azt rögzíti, hogy a kérdésben döntő Euratom Ellátási Ügynökség az Európai Bizottság ellenőrzése alatt áll, és a brüsszeli testületnek vétójoga van a döntései fölött. Emellett arról is rendelkezik, hogy az érintett felek a bizottságnál fellebbezhetik meg az ügynökség döntéseit, amelynek egy hónapon belül kell döntenie.

A szóvivő rámutatott, hogy a bizottság tudomása szerint a magyar hatóságok továbbra is kapcsolatban állnak, egyeztetnek az ügynökséggel, valamint a tagállamoknak több lehetőségük is van, megtámadhatják a döntést vagy újratárgyalhatják a kifogásolt megállapodást.

Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!

Szerző
Témák
EU Paks2
Frissítve: 2015.03.13. 19:51