Megkaptuk: nemzeti ünnepre boltbezárás

Legkésőbb március 14-e éjfélig kell megjelentetni a Magyar Közlönyben a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó és március 15-től hatályba lépő törvény végrehajtási rendeletét. A szombati roham az üzletekben ízelítőt adhat, mire lehet számítani az elkövetkező időszakban.

Március 15-re, a nemzeti ünnepre időzítve lépteti hatályba a kormány a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt. A hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet azonban csak szombaton jelenik meg a Magyar Közlönyben. A szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel érdemi egyeztetés nem történt, tegnap délután hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Az előzetes kormányzati bejelentéseknek megfelelően a törvényben szereplő kivételektől eltekintve semmilyen további enyhítés nem szerepel a végrehajtási rendeletben. A törvényt viszont tovább szigorítják, a világörökségi helyszíneken is zárva kell tartaniuk az üzleteknek. Ehhez azonban módosítani kell a jogszabályt, kiemelni belőle a világörökségi helyszínek mentesítéséről szóló passzust. Ez elvileg jövő héten átverhető a kormánypárti többséggel az Országgyűlésen.

A rendelet több szigorítást, pontosítást is tartalmaz. A kis- és nagykereskedelemmel is foglakozó cégek sem tarthatnak nyitva a hét utolsó napján, ami a Metro áruházláncot érinti, illetve a benzinkutaknál kizárólag olyan üzletek tarthatnak nyitva, amelyek üzemanyagot is forgalmaznak. Ezzel a Spar előtt reteszelné be a kormány a kiskaput, mert a vállalatnak több ÖMV kútnál is van boltja. Kereskedelmi szakértőnk szerint a kormány egy rossz törvényt igyekszik elfogadhatóbbá tenni azzal, hogy minél kevesebb kivételt enged meg, hogy a munkavállalók ne zúgolódjanak, hogy miközben ők elesnek a vasárnapi pótléktól, mások továbbra is megkaphatják. A szigorítás egyébként érzékenyen érintheti a magyar láncokat is, még a franchise rendszerben működőket is, mert jócskán akad olyan üzletük, ami 200 négyzetméternél nagyobb és nem a tulajdonos dolgozik benne. Egyes vélemények szerint ez akár ennek a lobbinak a gyengülését és a Fideszen belüli gazdasági körök közötti küzdelmet is jelezheti.

A kormányzat folyamatosan az emberek érdekeire hivatkozott a törvény elfogadtatása, 2014. december 16. előtt, az Ipsos március elején készített reprezentatív felmérése szerint a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. A megkérdezettek kétharmada válaszolta, hogy elhalasztja vásárlását a hét másik napjára, többségük szombatra. Negyedük kisebb, vasárnap továbbra is nyitva tartó boltokban tervezi elintézni a szükséges élelmiszerek, háztartási cikkek beszerzését. Nagy kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a kormányzat hivatalos kommunikációjában szereplő érvek alátámasztására, például a forgalom átterelésére a kis családi boltokba.

Az Ipsos friss felmérése szerint a magyar lakosság majd negyede, nagyjából kétmillió ember a hét utolsó napjára ütemezte eddig az élelmiszer- és háztartási cikkek beszerzését.

A kormányzati kommunikáció fontos eleme volt a törvény várhatóan pozitív hatása a turizmusra és vendéglátásra. Jelenleg a turisztikai és vendéglátóhelyek hétvégi látogatásának gyakorisága meglehetősen alacsony, a lakosság 58 százalék évente egyszer sem utazik el pihenés céljából. A válaszadóknak mindössze hat százaléka gondolja úgy, hogy több időt szán majd a törvény életbe lépése után utazásra, múzeumra, színházra, vendéglőre.

Több mint 226 ezer embert érinthet a boltok vasárnapi zárva tartása, ugyanis ennyi alkalmazott dolgozik három vagy annál több főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásnál, áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. Magyarországon a gépjármű-kereskedelmet nem számítva több mint 60 ezer kiskereskedelmi egység működik, amelyet így vagy úgy érint a kormány döntése.

A különböző bolttípusokban foglalkoztatottak száma

Cégek / foglalkoztatottak

1 fő / 21 622

2 fő / 16 026

3 - 4 fő / 24 416

5 - 9 fő / 38 115

10 - 19 / fő 30 282

20 - 49 fő /19 768

50 fő felett / 113 579

(forrás: Bisnode)

A nagy számú felszámolások és kényszertörlések, valamint az emelkedő bedőlési arány miatt a vasárnapi zárva tartás egy olyan szektort érintett, amely koránt sincs jó helyzetben, még ha a kiskereskedelmi forgalom javuló tendenciát mutat is, figyelmeztetett a nemzetközi cégminősítő.

Spar start

A nemzetközi gyakorlattal összeegyeztethetőnek tartja az új kiskereskedelmi törvényt a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., a Spar Ausztria leányvállalata - közölte a társaság pénteken. A Spar ugyanakkor közölte azt is: az új magyarországi törvény hatályba lépésével egy időben, a vásárlók és a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva, meghosszabbítja áruházai nyitva tartását a hét többi napján. Így heti szinten a vasárnapi korlátozás betartása mellett is összességében hosszabb nyitva tartási idővel várják a vásárlókat az egész országban. Ezzel csatlakozott több más áruház-lánchoz.

Nem beszélhetünk stabil iparágról, ami ráadásul rengeteg embernek ad kenyeret. Sok előrejelzés azt mutatja, hogy jelentős forgalomcsökkenést ugyan nem fog okozni a boltok vasárnapi zárva tartása, azonban a rövidebb nyitvatartási idő miatt biztosan többen kényszerülnek majd leépítésre, a munkarend drasztikus átalakítására.

Azon vállalkozásoknál, amelyeknél a jelenlegi alkalmazotti számmal próbálnak majd kitartani, számolni kell a fizetőképesség romlásával, valamint a kockázatosság növekedésével. Csak remélni lehet, hogy a növekvő kereslet és az alacsony üzemanyagárak ki tudják küszöbölni azt az esetleges veszteséget, amit az egy nappal rövidebb nyitva tartás okoz.

A vasárnapi zárva tartás 140-145 ezer kereskedelmi dolgozót érint Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. Ráadásul a cégeknek forgalomcsökkenéssel is számolniuk kell, miközben szombatonként várhatóan növekszik a zsúfoltság.

A törvény ellátási feszültségeket okozhat a kiemelt turisztikai helyszíneken, ami hátrányos lehet a hazai idegenforgalom számára. A törvény miatt alaposan megnehezül az éjjel-nappal nyitva tartó kis családi üzletek dolga is, hiszen vasárnap kizárólag a tulajdonos, illetve segítő családtagja állhat a pult mögött. Az élettárs nem számít családtagnak. Az OKSZ főtitkára a Népszavának megjegyezte, ezeket a kifogásait továbbra is fenntartja.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke lapunknak elmondta, a vasárnapi zárva tartás miatt kieső műszak miatt a munkarendet mindenképpen át kell szervezni. Egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi szakember szerint ez akár leépítésekkel is járhat. A KASZ elnöke szerint a kereskedelmi cégek kivárnak, hogyan alakul a forgalmuk és az milyen létszámot igényel. Nagyjából két hónap, mire erre választ kapnak.

Horvátországban is a magyarországihoz hasonlóan bevezették a vasárnapi zárva tartást, de félév után megbukott és visszavonták a törvényt. Franciaországban azt tervezik, 12 vasárnapon engedélyeznék az üzleteknek a nyitva tartást. Sáling József a 12 vasárnap zárva tartást elfogadható kompromisszumnak nevezte a magyar kereskedelmi ágazat számára is. Egy ilyen fajsúlyú kérdést körültekintőbben kellett volna megoldani, mert figyelembe kellett volna venni a vasárnapi pihenőnap mellett azt is, hogy hogyan érinti a dolgozókat a kieső jövedelem.

Szabály az szabály

Március 15-től a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek vagy azok a kisebb boltok, ahol nem tulajdonos vagy családtag dolgozik, vasárnaponként kötelezően zárva tartanak. Kivétel a gyógyszertárak, a vasúti és autóbusz pályaudvarok, repülőterek területén üzemelő boltok, a piacok, a benzinkutak, a vendéglátóhelyek, szálláshelyek, kávézók, éttermek, az idegenforgalmilag frekventált területen található üzletek, a fürdők, múzeumok színházak területén működő üzletek. A pékségek és a virágboltok azonban csak délig tarthatnak nyitva.

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1051163-koszi-kdnp---idegtepo-szombati-tumultus-a-kozertekben