M1: csak a közszolgálat hiányzik

„A nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása” – ez a célja a parlamenti ülések közvetítésének az Országgyűlés működéséről szóló törvény szerint, amellyel a jelek szerint nem foglalkozik a parlamenti munka élő tévés közvetítését leállító MTVA. Még szerényebbek lesznek tehát az ellenzék megjelenési lehetőségei a közmédiában, és bár a Médiatanács előírhatná, milyen „társadalmilag” fontos műsorokat közvetítsen az állami média, az ilyen előírt műsortípusok jelenleg kizárólag sportesemények. Holnap reggel 6 órától startol a véget nem érő hírfolyam a nemzeti hírtévévé alakult M1-en, de az ülések közvetítésére ott is alig jut idő; az egész M1 koncepciója Gyuricza Péter újságíró szerint sincs kitalálva, olyan, mint amikor Münchausen báró a saját hajánál fogva próbálta magát kihúzni a mocsárból - ám esés lesz a vége.

Lényegében az Országgyűlési törvényben előírtakat vette semmibe a parlamenti ülések élő tévés közvetítésének leállításával az MTVA. Hétfőtől ugyanis hiába keresné bárki is a Duna Tv-n az üres parlamenti ülésterem látványát az állami televízióban, mint csütörtökön kiderült, élőben többé nem láthatja. A döntést az MTVA semmilyen indokkal nem magyarázta, az Országgyűlés Hivatalának közléséből derült ki, hogy az élő közvetítés már csak a parlament honlapján lesz követhető, de üzenték, hogy a korábbi ülések ugyanott megtalálhatók az archívumban, és még a Magyar Rádió MR5 Parlamenti adóján lesz hallgatható, mi zajlik az ország házában.

A médiatörvény ugyan nem írja elő az állami közmédia számára a parlamenti munka rendszeres, tényszerű követését, ám néhány jogszabállyal mégis csak nehéz összhangba hozni a döntést – különösen, hogy az néhány nappal a 24 órás műsorfolyammal „nemzeti hírtévévé” alakuló M1 indulása előtt született. „A nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása” – az Országgyűlés működéséről szóló törvény szerint ez volna a célja az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések „képi közvetítésének”. A törvény még a televíziós közvetítés fontossága kapcsán kitér arra, hogy az élő adás a „tényleges történésekre” és az országgyűlési munkára irányul, vagyis az alapján kaphat a néző valós képet a parlament érdemi munkájáról – mint a törvény részletezi, a mindenkori felszólalókról, a szavazási eredményekről, az ülésterem egészéről, és az ott zajló egyéb eseményekről.

A médiatörvény szól ugyan a „rendkívüli helyzetek kezeléséről”, amelyek kapcsán az MTVA számára feladatként előírja „a közzététel feltételeinek biztosítását”, ám a parlamenti ülések kapcsán ezt már nem teszi. Figyelemreméltó az a rendelkezés is, amely kiköti a médiaszolgáltatók számára, hogy „a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket” úgy kell közvetíteniük, hogy abból nem zárhatják ki a hazai közönség „jelentős részét”, több mint húsz százalékát – vagyis az elérhetőséget biztosítani kell a legtöbb néző számára. Jellemzően a parlamenti közvetítések nem ilyen események, ám mivel ezek listáját a Médiatanács állítja össze, volna lehetősége egy felülvizsgálat után az ülésnapokat is oda illeszteni – jelenleg ugyanis a „társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események” a Médiatanács döntései alapján kizárólag sportesemények. (A médiatörvény egyedül a távirati irodának írja elő: "rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről".) Az MTVA egyedül a hirado.hu felületén számolt be az ülésközvetítés leállításáról, meglepően azzal a címmel: "Élőben közvetíti a közmédia a parlament üléseit", miközben a cikk arról szól, hogy a tévében azok már nem láthatók, csak az interneten.

„Öt csatorna működik, és ezek egyike sem elég rá? Olyan ez, mintha a BL-meccseket nem adnák, csak a selejtezőket” – fakadt ki lapunknak a közvetítés leállítása kapcsán Gyuricza Péter. Az újságíró, a Kodolányi János főiskola kommunikáció- és médiatudományi tanszékének docense szerint is reális veszély, hogy innentől az állami média erősen szűrni fogja a Házban történteket, az azonnali kérdések, az interpellációk immár nem lesznek követhetőek. A holnap reggel 6-tól kizárólag hírműsorokat sugárzó M1 azért jelentkezik majd parlamenti műsorral – hetente egyszer, szerdán. Pedig a munkát Gyuricza szerint azért is kell közvetíteni, „hogy akit érdekel, az folyamatában követhesse azt: ellenőrizhesse saját országgyűlési képviselőjének munkáját, hogy fölszólal-e, hogy lássa, ott ül-e egyáltalán a teremben, hogyan szavaz”. „Mi a közszolgálat, ha nem ez?” – vetette fel az újságíró, aki szerint a rendszerváltás egyik fontos vívmánya is elvész. „1990-ben elementáris erővel lélegzett fel mindenki, hogy végre láthatja, amitől a Kádár-rendszerben el volt zárva: hogy a Parlamentben folyik vita, működik ellenzék, ergo működik a demokrácia. Mindenki örült, hogy lehet nézni” – jegyezte meg a szakember, aki megjegyezte, akkoriban még azért szórakoztatóak is voltak az ülések.

Reklámadó: a kárvallottak véleményére is kíváncsi az EU

Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön rendkívüli döntéssel felfüggesztette a magyarországi reklámadó végrehajtását, mert a gyanú szerint alapvetően sérti az Európai Unió (EU) versenyjogi szabályait. Mivel a felfüggesztésről szóló bizottsági közlemény nem szól arról, hogy a felfüggesztés és a magyar törvény kivizsgálása mennyi időt vesz igénybe, lapunk tegnap közvetlenül Margretha Vestager versenyjogi EU-biztos irodájához fordult. Szóvivője, Yizhou Ren szerint azonban a vizsgálat hosszát egyelőre lehetetlen megmondani. Az ügy összetettsége mellett alapvetően attól függ az időtartama, hogy Magyarország "milyen módon és készséggel működik együtt" az EB szakértőivel. Vestager biztos asszony szóvivője azt is elmondta a Népszavának: bár a vizsgálatban az EB hivatalos partnere a magyar kormány, mások véleménye is beépülhet a végső jelentésbe. Mint szó szerint fogalmazott, egy ilyen mélyreható vizsgálat "megengedi, hogy minden érdekelt fél eljuttassa véleményét az Európai Bizottsághoz”. Vagyis azok is, akik a reklámadó kárvallottjainak érzik magukat.

Hegyi Gyula (Brüsszel)

Az újságíró összességében nem remél „semmilyen áttörést” a Hír Tv ellenében létrehozott hírcsatornától. Ám akadnak más párhuzamok is: 2002-ben a Hír Tv-t politikai okokból hozta létre a jobboldal, lényegében magántőkéből, ám 13 évvel később az azóta hatalomra jutott Fidesz – mint Gyuricza fogalmazott – ugyancsak politikai okokból, de bosszúból csinál egy másik csatornát, a köz pénzén”, amit mélységesen erkölcstelennek nevezett. Semmilyen más okát nem látja ugyanis az új közszolgálati adó létrehozásának, mint a Simicska Lajos-Orbán Viktor között kirobbant "politikai belháború” kiszolgálását. Mégpedig ugyanazzal a recepttel, amivel a Hír Tv is működni tudott: reggel a Magyar Nemzetben megjelent egy fontos hír, amit 10 órás híreiben a Hír Tv egy fideszes megkérdezésével fel tudott kapni. Azután egész nap lehetett ismételni - vélhetően ugyanez fog történni az M1-en is, megpróbálják tematizálni a közvéleményt, amit Vásárhelyi Mária médiaszociológus lapunknak korábban "hírgenerálásnak" nevezett.

Mindez azonban Gyuricza szerint vissza fog ütni: a nyáron induló önálló közszolgálati sporttévében lát ugyan fantáziát és az még működhet is, de a 80 milliárd forintból működő állami média összes televíziójának jelenlegi nézettsége a 10 százalékot sem éri el. Az új médiabirodalommal a főiskolai docens szerint még ezt is „a felére fogják leküzdeni” – mint emlékeztetett, 2011 elején már egyszámjegyű volt a közmédia nézettsége. Az M1, mint nemzeti főadó 1957 óta égett az emberek tudatába; a Duna Tv, amelyre majd átpakolják az M1 műsorait, pedig mint a határon túli magyarok értékeinek, kultúrájának, a kisebbségek fennmaradásának letéteményeseként ivódott be a nézőkbe – kétséges, hogy miközben a Hír Tv-nek is 1-2 százalék körüli a nézettsége, egy-kettőre átpártolnak a hivatalosan immár „nemzeti főadónak” nevezett Dunára.

De a Gyurcsány valahogy kerüljön bele!

"Hogyan lehet beépíteni a 'Gyurcsány a hibás' fordulatot?" - közmédiás forrásaink szerint jelenleg is ezt oktatják azoknak az újságíró-gyakornokoknak, akik az erős emberhiánnyal küzdő állami tévénél, illetve az M1-nél kívánnak elhelyezkedni. Forrásunk a Fidesz egykori pártigazgatóját, Várhegyi Attilát nevezte meg a folyamatok diktálójának, "élet-halál urának" a közmédiánál: szerinte bár Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó is részt vesz az ötletelésekben, de javában Várhegyi dirigálja az M1 körüli feladatokat. Közben "olyan státuszokat hoznak létre, amelyekről a kutya sem érti, mit takarnak".

Gyuricza szerint ezt egyszer lehetett megtanítani az embereknek: 1997-ben, a kereskedelmi adók elindulásakor, „amikor a közmédia ahhoz is böszme volt, hogy a TV2 nevet levédesse”.

"Mint amikor Münchausen báró a saját haját megfogva akarja kirántani magát a mocsárból" - jellemezte a helyzetet az újságíró, hozzátéve: mocsár van, ám ezt a kormány idézte elő, és ez a hatalom ígért már megújulást, átlátható gazdálkodást, közszolgálati műsorokat, ehhez képest a "közmédia háttérben elrejtett pozícióiban" ugyanazok az emberek ülnek, és irányítanak, akik mindig is kiszolgálták a Fideszt, és teszik ezt amúgy államtitkárként vagy minisztereként.

Lapunk természetesen az MTVA-t, illetve a Médiatanácsit is megkereste az M1, illetve a parlamenti közvetítés leállítása kapcsán; előbbinél az indokokról érdeklődtünk, felvetve, netán túl költséges volt, vagy az alacsony nézettség miatt hagynak fel az élő adással, és szintén felvetettük, hogy a 24 órás hírfolyammal sugárzó M1-en miért nem tud több idő jutni a közvetítéseknek.

A Médiatanácstól azt tudakoltuk, összhangban lehet-e a hatályos törvényekkel, egyéb közszolgálati előírásokkal, hogy a televízióban immár nem követhető a Ház munkája.

Választ lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk - annak ellenére, hogy saját hivatalos blogján az MTVA többször is kifakad az újságírókra: miért nem kérdeznek tőlük, mielőtt leírnak valamit.

A közvetítés a Fideszt "koptatja", tehát felesleges - reagálnak a pártok (F.Á.)

Orbán Viktoréknak vélhetően tetszik az észak-koreai modell, ezért a közszolgálat lassan már csak a vezér beszédeit fogja közvetíteni - ha a miniszterelnök úgy akarja. Így reagált a Népszavának az MSZP elnökhelyettese arra, hogy már nem követhetik a tévénézők a parlament plenáris üléseit. Gőgös Zoltán szerint számítottak erre, hiszen a testületi üléseket a fideszes településeken már régebben nem közvetítik a helyi televíziók. A szocialisták keresik a megoldást, elképzelhető, hogy saját Facebook-oldalaikon kapcsolják majd az üléstermet és kommentálják az elhangzottakat. Az persze kérdés, hogyan viseli el ezt a parlamenti internethálózat. Gőgös nem érti, mit csinál 80 milliárdból a közszolgálat, ha ezt a feladatát sem akarja teljesíteni.

Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője botrányosnak tartja a döntést. Mint kifejtette, demokráciában a közszolgálatnak a legfontosabb feladata lenne, hogy a választott népképviselet munkájáról tudósítson. Ez nem nézettség kérdése. "Akkor tessék kereskedelmi televíziót csinálni" - mondta. A frakcióvezető szintén megkérdőjelezte, hogy ezután miért van szükség közmédiára, egyben arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti közvetítés "koptatja a Fideszt", hiszen abból kiderül, a kormánypárti képviselők milyen sokszor nincsenek bent az ülésteremben. Aki ott van, gyakran az sem mindig tudja, mi is zajlik.

A DK szerint a Fidesznek sikerült március 15-hez, a sajtószabadság ünnepéhez kötni a sajtószabadság lábbal tiprását: Gréczy Zsolt szóvivő lapunknak arról beszélt, hogy ha közpénzből több tíz milliárdot költenek az "Orbán-televízióra", a nézőknek joguk van tudni, mi történik az Országgyűlésben.

Az Együtt felháborítónak tartja, hogy a 80 milliárdnyi adóforintból fenntartott közmédia nem látja el közszolgálati feladatát. A Fidesz-kormány, miközben korlátozza a polgároknak az információhoz való hozzáférését, ezzel az intézkedéssel az ellenzékbe is újabbat rúg: még tovább csökkenti azon fórumok számát, ahol az ellenzéki pártok eljuthatnak a választókhoz - fogalmazott lapunknak Szigetvári Viktor, a párt elnöke. Az Együtt követeli, hogy a közmédia a továbbiakban is közvetítse a parlamenti üléseket.