Vörösiszap – feltépett sebek

Publikálás dátuma
2015.03.13 06:00
Kurta Juditéknak mindenük odaveszett, az egészségük is. A katasztrófa örödik évfordulójára várják a jogerős ítéletet FOTÓ: NÉPSZ
Ha kampányfogásnak szánta a kormány, hatalmas bakot lőtt vele, hogy most jelentette be: 400 milliót különít el a vörösiszap áldozatai, kárvallottjai számára. Áprilisban ugyanis parlamenti képviselőt választanak a tapolcai körzetben, ahová Kolontár és Devecser is tartozik. Ahogyan a veszprémi négymilliárdos uszoda ígérete, úgy – tapasztalataink szerint - ez is a Fidesz jelöltjét gyengíti. Az „ajándék” ugyanis súlyos sebeket tépett fel.

Mindenkinek van egy rossz szava Devecser korábbi polgármesteréről, a tavaly megbukott fideszes Toldi Tamásról. Vagy pontosabb így: jó szava senkinek sincsen. Nem is véletlen, hogy pontosan ugyanolyan arányban veszített októberben jobbikos vetélytársával szembe, mint ahogy a veszprémi időközi parlamenti választáson a fideszes Némedi Lajos Kész Zoltán ellenében. A baloldal nem indított jelöltet. Toldi – ebben szinte mindenki egyetért – csak pártszíne miatt kapott 45,8 százalékot. Emberileg nem sokra tartják a településen. Általános a vélekedés, hogy „jól megszedte magát” a katasztrófából, s működése a kárvallott lakosság többségét kifejezetten irritálta. Arról lapunk is beszámolt, milyen különös módon jutott „iszapkárosult” ingatlanhoz a polgármester. Tudniillik a lejtős utcában Toldi alsó és fölső szomszédjának is „használhatatlanná” vált a háza, egyedül a polgármesteré maradt épen. A kártalanítás után a „romot” pedig nem volt nehéz megszerezni, szép kert lett belőle, sokan csodálják is…

De nem ez itt a legnagyobb baj, akadnak sokkal súlyosabbak. Sorolja is a gondokat a jelenlegi városvezető, Ferenczi Gábor, szinte kérdés nélkül.

Katasztrófa után újabb bajok

Az köztudomású, hogy 2010. október 4-én átszakadt az ajkai MAL Zrt. Ajka és Kolontár közötti vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő egymillió köbméternyi iszap elöntötte Kolontár, Devecser, és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit - a város területének például egyharmadát. Az erősen lúgos kémhatása miatt maró folyadék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét a településeken és a termőföldeken. Ezzel felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott. A katasztrófa következtében összesen tíz ember halt meg, a sérültek száma több, mint 150 volt. Devecserben csaknem 300 házat kellett lebontani, és helyettük egy új lakóparkban 90 otthon épült.

Lassan őrölnek…

Magyar György ügyvéd 25 perben látja el az iszapkárosultak képviseletét. Kérdésünkre elmondta, az ügyek közül öt fejeződött be jogerősen, a többiek első- vagy másodfokon folyamatban vannak. Egy ügy félbeszakadt, egy másik szünetel. Akinek az ügyében már jogerős ítélet született, kérheti az állami segítségnyújtást, de ennek a folyamatban lévő perekre nincs kihatása – közölte a jogász. Azzal kapcsolatban, hogy kampányfogásnak tekinti-e a 400 millióról szóló bejelentést, elmondta: „nem tudom, hogy a jogalkotót milyen politikai szándék vezette. Az állami szerepvállalás helyes, de megkésett. Az ügyfelek pedig reménykednek.”

Az viszont már nem ütötte meg a sajtó ingerküszöbét – mondja a polgármester -, hogy az új házak 40 százaléka kivitelezési hibák sorával épült meg. Repedező falak, számtalan trehányság, ócska munkák keserítik a lakók életét. Az előző városvezetés azonban – ismeretlen okból – nem forszírozta a garanciális javításokat. Addig-addig „ültek” a problémahalmazon, míg tavaly nyáron lejárt a garancia. A helyiek, akik hiába gondolták, hogy elég volt az önkormányzatnál időben bejelenteni a hibákat, most kétségbeesetten szembesülnek vele: magukra maradtak a „reklámmunka” selejtjével.

A város most azon dolgozik, hogy valahogyan rábírja a kivitelezőket: segítsenek, javítsák ki, amit elrontottak. Ez ügyben Ferenczi polgármester (még?) bizakodó.

Azt csak a hírlapíró kockáztatja meg, hogy véleménye szerint közönséges okirat hamisítás is történt a – mellesleg senkinek sem hiányzó, némi közmegvetéssel övezett – sok-sok millióba került „emlékpark” kialakításakor. A város vezetője cizelláltabban fogalmaz. Három tavat alakítottak ki az egykor elöntött részen. Ez azonban a dokumentumokban ma is a „malomárok kiszélesítése” címszó alatt szerepel.

Már nem akarnak hallani róluk

Devecserről öt éve nem készült új térkép. Ma is azzal „dolgoznak”, amin a rég elbontott házak, megszűnt, átalakult utcák szerepelnek.

Az önkormányzatra hárul most mindaz, amit a Belügyminisztérium, Pintér Sándor vezetésével, Bakondi György katasztrófaigazgató értő közreműködésével, és Toldi Tamás felfoghatatlan passzivitása mellett elrontott. Tudniillik a telekkönyveket, tulajdoni lapokat elfelejtették módosíttatni az általuk levezényelt munkálatok eredménye alapján. Ez most alsó hangon 25 millió forintjába kerülne a városnak, ha lenne rá forrása. A kartográfiai munka sem tipikusan önkormányzati feladat. (Ne felejtsük el, a környéket hosszú időre lényegében „katonai irányítás” alá helyezte a BM.)

Majd kimaradt a felsorolásból: Devecser új focipályának is örülhet, a kor kihívásainak megfelelően, a maga komplexitásában, öltözőstül. Ezt azonban Pintér Sándor (vagy Bakondi) elfelejtette közölni a Torna patakkal, melynek partján épült. Naná, hogy az első áradás elöntötte a FIFA-kompatibilisnak szánt létesítményt. A kihívott vízügyi szakemberek a város vezetőinek januárban elismerték, hogy a megépített gát koronamagassága nem megfelelő, így az újabb árhullám újabb pályamocsarasodást eredményez, ha nem emelik meg a töltést. De ki emelje meg, és milyen pénzből?

Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

A segély elfogyott, és a dölyfös katasztrófavédelem – a BM-ről nem is beszélve - ma már hallani sem akar Kolontárról, és Devecserről.

A közadakozásból összejött mintegy 2,2 milliárd forint hollétét hivatalosan nem is illik firtatni, mert nem lenne a NER-hez méltó. Igaz, azt legkevésbé sem „közösségi beruházásokra” szánták a befizetők.

Erre jött most 400 millió belengetése. Pusztán a nyomdafesték iránti tiszteletből nem olvasható most itt minden, amit ezzel kapcsolatban a károsultak mondtak.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.