M1: csak a közszolgálat hiányzik

Publikálás dátuma
2015.03.14. 06:04
Az Orbán–Simicska-háború kiplakátolva: a Hír Tv így hirdeti magát az új M1 hírcsatorna indulásakor FOTÓ: TÓTH GERGŐ
„A nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása” – ez a célja a parlamenti ülések közvetítésének az Országgyűlés működéséről szóló törvény szerint, amellyel a jelek szerint nem foglalkozik a parlamenti munka élő tévés közvetítését leállító MTVA. Még szerényebbek lesznek tehát az ellenzék megjelenési lehetőségei a közmédiában, és bár a Médiatanács előírhatná, milyen „társadalmilag” fontos műsorokat közvetítsen az állami média, az ilyen előírt műsortípusok jelenleg kizárólag sportesemények. Holnap reggel 6 órától startol a véget nem érő hírfolyam a nemzeti hírtévévé alakult M1-en, de az ülések közvetítésére ott is alig jut idő; az egész M1 koncepciója Gyuricza Péter újságíró szerint sincs kitalálva, olyan, mint amikor Münchausen báró a saját hajánál fogva próbálta magát kihúzni a mocsárból  - ám esés lesz a vége.

Lényegében az Országgyűlési törvényben előírtakat vette semmibe a parlamenti ülések élő tévés közvetítésének leállításával az MTVA. Hétfőtől ugyanis hiába keresné bárki is a Duna Tv-n az üres parlamenti ülésterem látványát az állami televízióban, mint csütörtökön kiderült, élőben többé nem láthatja. A döntést az MTVA semmilyen indokkal nem magyarázta, az Országgyűlés Hivatalának közléséből derült ki, hogy az élő közvetítés már csak a parlament honlapján lesz követhető, de üzenték, hogy a korábbi ülések ugyanott megtalálhatók az archívumban, és még a Magyar Rádió MR5 Parlamenti adóján lesz hallgatható, mi zajlik az ország házában.

A médiatörvény ugyan nem írja elő az állami közmédia számára a parlamenti munka rendszeres, tényszerű követését, ám néhány jogszabállyal mégis csak nehéz összhangba hozni a döntést – különösen, hogy az néhány nappal a 24 órás műsorfolyammal „nemzeti hírtévévé” alakuló M1 indulása előtt született. „A nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása” – az Országgyűlés működéséről szóló törvény szerint ez volna a célja az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések „képi közvetítésének”. A törvény még a televíziós közvetítés fontossága kapcsán kitér arra, hogy az élő adás a „tényleges történésekre” és az országgyűlési munkára irányul, vagyis az alapján kaphat a néző valós képet a parlament érdemi munkájáról – mint a törvény részletezi, a mindenkori felszólalókról, a szavazási eredményekről, az ülésterem egészéről, és az ott zajló egyéb eseményekről.

A médiatörvény szól ugyan a „rendkívüli helyzetek kezeléséről”, amelyek kapcsán az MTVA számára feladatként előírja „a közzététel feltételeinek biztosítását”, ám a parlamenti ülések kapcsán ezt már nem teszi. Figyelemreméltó az a rendelkezés is, amely kiköti a médiaszolgáltatók számára, hogy „a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket” úgy kell közvetíteniük, hogy abból nem zárhatják ki a hazai közönség „jelentős részét”, több mint húsz százalékát – vagyis az elérhetőséget biztosítani kell a legtöbb néző számára. Jellemzően a parlamenti közvetítések nem ilyen események, ám mivel ezek listáját a Médiatanács állítja össze, volna lehetősége egy felülvizsgálat után az ülésnapokat is oda illeszteni – jelenleg ugyanis a „társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események” a Médiatanács döntései alapján kizárólag sportesemények. (A médiatörvény egyedül a távirati irodának írja elő: "rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről".) Az MTVA egyedül a hirado.hu felületén számolt be az ülésközvetítés leállításáról, meglepően azzal a címmel: "Élőben közvetíti a közmédia a parlament üléseit", miközben a cikk arról szól, hogy a tévében azok már nem láthatók, csak az interneten.

„Öt csatorna működik, és ezek egyike sem elég rá? Olyan ez, mintha a BL-meccseket nem adnák, csak a selejtezőket” – fakadt ki lapunknak a közvetítés leállítása kapcsán Gyuricza Péter. Az újságíró, a Kodolányi János főiskola kommunikáció- és médiatudományi tanszékének docense szerint is reális veszély, hogy innentől az állami média erősen szűrni fogja a Házban történteket, az azonnali kérdések, az interpellációk immár nem lesznek követhetőek. A holnap reggel 6-tól kizárólag hírműsorokat sugárzó M1 azért jelentkezik majd parlamenti műsorral – hetente egyszer, szerdán. Pedig a munkát Gyuricza szerint azért is kell közvetíteni, „hogy akit érdekel, az folyamatában követhesse azt: ellenőrizhesse saját országgyűlési képviselőjének munkáját, hogy fölszólal-e, hogy lássa, ott ül-e egyáltalán a teremben, hogyan szavaz”. „Mi a közszolgálat, ha nem ez?” – vetette fel az újságíró, aki szerint a rendszerváltás egyik fontos vívmánya is elvész. „1990-ben elementáris erővel lélegzett fel mindenki, hogy végre láthatja, amitől a Kádár-rendszerben el volt zárva: hogy a Parlamentben folyik vita, működik ellenzék, ergo működik a demokrácia. Mindenki örült, hogy lehet nézni” – jegyezte meg a szakember, aki megjegyezte, akkoriban még azért szórakoztatóak is voltak az ülések.

Reklámadó: a kárvallottak véleményére is kíváncsi az EU
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön rendkívüli döntéssel felfüggesztette a magyarországi reklámadó végrehajtását, mert a gyanú szerint alapvetően sérti az Európai Unió (EU) versenyjogi szabályait. Mivel a felfüggesztésről szóló bizottsági közlemény nem szól arról, hogy a felfüggesztés és a magyar törvény kivizsgálása mennyi időt vesz igénybe, lapunk tegnap közvetlenül Margretha Vestager versenyjogi EU-biztos irodájához fordult. Szóvivője, Yizhou Ren szerint azonban a vizsgálat hosszát egyelőre lehetetlen megmondani. Az ügy összetettsége mellett alapvetően attól függ az időtartama, hogy Magyarország "milyen módon és készséggel működik együtt" az EB szakértőivel. Vestager biztos asszony szóvivője azt is elmondta a Népszavának: bár a vizsgálatban az EB hivatalos partnere a magyar kormány, mások véleménye is beépülhet a végső jelentésbe. Mint szó szerint fogalmazott, egy ilyen mélyreható vizsgálat "megengedi, hogy minden érdekelt fél eljuttassa véleményét az Európai Bizottsághoz”. Vagyis azok is, akik a reklámadó kárvallottjainak érzik magukat.

Hegyi Gyula (Brüsszel)

Az újságíró összességében nem remél „semmilyen áttörést” a Hír Tv ellenében létrehozott hírcsatornától. Ám akadnak más párhuzamok is: 2002-ben a Hír Tv-t politikai okokból hozta létre a jobboldal, lényegében magántőkéből, ám 13 évvel később az azóta hatalomra jutott Fidesz – mint Gyuricza fogalmazott – ugyancsak politikai okokból, de bosszúból csinál egy másik csatornát, a köz pénzén”, amit mélységesen erkölcstelennek nevezett. Semmilyen más okát nem látja ugyanis az új közszolgálati adó létrehozásának, mint a Simicska Lajos-Orbán Viktor között kirobbant "politikai belháború” kiszolgálását. Mégpedig ugyanazzal a recepttel, amivel a Hír Tv is működni tudott: reggel a Magyar Nemzetben megjelent egy fontos hír, amit 10 órás híreiben a Hír Tv egy fideszes megkérdezésével fel tudott kapni. Azután egész nap lehetett ismételni - vélhetően ugyanez fog történni az M1-en is, megpróbálják tematizálni a közvéleményt, amit Vásárhelyi Mária médiaszociológus lapunknak korábban "hírgenerálásnak" nevezett.

Mindez azonban Gyuricza szerint vissza fog ütni: a nyáron induló önálló közszolgálati sporttévében lát ugyan fantáziát és az még működhet is, de a 80 milliárd forintból működő állami média összes televíziójának jelenlegi nézettsége a 10 százalékot sem éri el. Az új médiabirodalommal a főiskolai docens szerint még ezt is „a felére fogják leküzdeni” – mint emlékeztetett, 2011 elején már egyszámjegyű volt a közmédia nézettsége. Az M1, mint nemzeti főadó 1957 óta égett az emberek tudatába; a Duna Tv, amelyre majd átpakolják az M1 műsorait, pedig mint a határon túli magyarok értékeinek, kultúrájának, a kisebbségek fennmaradásának letéteményeseként ivódott be a nézőkbe – kétséges, hogy miközben a Hír Tv-nek is 1-2 százalék körüli a nézettsége, egy-kettőre átpártolnak a hivatalosan immár „nemzeti főadónak” nevezett Dunára.

De a Gyurcsány valahogy kerüljön bele!
"Hogyan lehet beépíteni a 'Gyurcsány a hibás' fordulatot?" - közmédiás forrásaink szerint jelenleg is ezt oktatják azoknak az újságíró-gyakornokoknak, akik az erős emberhiánnyal küzdő állami tévénél, illetve az M1-nél kívánnak elhelyezkedni. Forrásunk a Fidesz egykori pártigazgatóját, Várhegyi Attilát nevezte meg a folyamatok diktálójának, "élet-halál urának" a közmédiánál: szerinte bár Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó is részt vesz az ötletelésekben, de javában Várhegyi dirigálja az M1 körüli feladatokat. Közben "olyan státuszokat hoznak létre, amelyekről a kutya sem érti, mit takarnak".

Gyuricza szerint ezt egyszer lehetett megtanítani az embereknek: 1997-ben, a kereskedelmi adók elindulásakor, „amikor a közmédia ahhoz is böszme volt, hogy a TV2 nevet levédesse”.

"Mint amikor Münchausen báró a saját haját megfogva akarja kirántani magát a mocsárból" - jellemezte a helyzetet az újságíró, hozzátéve: mocsár van, ám ezt a kormány idézte elő, és ez a hatalom ígért már megújulást, átlátható gazdálkodást, közszolgálati műsorokat, ehhez képest a "közmédia háttérben elrejtett pozícióiban" ugyanazok az emberek ülnek, és irányítanak, akik mindig is kiszolgálták a Fideszt, és teszik ezt amúgy államtitkárként vagy minisztereként.

Lapunk természetesen az MTVA-t, illetve a Médiatanácsit is megkereste az M1, illetve a parlamenti közvetítés leállítása kapcsán; előbbinél az indokokról érdeklődtünk, felvetve, netán túl költséges volt, vagy az alacsony nézettség miatt hagynak fel az élő adással, és szintén felvetettük, hogy a 24 órás hírfolyammal sugárzó M1-en miért nem tud több idő jutni a közvetítéseknek.

A Médiatanácstól azt tudakoltuk, összhangban lehet-e a hatályos törvényekkel, egyéb közszolgálati előírásokkal, hogy a televízióban immár nem követhető a Ház munkája.

Választ lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk - annak ellenére, hogy saját hivatalos blogján az MTVA többször is kifakad az újságírókra: miért nem kérdeznek tőlük, mielőtt leírnak valamit.

A közvetítés a Fideszt "koptatja", tehát felesleges - reagálnak a pártok (F.Á.)

Orbán Viktoréknak vélhetően tetszik az észak-koreai modell, ezért a közszolgálat lassan már csak a vezér beszédeit fogja közvetíteni - ha a miniszterelnök úgy akarja. Így reagált a Népszavának az MSZP elnökhelyettese arra, hogy már nem követhetik a tévénézők a parlament plenáris üléseit. Gőgös Zoltán szerint számítottak erre, hiszen a testületi üléseket a fideszes településeken már régebben nem közvetítik a helyi televíziók. A szocialisták keresik a megoldást, elképzelhető, hogy saját Facebook-oldalaikon kapcsolják majd az üléstermet és kommentálják az elhangzottakat. Az persze kérdés, hogyan viseli el ezt a parlamenti internethálózat. Gőgös nem érti, mit csinál 80 milliárdból a közszolgálat, ha ezt a feladatát sem akarja teljesíteni.

Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője botrányosnak tartja a döntést. Mint kifejtette, demokráciában a közszolgálatnak a legfontosabb feladata lenne, hogy a választott népképviselet munkájáról tudósítson. Ez nem nézettség kérdése. "Akkor tessék kereskedelmi televíziót csinálni" - mondta. A frakcióvezető szintén megkérdőjelezte, hogy ezután miért van szükség közmédiára, egyben arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti közvetítés "koptatja a Fideszt", hiszen abból kiderül, a kormánypárti képviselők milyen sokszor nincsenek bent az ülésteremben. Aki ott van, gyakran az sem mindig tudja, mi is zajlik.

A DK szerint a Fidesznek sikerült március 15-hez, a sajtószabadság ünnepéhez kötni a sajtószabadság lábbal tiprását: Gréczy Zsolt szóvivő lapunknak arról beszélt, hogy ha közpénzből több tíz milliárdot költenek az "Orbán-televízióra", a nézőknek joguk van tudni, mi történik az Országgyűlésben.

Az Együtt felháborítónak tartja, hogy a 80 milliárdnyi adóforintból fenntartott közmédia nem látja el közszolgálati feladatát. A Fidesz-kormány, miközben korlátozza a polgároknak az információhoz való hozzáférését, ezzel az intézkedéssel az ellenzékbe is újabbat rúg: még tovább csökkenti azon fórumok számát, ahol az ellenzéki pártok eljuthatnak a választókhoz - fogalmazott lapunknak Szigetvári Viktor, a párt elnöke. Az Együtt követeli, hogy a közmédia a továbbiakban is közvetítse a parlamenti üléseket.

A szabadság napja tüntetéssel

Publikálás dátuma
2015.03.14. 06:03
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Ma ünnepeltük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját, ki így, ki amúgy. A hivatalos állami ünnepségek szokás szerint a fővárosban, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Magyarország lobogójának felvonásával kezdődtek meg. Orbán Viktor miniszterelnök a Múzeumkertben mondta a beszédét, de több politikus - kormánytag és ellenzéki -  is felszólalt egy-egy rendezvényen. Budapesten délután 3 órakor megkezdődött az "Új magyar köztársaságért" tüntetés.

"Mi egy új köztársaságot akarunk. Március 15-e a szabadság, a polgári jogegyenlőség, a közteherviselés és a függetlenség szimbóluma. Egy olyan Magyarországé, amely minden polgáré és nem egy párt látványosan gazdagodó politikusaié. Egy olyan köztársaságé, amelyet a Fidesz kormányzása megszüntetett" - így szólt az  Új magyar köztársaságot! Demonstráció március 15-én - csoport felhívása a Facebook-on. 

A gyülekező szimbolikusan a Keleti pályaudvarnál volt 15 órakor.  A gyülekezőhelyen a beszédek sorát Vajda Zoltán, a megmozdulást szervező 60ezren a magánnyugdíjukért fb-csoport nevében kezdte, mondanivalójának lényege az volt, hogy az urizáló Orbán-rezsim igenis lebontható, összedől majd, mint egy kártyavár.

Fullajtár Andrea váltotta a szónokot a pódiumon, a színésznő vehemensen sorolta az Orbán-kormány teremtette világ elviselhetetlenségét, illetve azt, hogy milyen országban nem akar élni. "Hát nem kicsi csillag!" kiáltott fel Fullajtár Andrea a beszéd egy dramaturgiailag kiélezett pontján, majd azt is leszögezte: biztosan nem ő lesz az, aki elhagyja a hazáját.  (az nem volt egészen világos, hogy a művésznő egy blogbejegyzést olvasott-e fel, illetve saját véleményét is tolmácsolta) 

A Debrecenből érkezett Szolidaritás-szónok, Káposznyák István arról beszélt, hogy sokan bizony elmennek Magyarországról, mert nem tudják elviselni a hazai állapotokat, a debreceniek is 17 éve szenvedik el a kormánypárti  arroganciát. 

"Aki lebontotta a kétharmadot" - így konferálta fel Kulka János Kész Zoltánt, aki a demokratikus ellenzék jelöltjeként győzött Veszprémben.  "Orbán Viktort idegesíti a demokrácia, ő a tekintélyelvű, illiberális állam nézetét vallja magának"  - mondta a politikus,  aki a jelenlegi magyarországi hatalom világképe szimbólumaként az "arany vécékefét" és kontrában az "éhezést" nevezte meg.    

MTI Fotó: Mohai Balázs

MTI Fotó: Mohai Balázs

A beszéd után zúgott az "Orbán takarodj", majd a menet megindult az Astoria irányába, vagyis - ahogy Fullajtár Andrea nyomatékosította  keletről nyugat felé. 

16 óra tájban a menet elérte a Blaha Lujza teret, az ATV tudósítója szerint ha nem is annyian, ahányan előre jelezték a részvételüket (7 ezer), de több ezren vonulnak jó hangulatban. Az ATV felvétele:

16.21 Az ATV egyenes adásában Kuhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke a helyszínről jelentette, hogy a menet eleje elérte az Astoriát.  A politikus elmondta azt is, hogy sokan családostul vonulnak, és "rengetegen vannak".

16.28 Az Astoriánál Kulka János felszólítására eléneklik a himnuszt.

Az éneklés után Fullajtár Andrea és Kulka János felkonferálja Parti Nagy Lajost, aki azt mondja: Orbán Viktor Magyarországa önnön paródiájává vált, a miniszterelnökünket külföldön "idiótának" tekintik, minket, a népet pedig sajnálnak - mondja az író, aki évekig írta az Élet és Irodalomban a sajátos rezsim-kritikáját, a Magyar Mesék sorozatot.  Parti Nagy szerint már formálódik az a tömeg, ami le fogja tudni váltani az Orbán-rendszert. Ha a hazánk nem tud majd visszatalálni azok közé, akik nem tűrik, hogy embertársaik éhen haljanak, hogy gyerekeik fázzanak, akkor tényleg nagy a baj, akkor tényleg maradunk a "fülkeeufória" rendszerében - mondja az író, amire zúgja a tömeg, hogy "nem hagyjuk!". 

Nagy Emília tanárnő - némiképp patetikus hangvételű - beszéde után Závada Péter olvasott fel egy Petri György verset. Majd Kulka János dalra fakadt, a Valahol Európában c. musical egyik - azonos című - betétdalát énekelte el.  

17.00 Lattmann János nemzetközi jogász lépett a mikrofonhoz, aki bejelentette, hogy 19 kérdésben népszavazást kezdeményeznek egy új magyar köztársaságért, és nem csak azért, mert "kényes ízlésünknek nem tetszik, hanem mert ártalmas". Megfoszt ugyanis minket mindentől, ami fontos egy ember életében.  "A korrupció állama helyett váljunk a példamutatás államává" - javasolta Lattmann, hosszasan sorolva, hogy mi mindenen kell változtatni ahhoz, hogy Magyarország élhető hellyé váljon.   

A nyitóbeszédet is mondó  Vajda Zoltán (ordítva) felsorolta, hogy mi mindenben kell majd szavaznia a népnek.

17.20  Ma Magyarországon közmunkásként megalázó helyzetben dolgoznak emberek tízezrei, akiknek azt mondták: meg lehet élni 45 ezer forintból - indított erősen Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen fb-csoport vezetője, majd szintén sorolni kezdte, hogy mihez is kell a népszavazás, így a megjelentek segítsége is.  Ha ti is akarjátok, győzni fogunk - zárta a beszédét Gulyás, majd Fullajtár Andrea és Kulka János zárta a tüntetést, felszólítva a megjelenteket az Európa-himnusz, vagyis Beethoven Örömódájának eléneklésére.  

A tüntetés szervezők kérik, hogy aki figyelemmel szeretné kísérni a rendszerbontó népszavazási kezdeményezés állását, vagy támogatja a kezdeményezést, az keresse fel az ujmagyarkoztarsasag.hu oldal népszavazás aloldalát.

A cikk a következő oldalon folytatódik

Szerző

Túljutni a züllöttség rendszerén

Publikálás dátuma
2015.03.14. 06:00
Minden nappal közelebb jutunk az igazság pillanatához Fotó: Szalmás Péter, Népszava
Ami most megy, az egy kabaré - véli Majtényi László. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke nem hiszi, hogy a nemzeti együttműködés rendszere reformálható, a magyar társadalom ezt meg fogja dönteni. Szerinte ostobának tekintik a közönséget, "lenéznek minket". A manipuláció, a hazugság, a technikai eszközök tömegével alátámasztott becstelenség jelenleg sikeres, de közelít a pillanat, amikor felerősödik az igazság hangja. Majtényi azt mondja, Magyarország sokkal jobb kormányzást érdemel, s most új arcokra, új szervezetekre és politikákra van szükség.

- A sajtószabadság napján elindul a közmédia új hírcsatornája. Ez méltó az ünnephez?

- A közszolgálatiság egyik alaptétele, hogy ez a médiatípus sem az államhoz, sem a magángazdasághoz nem tartozik, hanem egészen különleges jogállású, és alapkövetelménye - bár szinte szégyen kimondani ezt 2015-ben -, hogy egyenlő távolságot tart az ellenzék és a kormány között. Ettől közszolgálati. Viszont ma a kormányzati oldalon teljes nyíltsággal beszélnek arról, hogy az MTVA nem közszolgálati média, hanem a kormány valamennyire hatékony propaganda eszköze. A Simicska-Orbán vita is arról szól, hogy a vállalkozó korábbi médiabirodalmának elemeit érdemes-e Orbán céljaira tovább használni, vagy a közmédiát alakítsák át ugyanerre. A lényeg az, hogy így vagy úgy, de a saját adómból butítanak.

- Ez rendben van így?

- Semmi sincs rendben. Érdekes, hogy a közmédiával mindig és mindenütt nagy bajok voltak. Minden hatalom megpróbálja maga alá gyűrni. Olykor még a demokratikus meggyőződésű politikusokból is kitör a vadállat, ha a közmédiáról van szó. Az igazán mély demokratikus hagyományokkal rendelkező Franciaországban, nem beszélve az ilyen tekintetben deviáns országokról, mint amilyen Olaszország, ahol emlékezetes, mi minden megtörtént Silvio Berlusconi dicsőséges uralkodása alatt.

- Ezek a hatalmi törekvések az elmúlt néhány évben Magyarországon is sikeresnek mondhatók. A közmédia részéről sincs semmiféle ellenállás. De lehetne egyáltalán?

- Mindig mondom, hogy kínos is ilyenekről beszélni, mert a putriban és a palotában is ugyanúgy látja bárki, akinek van szeme, hogy ennek az égvilágon semmi köze sincs a közszolgálatisághoz. Az igazán érdekes viszont az, hogy az egész rendszernek a sajtószabadsághoz sincs köze. Naponta kiderül például, hogy sem Simicska Lajosnak, sem az ő cégeinek és médiavállalkozásainak, a sajtójának, a vezető újságíróinak és szerkesztőinek sincs halvány fogalma se arról, mit jelent a sajtószabadság. Hiszen közismert a kép, amint Simicska leüvölti a saját főszerkesztőinek, újságíróinak a fejét, majd azt mondja, hogy ezzel a sajtószabadságot védelmezi. Ha csak egyféle hazugságot kapunk, az persze valószínűleg rosszabb, mint ha többféle irányból kapjuk a hazugságot. A hazugság tényén azonban mindez nem változtat.

- A Simicska birodalom hosszú időn át rendkívül hatékonyan közvetítette - akár ellenzékben, akár kormányon - a Fidesz üzeneteit. Az állami média, például az új hírcsatorna át tudja venni a szerepét? Vagyis jogos Simicska Lajos pánikrohama?

- A pánikroham olyan szempontból egyértelműen jogos, hogy át fogja venni. A nagy kérdés, hogy hatékonyan tudja-e ezt csinálni. Ostobának tekintik a közönséget. Nagyon lenéznek minket. A társadalom gyakran visszaigazolja ezt, tehát úgy tesz, mintha tényleg ostoba lenne. A történelmi igazság pillanataiban azonban kiderül, hogy mégsem vagyunk olyan ostobák, csak ők már nagyon hozzászoktak, hogy látszólag eredménnyel lehet bennünket ostobának nézni.

- Hol van az a pont, amikor már kiderül, hogy nem vagyunk ostobák?

- A történelemben vannak ilyen pillanatok, csak nem lehet őket előre látni. Ilyen volt 1848. március 15-e is. Vagy a Szovjetunió összeomlása. Van egy betontömb, amely olyan szilárd, hogy az ember el sem tudja elképzelni, hogy megbontható. De eljön egy reggel, amikor a nap sugara éppen olyan szögben éri el ezt a hatalmas betontömböt, hogy egy pillanat alatt homokká, kaviccsá, sóderré válik, elporlad.

- Ezek ritka pillanatok.

- De mindig eljönnek. Ha valaki például valóban elkötelezett a sajtószabadság ügyének, akkor ezeket a pillanatokat órák, napok, hetek, hónapok, évek, vagy évtizedek rettentő szívós munkájával készíti elő. Én az egyik első fontos kéziratomra azt a mondatot írtam saját magamnak, hogy „Az igazság terjeszthető”. Már a XVII. században Milton, azután - az örök békéről szóló röpiratában - Kant is arról beszél, hogy az igazság feltétlenül győz a hamisság fölött. De mi a XX. századi totalitárius rendszerek tapasztalatával a hátunk mögött azt is nagyon jól tudjuk, már nem igaz, hogy az igazság biztosan győz. A manipuláció, a hazugság, a technikai eszközök tömegével alátámasztott becstelenség sikeres lehet, és van, amikor az igazság hangja gyenge és erőtlen. De ez a gyenge és erőtlen hang egy idő után mégis csak eltalál a szívekhez.

Kossuth Lajos egyik nagy cikke arról szól, hogy bárkivel bátran szembeszáll és nem fél semmitől, ha minden a nyilvánosság előtt történik. Legyenek hamis vagy megvesztegetett bírák, ha a nyilvánosság előtt védheti magát, akkor nem fél. Tudjuk, hogy ez részben illúzió, de azért olyan illúzió, amelynek mindig van egy olyan fontos magja, ami viszont igazság. Szerintem hamis az ellenzéki pártok folyamatos nyafogása, hogy nekik nincs sajtójuk, hiszen a sajtószabadság a modernitás egyik legnagyobb értéke, ugyanakkor rendkívüli módon demokratizálódott a vélemények eljuttatása az emberekhez, hiszen az írott sajtó mellett hihetetlenül megnőtt az internetes portálok, blogok és a web2 jelentősége.

- A nyilvánosság ereje is átterelődött az internetre?

- Reményt is ad, hogy igen. A szó legszorosabb értelmében Magyarországon nincs cenzúra.

- Hiszen a kormányzati propaganda-gépezet hatékonyságát épp az internet veszélyezteti.

- Igen és így voltaképpen mégiscsak beszélhetünk cenzúráról. A strasbourgi emberjogi bíróság ítéletei is tágabb értelemben fogják fel a cenzúrát. Az ténykérdés, hogy a független sajtó a közönségnek egy nagyon-nagyon kis töredékéhez jut el ma Magyarországon. De az internet alapvető sajátossága a szabadság, ott minden korlátlanul terjed, azaz nemcsak a rossz, hanem a jó is.

- Azért némi kétkedéssel kérdezzük, nem túl optimista-e. Nem lehet, hogy a közönség jelentős része már a Kádár-korszakban hozzászokott, milyen a média és most azt látja, hogy szinte ugyanolyan, amire legyint, hát istenem, így alakult.

- Valóban lehet bizonyos nosztalgia. Ezt nevezhetjük kényelemnek is. Bizonyos típusú médiafogyasztó ül otthon a foteljában, nézi a tévét, kinyitja sörét, magához húzza a ropit. De egyszer csak fölkapja a fejét, mert nincs fűtés, tehát elkezd fázni. Valami rá kell, hogy döbbentse: az a szórakoztató és nem informáló sajtóvilág, ami körülveszi, hazudik. Most megint itt tartunk, hogy van egy sugallt valóság, amit az általa nézhető csatornákból beszerez az ember, vannak szép keblű hölgyek és rettenetes vetélkedők, meg valóságshow-k. Aztán egyszer csak az ember körülnéz és elkezd hinni a saját szemének. Kádár bukása talán hasonlított valami királydrámához, ami viszont most megy, az egy kabaré.

- Vagyis hisz abban, hogy legyen bármilyen gyenge is az igazság hangja, előbb-utóbb egyre többeket megtalál?

- Az emberi elme így működik. Egy sajtószabadság előtti világban azt gondolhatták, hogy majd a sajtószabadság megoldja az összes társadalmi problémát. Később lett sajtószabadság és rájöttünk, hogy ez azért egy kicsit bonyolultabb. Az emberi elme képes felfogni a valóságot és a korlátozott szellemi képességeinkkel is képesek vagyunk olykor különbséget tenni a hamisság és az igazság között. Én csak annyit mondok, hogy nem mindig olyan gyenge az igazság hangja és vannak pillanatok, amikor felerősödik. Nekem az az érzésem, hogy, ilyen pillanat közelít.

- De ebből a szempontból sokat köszönhetünk Simicska Lajosnak, mert ő segít felnyitni az emberek szemét.

- Hőse lenne a sajtószabadságnak? Ez is fontos filozófiai probléma: a rossz szerepe a történelemben. A rossz sokszor jóra vezet. Ezek a típusú konfliktusok nem véletlen alakulnak ki. Van egy társadalmi berendezkedés, ahol kollégiumi barátok megszerzik az ország feletti uralmat és egy bizantikus politikai rendszert hoznak létre. Ezeknek a rendszereknek természetes velejárói a tőrvetés, az ágyak alá, ikonfalak mögött elbújt cárevicsek elkapása. Az Orbán-Simicska háború nem egy fatális véletlen. Az ilyen típusú konfliktusokat törvényszerűen kitermelik ezek a rendszerek, gondoljunk arra, ahogy Putyin leszámolt az oligarchákkal. Csakhogy a magyar társadalom azért nagyon erős nyugatias vonásokkal rendelkezik, az ilyen típusú problémákat nem lehet keletiesen lezárni. Ráadásul ez a rendszer az Európai Unió adófizetőinek pénzéből tartja fenn magát és enélkül nem is tudna létezni.

- Tehát éppen a Simicska-Orbán konfliktus miatt érzi, hogy közeleg az eszmélés pillanata?

- Nem pont emiatt, hanem csak úgy, optimizmusból. Mi folyamatosan hányjuk a falra a borsót, és a falak nem mozdulnak el. De tudjuk - a Bibliában is le van írva -, hogy odaállnak a falakhoz, sétálnak, elkezdenek valamit zenélni, és akkor a falak egyszer csak leomlanak. Ez nem gyakran fordul elő, de néha megtörténik. Azt gondolom, a falomlás dátuma sosem látható előre. Lehet, hogy holnap történik, de lehet, hogy csak öt év múlva. Nem tudok abban hinni, hogy ennek a rendszernek nagyon hosszú távú kifutása lenne. A Horthy-korszak vagy a dualizmus olyan példák, amelyek alapján lehetne érvelni az Orbán-rendszer tartós fennmaradása mellett, de azért én azt gondolom, hogy minden nappal közelebb jutunk az igazság pillanatához.

- És ha ez bekövetkezik, mi lesz utána?

- Két választás lehetséges. Az egyik, hogy a baloldaliak, illetőleg a szabadelvű liberális alkotmányosság baloldali és konzervatív hívei együtt tudnak a magyar társadalomnak eléggé vonzó ajánlatot tenni. Létezik egy másik ajánlat is, amit neonácinak nevezhetünk. Bízom benne, hogy az első variáció győz. Ami igazán fontos, hogy legyen egy szabadságpárti ajánlat arra a pillanatra, amikor a rendszer eljut a végórájához. E tekintetben a legfontosabbnak azt tartom, hogy be kell mutatni a magyar társadalomnak a '89-90-es rendszerváltás igazi értékeit. Az az alkotmányos rendszer, ami létrejött, nemzetközileg is kiváló sajtót kapott. De aztán azt mondták az embereknek, hogy itt ezek a szabad intézmények takarásában loptak, csaltak. Ezért az kell, hogy legyen arca a hatalomnak. Lett is, de kiderült, hogy ez nem hogy nem jobb, hanem még sokkal rosszabb. Persze aki gondolkodik, előre tudhatta. A nemzeti együttműködés rendszerét a magyar társadalom meg fogja dönti, mert ezt nem érdemes reformálni. Nincs olyan értéke és nem is áll mögötte olyan erő, amely miatt reformokkal lehetne, kellene humanizálni, vagy demokratizálni. Ehelyett egy másikat kell létrehozni, mégpedig szerintem olyat, amely a liberális demokrácia értékeit össze tudja kapcsolni a honpolgári erényekkel. Azon a züllöttségen kell túljutnunk, amely a rendszerváltás körülményeiből, ha nem is következett, de nagyon jól megmagyarázható.

- Levetkőzhető ez a züllöttség, miközben Orbán Viktor egyfolytában a magyar fajtáról, meg a néplélekről beszél?

- Ez a magyar nép mélységes lenézése. A magyar társadalom sokszor valóban rosszabbul teljesít, mint ami elvárható lenne. De a nép soha nem hibás. Ám az sértő, ahogy a magyar népről gondolkodnak. Deák Ferenc, Eötvös József, Széchenyi és Eötvös Károly országában alkotmányos értékek elutasításáról és a vérünkben lévő politikai inkorrektségről beszélni vajon nem inkorrektség? Hogy lehet ennyire lenézni ezt az országot? Van egy nagyon híres mondás, több forrása van, például Széchenyi István: Egy országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel, mert egyébként elzavarná. Én ezt mindig úgy fordítom meg, hogy minden országnak sokkal rosszabb a kormánya, mint amit megérdemel. Azt gondolom, hogy Magyarország sokkal jobb kormányzást érdemelne, mint ami itt van. Előbb utóbb valószínűleg teszünk is róla, hogy jobb legyen.

- Ön vállalna ebben szerepet?

- Tőlem mindig távol állt, hogy politikai szerepet vállaljak, nekem más a pálya, nem ez. Mikor két éve a Kálvin téren szónokoltam, azt mondtam, hogy erényes magyar lányok és fiúk, nők és férfiak, legyetek politikusok! Drámai, amint a tanító néni már az elemi iskolában megtanítja a gyerekeknek, hogy a politika bűnös dolog és rendes ember távol tartja magát tőle. Így aztán valóban átengedjük a bűnözőknek a politikát. Ezt meg kell szüntetni. A pártokkal szembeni rettenetes ellenszenv teljesen indokolt, érzelmileg magam is osztom. Ugyanakkor izgalmas helyzet, afféle kötéltáncszerűség, hogy miközben tudjuk, milyen rettenetes bajok vannak a pártokkal, nélkülük nem lehet helyreállítani az alkotmányosságot. Végül egy választáson kell létrehozni az alkotmányos jogállamot és ott egy pártnak, vagy pártszövetségnek kell nagy győzelmet aratnia. Aki politikusként azt mondja, hogy a 2018-as választásokra készül, az vagy buta, vagy ennek a rendszernek a fenntartásában érdekelt. Az biztos, hogy ebben az országban nemzedékváltásra van szükség. Új arcokra, új szervezetekre és politikákra.