Paksi bővítés - PM: nem lehet megkerülni az uniós jogot

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az Európai Unió nem engedi, hogy Magyarország a közösségi jog figyelmen kívül hagyásával valósítsa meg a paksi atomerőmű bővítését.

Jávor Benedek, az ellenzéki párt EP-képviselője pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: információi szerint az EU azért "vétózta meg" a paksi bővítésről szóló szerződést, mert abban nem biztosított a fűtőanyagok alternatív úton való beszerzése.
Kijelentette: "a vétó" egyelőre nem a bővítésnek, hanem a kormány "titkosítási mániára" épülő politikájának a bukását jelenti. Az EU mostani kifogására ugyanis megoldást jelenthet az aktuális finn példa átvétele, vagyis az, ha - egy kezdeti garanciális időszak után - nyílt nemzetközi tenderen döntenének a fűtőanyag beszállítójáról - tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a döntés elsősorban nem a magyar, hanem az orosz félen múlik, hiszen a fűtőanyag-beszerzés a projekt egyik legjövedelmezőbb része.

A PM politikusa kiemelte, Brüsszel a paksi bővítéssel kapcsolatban "nem fog itt megállni", hanem maradéktalanul érvényt szerez majd az európai uniós jognak. Ez azt jelenti, hogy több akadály is nehezíti a beruházást: az EU versenyjogi biztosa tiltott állami támogatás gyanúja, a belső piaci biztos a nemzetközi tender elmaradása miatt vizsgálódik, továbbá egy kartelleljárás is zajlik az ügyben - mondta Jávor Benedek, aki szerint ezek a vizsgálatok megalapozottak, ezért a paksi atomerőmű bővítése a jelenlegi szerződéses formában nem valósítható meg.

Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken közölte: a kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve. A szóvivő hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását.

Szerző

Koszovóiak nem harcolhatnak külföldön

A koszovói parlament elfogadta a külföldi fegyveres konfliktusokban való részvételt tiltó törvényt, amely büntethetővé teszi a Szíriában és Irakban harcolókat.

A pristinai törvényhozás internetes oldalán olvasható beszámoló szerint a parlament csütörtökön fogadta el az erről szóló tervezetet. A 120 fős parlament 60 képviselője támogatta a javaslatot, 17 ellenezte, ketten pedig tartózkodtak.
Az új törvény 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik külföldi katonai, félkatonai vagy rendőri egységekhez csatlakozva zsoldosként vesznek részt bármilyen összetűzésben Koszovó területén kívül. Emellett bünteti azokat is, akik a harcokban való részvételre buzdítanak vagy toboroznak másokat.
A koszovói belügyminisztérium becslése szerint eddig mintegy 300 koszovói vett részt a szíriai és az iraki harcokban, és tavaly legalább 16 koszovói vesztette ott életét.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának nagy része muszlim vallású, a szélsőségek azonban egyelőre csak kismértékben vannak jelen.
Skender Hyseni belügyminiszter néhány hete azt mondta: 135 ember ellen folyik nyomozás terrorizmus gyanújával. A gyanúsítottak vélhetően Koszovón kívüli, általában szíriai harcokra toboroztak vagy buzdítottak embereket, de olyan személyek ellen is folyik eljárás, akik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet oldalán harcoló albán csoport tagjai voltak.
A koszovói iszlám közösség titkára néhány napja arról számolt be, hogy vannak, akik 20-30 ezer eurót kínálnak a munkanélküli fiataloknak azért, hogy az Iszlám Állam soraiban a szíriai harcokban vegyenek részt.

Szerző

Válaszokat vár az ET korrupció elleni csoportja

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.

A GRECO ismertette Magyarországról szóló, tavaly júniusban elfogadott jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a Magyarországról szóló "megfelelőségi jelentésben" foglalt tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, illetve kielégítő módon kezelt. A fennmaradó ajánlások közül négyet részben, ötöt egyáltalán nem valósított meg. A jelentés szövegét az ET brüsszeli irodája küldte meg az MTI-nek.

A jelentés szerint a büntetendő cselekmények tekintetében négy ajánlásnak kielégítő mértékben lett foganatja, egy ötödiket azonban csak részben valósítottak meg. Ez utóbbit illetően a GRECO sürgette a magyar hatóságokat, hogy mihamarabb zárják le a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének a ratifikálását, és ezzel tegyék teljessé a szóban forgó ajánlás megvalósítását.
Ami a pártfinanszírozás átláthatóságát illeti, e vonatkozásban a GRECO szerint rosszabb a helyzet: két ajánlás valósult meg kielégítő módon, három ajánlás részlegesen, öt viszont egyáltalán nem.

"A politikai pártok nyilvántartásai tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében meghozott - a Megfelelőségi jelentésben is elismert - intézkedések mellett, a függőben lévő ajánlásokat illetően csupán kisebb előrelépés tapasztalható. Ez különösen elkeserítő annak tükrében, hogy a pártokról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény néhány része módosításra került. Mindazonáltal, a GRECO üdvözli az olyan előrelépéseket, mint a pártbevételek forrásainak tisztázása, valamint a választási kampányidőszakok pontosítása. Ugyanakkor, további erőfeszítésekre van szükség például a politikai pártok átlátható elszámolásának megteremtése, valamint a pártszámlák független ellenőrzésének és hatékony felügyeletének biztosítása érdekében" - olvasható a jelentésben.

A fentiekre tekintettel a GRECO felkérte a magyar felet, hogy a csak részben vagy egyáltalán nem megvalósított ajánlások ügyében legkésőbb 2015. március 31-ig adjon további tájékoztatást.
A GRECO-t az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a korrupció elleni előírások jobb érvényesítése céljából. Tagsága nem korlátozódik az ET-tagországok körére. Jelenleg 49 tagállama van, 48 európai ország, valamint az Egyesült Államok.

Szerző