JeSuisCharlie - Karikatúrakiállítás a Francia Intézetben

Publikálás dátuma
2015.03.13. 06:48
FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
JeSuisCharlie címmel nyílt csütörtökön nemzetközi karikatúra-kiállítás a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Képregény Szövetség tagjai együttműködésében; az intézet galériájában tíz nemzet karikaturistáinak 25 rajza látható.

JeSuisCharlie címmel nyílt csütörtökön nemzetközi karikatúrakiállítás a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Képregény Szövetség tagjai együttműködésében; az intézet galériájában tíz nemzet karikaturistáinak 25 rajza látható. A Charlie Hebdo szerkesztőségében január 7-én elkövetett merényletben elhunyt újságírók és karikaturisták tiszteletére, valamint a szólásszabadság védelme érdekében rendezett kiállításra huszonöt alkotás érkezett. A francia és a magyar művészek - köztük lapunk munkatársa, Pápai Gábor - munkái mellett amerikai, belga, brit, indiai, iráni, kanadai, orosz és spanyol karikaturisták rajzai láthatók április 10-ig. A tárlat a 15. Frankofón Fesztivál programsorozat része.

Szerző

Clintont elbuktathatja az emailgate?

Publikálás dátuma
2015.03.13. 06:36
Hillary Clinton az ENSZ-ben magyarázkodott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/YANA PASKOVA
Vihar egy pohár vízben? Vagy olyan súlyos válság, amely kisiklathatja Hillary Clinton még be sem jelentett 2016-os elnökválasztási kampányát? Egy hete vitatják Washingtonban, vajon törvényt sértett-e a volt First Lady azzal, hogy külügyminiszterként saját e-mail címéről levelezett, nem pedig a State Department hivatalos e-mail-jét használta? Clintont aligha állíthatja meg az "email-gate", de azért máris találgatják, vajon kit indíthat a Demokrata Párt a Fehér Házért, ha legesélyesebb jelöltje elbukik még a start előtt.

Clinton 2009 és 2012 között küldött és fogadott e-mail üzeneteiről múlt hétfőn a The New York Times adott hírt, azt boncolgatva, vajon nem sértett-e törvényt a volt First Lady azzal, hogy New York melletti, chappaquai otthonában lévő saját számítógépéről bonyolította hivatalos levelezését. Odahaza közös szervert használnak férjével, Bill Clinton volt elnökkel, s mivel profi céggel állíttatták fel a rendszert, maga a ház pedig titkosszolgálati védelem alatt áll, Hillary úgy vélte, otthoni internet-címe is éppen olyan biztonságos, mint a hivatalos ellenőrzés alatt álló külügyminisztériumi vonal lenne.

A washingtoni kormányzatban nem volt titok, hogy Hillary nem a szokásos state.gov kiterjesztésű e-mail címmel levelez. Bár Barack Obama először azt mondta, ő nem tudott erről, de utóbb szóvivője elmagyarázta, az elnök persze látta, hogy más címről kap üzeneteket külügyminiszterétől, de feltételezte, hogy Clinton ezt tisztázta a külügyminisztérium illetékeseivel. Valóban így történt.

Clinton külügyminisztersége kezdetén a kormányalkalmazottak még használhatták saját email-címüket, hivatalba lépése után 10 hónappal szigorították meg a szövetségi archiválási szabályokat. Hillary vállalta, hogy – a szövetségi rendelkezéseknek megfelelően – minden hivatalos e-mailt megőriz otthoni szerverén.

Kapva kapott a botrányon a washingtoni képviselőház különbizottsága, amely a bengázi amerikai konzulátus elleni terrorakció ügyében vizsgálódik. Clinton valamennyi Líbiával és Bengázival kapcsolatos elektronikus levelének átadását követelik, s mivel úgy vélik, a levelezés erősen hiányos lehet, már jelezték, két alkalomra is beidézik a bizottságba Hillaryt.

Időközben a sajtó is teljes gőzzel nekilódult. Az AP hírügynökség szerdán bejelentette: 2010 óta hatszor is elutasították kérésüket Clinton levelezésének áttekintésére, most már dűlőre viszik a dolgot, beperelték a washingtoni külügyminisztériumot, hogy hozzák nyilvánosságra az amerikai diplomácia volt vezetőjének valamennyi email-üzenetét. A külügyminisztérium megígérte, hogy közzéteszik Clinton levelezését, ám előbb szakértőknek kell átnézni, hogy érzékeny információk ne kerülhessenek napvilágra. Ez pedig hónapokba telhet.

Hillary Clinton személyesen több mint egy héttel a botrány kirobbanása után, a New York-i ENSZ-székházban, a világszervezet egy rendezvényének szünetében válaszolt először a sajtó kérdéseire. Elismerte, talán szerencsésebb lett volna, ha külön e-mail fiókot használ hivatalos és személyes levelezésének lebonyolítására, de fő szempontja a kényelem volt, mivel így nem kellett két mobiltelefont magával hordania.

A média rögtön az után kezdett nyomozni, vajon a volt külügyminiszter Blackberryje technikailag képes lett volna-e két e-mail cím forgalmát is lebonyolítani (nyilván igen). A mobil egyébként megfelelt a kormányzati biztonsági előírásoknak, csakhogy Hillary időnként iPad-en olvasta az üzeneteit, az viszont valószínűleg nem.

Clinton közölte azt is, hogy külügyminiszterségének ideje alatt 62.320 email-üzenetet küldött és fogadott, ezek közül 30.490 foglalkozott hivatalos üggyel, 27.500 kormányzati e-mail címről érkezett vagy oda küldte. A volt First Lady ugyanakkor kitörölt 31.830 személyes e-mail üzenetet. Clinton jelezte, nincs szándékában kiadni otthoni – férjével közösen használt – szerverét. Azt Hillary és közvetlen munkatársai döntötték el, hogy melyik e-mail személyes, melyik minősül hivatalosnak.

Személyes jellegű levelezést folytatott például Hillary a lánya esküvőjének szervezéséről, vagy 2011-ben elhunyt édesanyja, Dorothy Rodham temetésével kapcsolatosan. Clinton azt mondta, egyetlen e-mail üzenetet váltott külföldi politikussal. Hillary sajtóértekezletén határozottan állította, levelezése teljesen átlátható, nem tartalmazott semmiféle államtitkot, nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot.

Egyelőre nem tudni, Clinton magán email-címéből lesz-e „email-gate”, de az nagyon valószínű, hogy a fehérházi revánsra vágyó republikánusok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a demokraták eddig fölényesen vezető elnökaspiránsának kampányát megnehezítsék. Évek óta minden felmérés azt mutatta, hogy – bár 2008-ban alulmaradt Barack Obamával szemben – Hillary Clinton jelöltsége lehet a legbiztosabb garancia arra, hogy a Demokrata Párt 2016-ban harmadik terminusra is bebiztosítsa a Fehér Házat. A volt First Lady személyével és jelöltségével kapcsolatosan persze bőven voltak és lesznek kételyek.

Külügyminiszterként Clinton könnyedén lehetett az Obama-kormányzat legnépszerűbb tagja, hiszen a diplomácia általában – az utóbbi időben ugyan egyre kevésbé – kétpárti támogatást élvez, a külügyminiszter felette marad a belpolitikai csatározásoknak. Hillary négy évig lojális tagja volt az adminisztrációnak, s a republikánus ellenzéknek imponált, hogy Obamánál keményebb álláspontot képviselt védelmi ügyekben. A bengázi incidens azonban aknamező, nagyon alkalmas lehet arra, hogy Clinton külügyminiszteri ténykedésének sikereit elhomályosítsa.

A tényleges kampány közeledtével egyre többen vetik fel a Clinton jelöltségével kapcsolatos korábbi kételyeket. Bármennyire is felkészült Hillary, nem igazán karizmatikus, ösztönös politikus, merevebb, mint férje, a hallgatóságát máig magával ragadó szónok, Bill Clinton. A tévévitákban ugyanakkor nemigen lehetett Hillaryt megfogni. Sokan felteszik azt a kérdést is, vajon helyénvaló-e, ha két dinasztia – Bushék és Clintonék – játssza le egymás között a következő elnökválasztási csatát, nem lenne-e itt az ideje a generációváltásnak. Hillary Clintont 2008-ban is megosztó személyiségnek tartották, a republikánus oldalon – még Bill Clinton elnökségének konfliktusai okán – magas az elutasítottsága.

Clintonék ugyanakkor széleskörű kapcsolatrendszerre támaszkodhatnak, nem jelenthet gondot a Hillary-Bill páros számára a várhatóan egymilliárd dollárra rúgó kampánypénzek összeszedése, s a régi Clinton-csapatból is sokan várják, hogy ismét csatasorba állhassanak. A volt First Lady ugyanakkor 2008-ban kaotikus kampányt vezetett, sok volt a bizonytalankodás, az áramvonalas, profi, az internetet jobban használó Obama-stábbal szemben az előválasztások kezdetétől rendre alulmaradtak.

Hillary kora és egészségi állapota is negatív tényezőnek számíthat, mielőtt leköszönt volna a külügyi tárca éléről, volt egy megmagyarázatlan ájulása, fejsérülésével kórházban kezelték, s noha úgy néz ki, teljesen felépült, felmerülhetnek ezzel kapcsolatban is kérdések. Botrány ide vagy oda, Hillary Clinton arra készül, hogy valamikor április tájékán hivatalosan is bejelenti indulását.

Demokrata dilemmák

A Demokrata Pártban az email-konfliktus kapcsán új kérdések merültek fel, vajon tényleg „elkerülhetetlen” lenne-e Hillary indítása. A párton belül létezik egy „bárkit, csak ne Hillaryt” lobbi, akik elsősorban a középutas Clinton-vonaltól balra tájékozódnak. Ha Hillary valamilyen okból mégis a nagymamaság mellett döntene, s nem indulna, több lehetőség is szóba jön.

Elsőként persze Joe Biden alelnök, de az ő népszerűsége rendkívül alacsony Hillaryéval összevetve. Gyakran emlegetik mostanság a volt marylandi kormányzó, Martin O’Malley nevét, aki fiatalabb is (52 éves), férfi is, s nem hord a hátán olyan nehéz „hátizsákot” a múltbeli vitákkal, mint Clinton.

O’Malley ugyan nem bírálta nyíltan Clintont az emailek miatt, de sokatmondó, írta a Washington Post, hogy nincs szándékában indulni Maryland megnyíló szenátusi helyéért. Szóba jöhet még Andrew Cuomo, New York állam kormányzója (57 éves), de őt meg folyton nemrég elhunyt apjához, Mario Cuomo egykori kormányzóhoz mérnék. Bár sokan látnának fantáziát az Edward Kennedy régi szenátusi helyén,

Massachusettsben szolgáló Elizabeth Warren jelölésében, de a népszerű szenátor nem képviselne új generációt (65 éves, míg Clinton 67), s Obamától is balra állva alighanem megválaszthatatlan. Warren azonban nem indul, talán nem akarná elvenni a dicsőséget Hillarytól, akinek nagy álma, hogy az Egyesült Államok első női elnöke lehessen.



Szerző

Csendes küzdelem

Publikálás dátuma
2015.03.13. 06:34
Nehéz a pápa keresztje FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Ma két éve választották meg a katolikus egyház élére Ferenc pápát. Reformok sorát indította el ez idő alatt, de finoman fogalmazva a Vatikánban nem mindenki támogatja törekvéseit. Pápaságának egyik legfontosabb törekvése a kirekesztettek, szegények megsegítése.

Nagycsütörtökön egy a római Rebibbia börtönben végzi a lábmosás szertartását Ferenc pápa – jelentették be a Vatikánban. Ez mindent elmond legfőbb programjáról, arról, hogy „a világ végéről” jött egyházfő el akar jutni a „perifériához”, mindenkit segíteni próbál, aki a társadalom peremére szorult, legyen szó akár menekültekről, kábítószerfüggőkről, vagy bebörtönzöttekről.

A világot azonban inkább az érdekli, siker koronázza-e reformjait, a Kúria szervezeti átalakítására tett kísérleteit, s képes lesz-e a családot érintő kérdésekben nyitást elérnie. Egyértelmű igennel egyelőre nem válaszolhatunk ezekre a kérdésekre. Mint Marco Politi, ismert Vatikán-szakértő figyelmeztetett rá, a tavaly októberben, Vatikánban megtartott családszinódus is egyértelműen igazolta, milyen ellenszélben kell haladnia az általa kijelölt úton.

„Nyílt konfliktus alakult ki a Vatikánban nagyon is komoly kérdésekről” – mondta az AFP hírügynökségnek Politi, aki Ferenc pápa a farkasok között címmel könyvet is megjelentetett az argentin származású egyházfő csendes harcáról. Mint mondta, a pápa maga is aggódik, hogyan mi lesz mindannak a sorsa, amit elindított. Röviddel karácsony előtt egy barátjának ugyanis ezt mondta: „Csak arra kérem az Urat, hogy azok a változások, amelyekért oly sok személyes áldozatot hozok, nem tűnnek el a sötétségben”.

Politi úgy véli, XVI. Benedek pápa lemondása új helyzetet idézett elő a Vatikánban. Ferenc pápa is tett már utalást arra, elképzelhető, hogy ő is visszalép, ha úgy látja, már nem tudja kellő energiával terelni a katolikusok nyáját. A vatikáni konzervatívok azonban ennek kapcsán úgy gondolkodhatnak: ha Ferenc előbb-utóbb távozik, akkor az időhúzás a legjobb stratégia. A pápának is az idő a legnagyobb ellenfele. Lesz-e elég ideje véghezvinni mindazt, amit célként tűzött ki maga elé? Meg tudja-e változtatni egyes változástól irtózó vatikáni főpapok mentalitását?

Némi paradoxon: miközben hogy a világban még népszerűbbé vált a melegekkel kapcsolatos kijelentése miatt, vagy éppen azzal a mondatával, hogy a katolikusok ne szaporodjanak nyulakként, a Vatikánban sokan mindezt megrökönyödéssel fogadták, s azt terjesztik róla, hogy „szellemi Alzheimer-kórban szenved”…

Merényletet terveztek a pápa ellen

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet merényletet tervezett Ferenc pápa ellen, annak januári Fülöp-szigeteki látogatása idején. Az Abruzzo24ore.tv Getulio Napenas helyi rendőrfőnökre hivatkozva írta, hogy az al-Kaida a Marwan elnevezésű terrorszervezettel együttműködve akarta végrehajtani a merényletet. Tervek szerint január 18-án Manillában autóba rejtett bombát akartak felrobbantani, az akciót a szigetország rendőrsége hiúsította meg.



Szerző